Jóváhagyta az Európai Unió és Japán között tervezett szabadkereskedelmi szerződés aláírását az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács pénteken. Az aláírásra várhatóan jövő szerdán kerül sor az EU-Japán csúcstalálkozón Brüsszelben.
További több mint 90 millió euró támogatást hagyott jóvá pénteken az Európai Bizottság (EB) az észak-afrikai migrációs helyzet kezelésére.
Nem fogunk lubickolni a héten a makroadatokban, a magyar piacon az lehet a legnagyobb kérdés, hogy lép-e valamit az MNB az utóbbi időszak intenzív forintgyengülése után. A kötvénypiaci turbulencia miatt a csütörtöki aukcióra is érdemes lehet figyelni. Közben külföldről sem jönnek fontos adatok, főleg a kereskedelmi háborúval kapcsolatos félelmekre lesz érdemes figyelni.
A The Washington Post értesülései szerint Donald Trump amerikai elnök felvetette Emmanuel Macron francia elnöknek április végi fehér házi magánjellegű megbeszélésükön, hogy Franciaország lépjen ki az Európai Unióból, és cserébe az Egyesült Államok jobb kereskedelmi feltételeket biztosít számára, mint amilyeneket az EU tagországaként élvez.
Kilenc európai ország védelmi miniszterei megállapodást írtak alá hétfőn Luxembourgban egy közös intervenciós katonai erő létrehozásáról - jelentette a Politico nemzetközi hírportál.
Tizenegy magas rangú venezuelai vezető ellen rendelt el szankciókat hétfőn az Európai Unió, amiért aláásták a demokráciát és a jogállamiságot a dél-amerikai országban, illetve súlyosan megsértették az emberi jogokat.
Az utóbbi hetek mozgalmas időszaka után csendesebb napok elé nézünk, hiszen megszülettek a kulcsfontosságú jegybanki döntések. Az új impulzusokra egyelőre várni kell, így elsősorban a feltörekvő piaci turbulenciák és a kereskedelmi háborútól való félelem mozgathatja a piacokat.
Az Európai Unió szétesésétől óvtak vezető európai politikusok a jövő heti, illegális bevándorlással foglalkozó brüsszeli EU-csúcstalálkozó előtt.
Lekerülhet az Európai Unióban (EU) folytatott viták napirendjéről a menekültek tagállamok közötti elosztását szolgáló kötelező kvóták rendszere - jelezte egy pénteki német lapinterjúban Günther Oettinger uniós költségvetési biztos.
Újabb becslés érkezett a külföldre vándorolt magyarok számáról: az OECD most megjelent adatai szerint az egymilliót közelítheti azok száma, akik hosszabb-rövidebb ideig külföldre vándoroltak. A visszatérést sokkal nehezebb mérni, így nem tudjuk, közülük mennyien élnek ismét Magyarországon, de az adatok ismét alátámasztják, hogy akár 600 ezren is élhetnek jelenleg Európában, ahogy azt a Portfolio korábban becsülte.
Közös euróövezeti büdzsét javasol Berlin és Párizs 2021-től a Mesebergi Nyilatkozatban, amit Angela Merkel és Emmanuel Macron keddi találkozóját követően fogadtak el és tettek közzé, kísérletet téve a francia és a német pozíciók összebékítésére és közös platformra hozására az EU jelenét és jövőjét meghatározó kérdéseknél - írja a Bruxinfo.
Egyre nagyobb az igény Európában a határon átnyúló nagybanki összeolvadásokra. Az Európai Központi Bank szerint a konszolidáció növelhetné a profitabilitást Európa bankszektorában, az eurózóna vezetőinek június végi csúcsa azonban valószínűleg nem fogja megoldani a bankunióval kapcsolatos vitás ügyeket, így például az egységes betétbiztosítás kérdését - írja a Bloomberg.
Makroadatokban nem fogunk dúskálni a héten, de a jegybankokra továbbra is érdemes lesz figyelni. Nekünk persze az MNB keddi döntése lesz a legfontosabb, de a héten jön az EKB szokásos éves nagy konferenciája, a brit jegybankárok pedig a kamatról döntenek.
Görögország és Macedónia külügyminisztere aláírta vasárnap a megállapodást a névvita rendezéséről, amelynek értelmében a volt jugoszláv köztársaságot Észak-Macedóniára nevezik át.
Az eszközvásárlási program kétlépcsős kivezetéséről döntött csütörtökön az EKB, az év végére teljesen leépítik a vásárlásokat, de azt ígérik, legalább jövő nyárig nem szigorítanak.
Az Európai Bizottság a következő, 2021-2027-re vonatkozó hosszú távú uniós költségvetésben a tagállamok közötti adó- és vámügyi együttműködés jobbá és hatékonyabbá tételére irányuló intézkedéseket javasol - derült ki a bizottsági közleményből.
A brit kormány soha nem fogadna el az EU-val folytatandó jövőbeni kereskedelem vámszabályozására olyan megoldást, amely vámhatárokat emel Észak-Írország és az Egyesült Királyság más országrészei közé - közölte pénteken a Downing Street szóvivője.
A brit kormány csütörtökön ismertetett javaslatcsomagja szerint Nagy-Britannia "korlátozott ideig" még tartaná magát az Európai Unió vámuniójának szabályrendszeréhez, ha a brit EU-tagság megszűnése utáni átmeneti időszak végéig nem sikerülne végleges megállapodást elérni a jövőbeni kétoldalú kereskedelem vámszabályozásáról.
Válaszlépésekre készül az Európai Unió azok után, hogy az Egyesült Államok nem hosszabbította meg a mentességét a kivetett acél- és alulmíniumvámok ügyében. A Reuters tudósítása szerint a tagországok támogatják az EU-t abban, hogy mintegy 2,8 milliárd dollár értékű amerikai exportot 25%-os vámmal sújtsanak. Ez annak fényében nem is lenne feltétlenül nagy visszavágás, hogy az USA által vámmal sújtott termékek értéke 6,4 milliárd euró. (Igaz, az alumíniumra "csak" 10%-os amerikai vám, az acélra 25%.)
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Erre vár a fél ország.
Interjút adott a miniszterelnök.
Mégsem pályázik a szenátori székre Eric Trump felesége.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
