A Kínából importált elektromos autókra kivetett uniós védővámok heves vitákat váltottak ki az európai autóipar jövőjéről. Míg a vámok ellenzői áremelkedéstől és a zöld átállás lassulásától tartanak, addig a támogatók szerint ezek szükségesek az európai gyártók védelmében a kínai állami támogatásokkal szemben. A vita középpontjában a német autógyárak Kínához fűződő szoros kapcsolata és hosszú távú stratégiája áll. A kérdés pedig az, hogy a német gyárigazgatók megőrültek-e vagy racionális érvek alapján hoznak döntéseket.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében röviden értékeltük az EU-s tagállamok pénteki döntését, melynek keretében büntetővámokat vetettek ki kínai elektromos autók európai importjára. Az adás második részében a héten meggyengült forintról, valamint arról volt szó, hogy miért lehet fontos a növekedési tervek szempontjából a stabil árfolyam. Az adás harmadik részében pedig a Commerzbank Unicredit által tervezett felvásárlásáról beszéltünk.
Lengyelország megakadályozza Ukrajna Európai Uniós csatlakozását mindaddig, amíg Kijev nem rendezi a volhíniai mészárlás áldozatainak exhumálásával kapcsolatos kérdést – jelentette ki Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter.
Christian Klein, az SAP vezérigazgatója figyelmeztette az EU döntéshozóit, hogy ne szabályozzák túl a mesterséges intelligenciát (AI), mert az jelentős versenyhátrányt okozhat Európának az Egyesült Államokkal szemben.
Az európai acélgyártók sürgetik az Európai Bizottság kereskedelmi tisztviselőit, hogy foglalkozzanak a kínai acélexport növekedésével, amely az európai árakat a termelési költségek alá szorította. A gyártók és Európa legfőbb kereskedelmi szerve, az Eurofer új, átfogó vámrendszert sürgetett a globális túlkapacitás leküzdése és a gyenge kereslettel és magas energiaköltségekkel küzdő hazai gyártók védelme érdekében – számolt be a Financial Times.
Az Európai Unió jelentős pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a folyamatban lévő orosz-ukrán konfliktus közepette. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Kijevben bejelentette, hogy az EU 35 milliárd euró (14 ezer milliárd forint) összegű kölcsönt biztosít az országnak – írja a Reuters.
Újabb mérföldkőhöz érkezett Paks II. építése, az 5-ös blokk alatt befejeződött a talajszilárdítás, és néhány hónapon belül megtörténhet az első betonöntés is. A nyár végén 4000 kilométeres út után megérkezett az első nagyberendezés, a 730 tonnát nyomó olvadékcsapda, amely egy egyedülálló biztonságtechnikai innováció is egyben. A nyári hőhullámok a Duna hőmérsékletét is jócskán megemelték, a vízszintet pedig csökkentették, de ez Paks II. működését hosszútávon sem fogja befolyásolni, a tervezés során a legpesszimistább forgatókönyveknek megfelelően alakították ki a hűtőrendszert. Bár a projekt összköltségének 80%-át orosz hitel biztosítja, az előtörlesztésekkel Magyarország gyakorlatilag költségvetési forrásból fedezi az építkezést. A szakemberek szerint az első blokk a 2030-as évek elején kapcsolódhat be az országos villamosenergia-hálózatba. A Paks II. projekt aktualitásait, az atomenergia globális és hazai szerepét, a 40%-os magyar beszállítói arány megvalósíthatóságát az építkezésről szóló cikksorozat első részében Rákóczi Péterrel, a Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatójával tekintettük át.
Az EU védelmi ipara számos strukturális kihívással küzd, amelyek orvoslása kulcsfontosságú az unió gazdasági versenyképességének növeléséhez – állítja Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke az Európai Bizottságnak készített javaslatcsomagjában. A szakértő szerint az uniós versenyképességet érdemben javítaná, ha az EU engedélyezné a kohéziós és egyéb források felhasználását a katonai kapacitások és hadiipari fejlesztések finanszírozásához. Emellett egy közös EU-s védelmi politika kialakítását, a védelmi ipari konszolidáció segítését és a közös K+F kezdeményezések elindítását javasolják ahhoz, hogy az Európai Unió ne pusztán nagyhatalmi tényezővé váljon, de az államszövetség gazdasága is haszonélvezője legyen a reformoknak.
Annak ellenére, hogy az uniós háztartások többet takarítanak meg, jóval kisebb vagyonnal rendelkeznek, mint amerikai társaik, főként azért, mert a megtakarításaik után alacsonyabb hozamot kapnak – jegyezte meg Mario Draghinak az Európai Bizottság számára készített versenyképességi javaslatcsomagja. A jelentés szerint az amerikai pénzügyi rendszer sok szempontból hatékonyabb, ráadásul az alacsony európai nyugdíjvagyon sem segít a helyzeten. A problémák vállalati szinten is jelentkeznek, ahol a széttöredezett európai tőkepiac, a túlzott bankfüggőség és életképes projektek hiánya jelenti a fő gátat. A Bizottság jelentése azonban több megoldási javaslatot is felvázol. A témáról bővebben is szó lesz a Portfolio jövő heti Future of Finance konferenciáján.
Az Európai Bizottság élesen bírálta a magyar kormány legújabb bevándorlási fenyegetését, miszerint illegális bevándorlókat szállítanának Brüsszelbe a szerb határról. Anitta Hipper, a Bizottság szóvivője elfogadhatatlannak és az uniós jogot súlyosan sértőnek nevezte a tervet, amely veszélyeztetné a schengeni térség biztonságát is. Hangsúlyozta, hogy a Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt bevet, hogy biztosítsa a jogszabályok betartását, és kapcsolatban áll nemcsak a magyar, hanem a szomszédos országok vezetésével is.
Az EU jelentős kihívásokkal néz szembe versenyképességének fenntartásával a tiszta technológiáknál, főként Kína és az Egyesült Államok nemzetközi szabályokra fittyet hányó lépései miatt. Mario Draghi, korábbi EKB-elnök új versenyképességi jelentésében új intézkedéseket javasol, hogy az EU egyenlőbb versenyfeltételeket teremtsen magának, így csökkentheti a kritikus nyersanyagimporttól való függőségét, fokozhatja innovációs és gyártási képességeit, ami hosszabb távon ellenállóbbá teszi az unió gazdaságát és belső piacát. Új elemként egy protekcionistább, harcosabb EU megalkotását szorgalmazza.
Az Európai Unió a jövőjét meghatározó, mélyreható intézményi reformok küszöbén áll, legalábbis ha komolyan veszik a tagállamok Mario Draghi jelentését. Draghi szerint a versenyképesség helyreállításához elengedhetetlen a tagállamok vétójogának felszámolása és a döntéshozatali folyamatok egyszerűsítése. A jelentés sürgeti az uniós intézmények megerősítését, különösen a minősített többségi szavazás széleskörű bevezetését, ami véget vetne a reformokat gyakran akadályozó egyhangú döntéshozatalnak. Európa a növekedést visszahúzó termelékenységi kihívások, az energiaárak elszabadulása, valamint a globális geopolitikai változások közepette nem halogathatja tovább a reformokat. A támogatáspolitika átalakítása, a szén-dioxid-mentesítés előmozdítása és a geopolitikai szerepvállalás is az unió versenyképességének megőrzéséhez szükséges lépések között szerepel.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy rekord magas hiányt hozott össze a költségvetés augusztusban, és vélhetően a kormány is érzi a problémát, mert elejtett egy érdekes mondatot a mai adatközlésben. Erről kérdeztük Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét. A második részben a hazánk által felvett egymilliárd eurós kínai hitelről beszélgettünk Weinhardt Attilával, a Portfolio makroelemzőjével, ugyanis megtudta, hogy részben milyen célokra fordul ez az összeg.
A tagállamok közötti szorosabb koordináció, erősebb brüsszeli beleszólás, az innováció és a hatékonyságnövelés támogatása – többek között ezeken a területek javasol sürgős lépéseket az Európai Unió versenyképességének javítására Mario Draghi, aki az Európai Bizottság felkérésére készített jelentést a szükséges intézkedésekről. Draghi több saját uniós bevételt szorgalmaz, hogy finanszírozni lehessen egy szükséges 750-800 milliárd eurós csomagot. A tagállami állami támogatásokkal viszont szinte teljesen leszámolna.
Hónapokig tartó késedelem után Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi vezetője hamarosan bemutatja az Európa versenyképességének fokozásáról szóló átfogó jelentését. A 400 oldalas, grafikonokkal és innovatív ötletekkel teli dokumentum célja, hogy Európa hatékonyabban versenyezzen az olyan globális szuperhatalmakkal szemben, mint az Egyesült Államok és Kína. A jelentés várhatóan mintegy 900 milliárd eurós beruházást szorgalmaz az európai gazdaságba, de komoly reformokat is megkövetel.
Magyarország egyelőre egyáltalán nem fér hozzá az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéhez, így nem tudja az ebből vállalt fejlesztéseit határidőre, 2026 nyaráig elvégezni. Emiatt a ciklus végén végleg elveszíthetjük ezt az uniós forrást. Más országoknak is vannak problémái: a helyreállítási alap forrásaihoz azok a tagállamok is késve jutnak hozzá, amelyek feltételek nélkül jogosultak rá. Sokáig a kohéziós reform mintájának gondolták a helyreállítási alapot, de mostanra egyre több hiba jön ki a rendszerbe – derül ki az Európai Unió Számvevőszékének jelentéséből.
A Shein és Temu e-kereskedelmi platformok ügyében halálosan veszélyes baba- és kisgyermek termékek miatt lépett az Egyesült Államok Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottságának (CPSC), a két céggel szemben azonnali vizsgálatot indítottak – írja a Reuters.
Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola, aki a korrupció elleni harc élharcosaként ismert, most magyarázkodásra kényszerül. A Politico által feltárt információk szerint Metsola egy új etikai kódexet vezetett be, amelynek célja a transzparencia növelése, azonban a szabályozás saját magára nem vonatkozott. Metsola férje, Ukko Metsola, a Royal Caribbean Group EU-s lobbistájaként tevékenykedett, miközben felesége olyan környezetvédelmi törvényeket írt alá, amelyeket ő is befolyásolt.
A von der Leyen-bizottság második ciklusa a vártnál később kezdődhet meg, mivel az Európai Parlament a 26 biztosjelölt átfogó meghallgatását valószínűleg csak október közepén kezdi meg. A Politicónak nyilatkozó két magas rangú parlamenti tisztviselő szerint a meghallgatások október 14-én kezdődhetnek, ami a végső megerősítő szavazást novemberre, és a Bizottság munkába állásának időpontját decemberre tolja.
Az Európai Uniót arra szólítják fel, hogy jelentősen átalakítsa a 387 milliárd eurós közös agrárpolitikáját (KAP), és a területalapú támogatásokról térjen át a jövedelemalapú támogatásokra. Ez az ajánlás a gazdák heves tiltakozására válaszul megrendelt jelentésből származik, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fog bemutatni – írja a Financial Times. A legfontosabb javaslatok között szerepel egy ellentmondásos rendszer, amely a fogyasztókat a húsfogyasztás csökkentésére ösztönözné, és segítené a gazdákat az állattenyésztésről való átállásban.
