Az Európai Központi Bank (EKB) idén 13 euróövezeti bankra vetett ki kiegészítő tőkekövetelményt, mivel úgy ítélte meg, hogy ezek az intézmények a megengedettnél nagyobb kockázatot vállalnak. Az éves értékelés során a felügyelet alatt álló 113 bank általános állapotát jónak találták, azonban több területen is szigorításokat vezettek be - írja a Reuters.
Az IFO gazdasági bizalmi index ismét romlást mutatott, elsősorban a jövőbeli helyzet megítélése gyengült sokat.
Amíg az Egyesült Államokban 2025-26-ra vonatkozóan felfele tolódtak, addig az euróövezetben az ősz elejéhez képest agresszívabbá váltak a lazítási várakozások. A jövő év során tehát a dollár és az eurókamat közötti különbség mérsékelten nőhet.
Az év vége felé közeledve ideje kitekinteni 2025-re és megnézni, mi várható a monetáris politikában. Sok szempontból új időszámítás kezdődik. De nem csak idehaza, hanem nemzetközi színtéren is. A sok új mellett, azonban könnyen lehet, hogy szembe jön majd velünk egy régi ismerős: a mennyiségi lazítás, azaz a QE.
Magyarországon az MNB kamatdöntése és a hazai kereseti adatok irányt szabhatnak az inflációs és gazdasági trendeknek, míg a nemzetközi színtéren a Fed és a Bank of England döntései, valamint Kína ipari termelési és kiskereskedelmi adatai vethetnek fényt a világgazdaság mozgásirányaira. Az inflációs stabilizáció jelei bíztatóak, de a lassuló növekedés és a geopolitikai bizonytalanságok továbbra is kihívást jelentenek. Az előttünk álló hét tisztább jövőképet rajzolhat ki nekünk.
A hétfői és keddi határozott erősödéssel szerda hajnalra kéthetes csúcsra ért a forint az euróval szemben 410-nél, aztán délelőtt volt egy kis gyengülés, majd éles fordulattal újra erősödött, és kora délután 410 alá jutott. Mindez amellett történt, hogy a dollár újra erősebb szintekre kapaszkodott az euróval szemben, és összességében azt jelenti, hogy megtört a forint szeptember közepe óta látható gyengülő trendje.
Csütörtökön tartja az idei év utolsó kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank, ahol a várakozások szerint 25 bázisponttal 3%-ra csökkenhet az alapkamat. Azonban a legfontosabb nem is ez, hanem az, hogy a jegybank hogyan látja a jövő monetáris politikáját egy olyan helyzetben, amikor még nincs az infláció a célon, de az euróövezet éppen billen bele a recesszióba, miközben a német és a francia politika is tartogathat olyan meglepetéseket, aminek akár európai következményei is lehetnek.
A héten a befektetők figyelme középpontjában az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntése áll, amely jelentős hatással lehet az eurózóna gazdasági kilátásaira és a devizapiacokra. Emellett kulcsfontosságú makroadatok érkeznek: Németország és Magyarország novemberi inflációs adatait is megismerhetjük. Az EKB kamatpolitikája mellett a globális gazdasági folyamatok alakulását befolyásoló adatok is a fókuszban lesznek, mint például Kína inflációs és külkereskedelmi statisztikái.
A világ egyik legnagyobb kötvénykezelője, a Pimco arra figyelmeztetett, hogy Donald Trump által kezdeményezett kereskedelmi háború következményei az eurozóna kamatlábait ismét „vészhelyzeti szintre” nyomhatják le.
A német Bundesbank vezetője felszólította Berlint, hogy enyhítse szigorú költségvetési szabályait, és arra figyelmeztetett, hogy Európa legnagyobb gazdaságának kilátásai bizonytalanok.
Az Európai Központi Bank (EKB) fontos változtatásokat fontolgat a monetáris politikai stratégiájában, szakítva a legfrissebb gazdasági adatokra való túlzott támaszkodással. Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza szerint a jövőben a kockázatok előrejelzésére kell helyezni a hangsúlyt, miután az infláció stabilan közelít a célzott 2%-os szinthez.
Az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, Philip Lane a Financial Times-nak adott interjújában kifejtette, hogy a jövőben a monetáris politikai döntéseket inkább a közelgő kockázatok, mintsem a legfrissebb gazdasági adatok alapján kellene meghozni. Az euróövezeti infláció novemberi adatai és a jövőbeli kamatcsökkentések lehetősége is szóba került a beszélgetés során.
Másfél éve nem látott gyengülésbe került az euró novemberben. A visszaesés hátterében az amerikai kereskedelmi vámok jelentette fenyegetés, az euróövezet gazdasági nehézségei, valamint az Európai Központi Bank várható agresszív kamatcsökkentései állnak. Az év végéhez közeledve az árfolyam némi stabilizációt mutatott, de az EU-s gazdasági problémák továbbra is jelentős nyomást helyeznek a közös valutára.
A várakozásoknak megfelelően nőtt az eurózóna inflációja novemberben – derül ki az Eurostat által frissen közzétett adatokból. Mind az inflációs főmutató, mind a maginfláció emelkedett.
A várakozásokkal ellentétben nem nőtt a német infláció novemberben, ami alátámaszthatja azokat az aggodalmakat, hogy Európa legnagyobb gazdaságában a negyedik negyedévben sem élénkül a fogyasztást, ugyanakkor az EKB tervezettnél komolyabb kamatcsökkentéséhez vezethet.
A francia államadósság kockázati felára 2012 óta nem látott magasságba emelkedett szerdán, jelezve a befektetők növekvő aggodalmát az ország pénzügyi helyzete miatt. Eközben a német és amerikai kötvényhozamok csökkentek. A politikai bizonytalanság és a gyengülő gazdasági kilátások együttesen nyomják rá bélyegüket az európai kötvénypiacokra.
Isabel Schnabel, az EKB Igazgatótanácsának tagja szerint már csak korlátozott tér van a kamatcsökkentésre. Bár az euróövezet szerinte is stagnál, de a növekedéssel kapcsolatos problémák strukturálisak, azokat pedig a reformok és nem az alacsony kamatok fogják megoldani.
Az Európai Központi Bank (EKB) szakpolitikusai szerint Donald Trump megválasztott amerikai elnök gazdaságpolitikája mérsékelt hatással lehet az európai inflációra és kamatlábakra. Emellett figyelmeztetnek az euróövezetet érintő gazdasági kockázatokra és a lassuló dezinflációs folyamatra is.
Az UniCredit elvesztette az Európai Központi Bankkal szembeni perét az oroszországi jelenlét csökkentésével kapcsolatban - írja a Reuters.
Átfogó értékelést adott a magyar gazdaság aktuális helyzetéről és annak kilátásairól Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének keddi konferenciáján tartott előadást. Meglátása szerint a szigorú fiskális szabályokhoz való ragaszkodás Európát szét fogja feszíteni. Előadása fordulópontot jelenthet a hazai gyógyszeripar kormányzati megítélése szempontjából: míg két évvel ezelőtt december 23-án kellemetlen karácsonyi meglepetésben volt része az ágazatnak, mostanra az újonnan alkalmazott gyógyszeripari különadók kivezetése van napirenden és a jelek szerint a kormány már a gyakorlatban is kezd stratégiai partnerként tekinteni a szektorra.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Így lőtték le Moszkva szupermodern harci gépét.
Nem sok jót jósoltak Oroszországnak.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
