Változatlanul mínusz 0,5%-on hagyta a betéti kamatot csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. A lépés nem meglepő, az elemzők elsősorban az eszközvásárlások feltételeiben várnak további lazítást, ha esetleg tovább akar lépni az eurózóna jegybankja. A kamat tartása mellett két fontos lépést hozott a jegybank a bankok olcsó forráshoz jutása érdekében.
Bár első ránézésre tekintélyesnek mondható az eurózóna 540 milliárd eurós friss mentőcsomagja, de annak mérete valójában elégtelen és belső összetétele sem elég jó – hangsúlyozzák friss posztjukban a világ legnagyobb kötvényalapjának szakértői.
A kormányok erőteljes fellépésére van szükség a koronavírus gazdasági hatásai ellen, fontos a közös európai fellépés és a nézetkülönbségek félretevése – írta csütörtöki véleménycikkében Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. A jegybankár kemény üzeneteket fogalmazott meg az európai politikusok felé abban a cikkben, mely több vezető nyugat-európai lapban egyszerre jelent meg szerda este.
A globális (nagy) jegybankok az elmúlt hetekben óriási, dollár száz- és ezermilliárdokban mérhető programokat indítottak. Ezek részeként tetemes kötvényvásárlásokat is bejelentettek, lényegében – közvetetten – megfinanszírozva azt az extra költekezést, amelyet a költségvetések indítottak a koronavírus elleni védekezés és keresletélénkítés céljából. A válság gyökere és nagyrészt megvalósulási formája hasonló a fejlett és feltörekvő gazdaságokban, mégis, az említett luxus a fejlődőket nem segítheti. Nekik aránytalanul nehéz lesz a kialakult helyzetet kezelni, és úgy élénkíteni, hogy ne kelljen külső segítséghez folyamodniuk.
A banki tőkekövetelmények lazításával közel 500 milliárd dollárnyi tőkét szabadítottak fel eddig a jegybankok és felügyeletek a hitelintézetek számára, hogy segítség a koronavírus elleni küzdelmet. Az Európai Központi Bank mintegy harmadát hozta ennek.
Napról napra sorakoznak a „történelmi” és a „sosem látott” kifejezések, folyamatosan újabb és újabb tabuk dőlnek le. A jegybankok részben a 2008-2009-es tapasztalatokból okulva minden eszközt bevetnek, hogy tompítsák a gazdaság visszaesését és lerövidítsék a recessziót. Emellett minden eddiginél nagyobb költségvetési élénkítő csomagok formálódnak világszerte. A legnagyobb tabu, a monetáris finanszírozás tilalma egyelőre nem dőlt le, de erősen inog. A nehéz helyzetben a jegybankok teremtik majd elő a szükséges pluszforrásokat.
A drámai szerdai eurózónás kötvényhozam emelkedés láttán éjjel egy 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programot jelentett be az Európai Központi Bank, amelynek hatására csütörtök délelőtt hatalmasat estek az eurózónás periféria államok kötvényhozamai, különösen az olasz papírok hozamai.
Csak percekig tartott ki az örömködés szerda éjjel az amerikai határidős részvényindexekben arra a bejelentésre, hogy az EKB év végéig 750 milliárd eurónyi eszközt fog megvásárolni az eurózónában, majd újra hanyatlottak.
Az Európai Központi Bank szerda éjszaka jelentette be: 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programot indít a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt. Nem először jelentjük ki a napokban a jegybanki reakciók és azok időzítése miatt: rendkívüli időket élünk (a Fed vasárnap éjszaka jelentette be eszközvásárlási programját).
Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde tegnap este arról tájékoztatta az európai kormányfőket, hogy a koronavírus járvány elleni küzdelem miatt az eurózóna gazdasága könnyen 5%-kal csökkenhet - értesült a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Gyakorlatilag az összes puskaporukat ellőtték a világ nagy jegybankjai azzal, hogy a Fed vasárnap újabb rendkívüli gigantikus kamatvágást és eszközvásárlást jelentett be. Legalábbis kamatpolitikával már nem nagyon tudnak tovább segíteni a koronavírus-járványban megroppant világgazdaságnak. A befektetők épp ettől ijedtek meg: mostanra mindent egy lapra tettek fel a jegybankok, a további gazdaságélénkítésre nagyon limitált a mozgásterük. Néhány eszköz azért még maradt, amiket szükség esetén elő lehet rántani a kalapból, de egyre égetőbb szükség lenne arra, hogy a költségvetési politika is támogassa az erőfeszítéseket.
A koronavírus miatt kialakult piaci és pénzügyi pánik csillapítására, illetve az inflációs várakozások meredek esése nyomán az Európai Központi Bank ma bejelentette, hogy bár az eddigi irányadó mínusz 0,5%-os rátáját nem változtatja meg, de likviditásnövelő, illetve a kereskedelmi bankok kkv-hitelezését támogató programba kezd, sőt az eszközvásárlási programját is részben újraindítja év végéig. Christine Lagarde EKB-elnök a kamatdöntési sajtótájékoztatón azt mondta: a koronavírus nagy, de csak átmeneti sokkot okoz a világgazdaságnak, az eurózóna kormányainak most költségvetési költekezésbe kell kezdenie és az EKB is megtesz mindent a maga (korlátozott) eszközeivel a helyzet csillapítására.
Hiába az arany menekülőeszköz szerepe, most szakad az árfolyama a többi eszközzel párhuzamosan. 2008-ban hasonló folyamatoknak lehettünk szemtanúi, a történelem újra ismételheti magát.
Ma tart kamatdöntő ülést az Európai Központi Bank és ennek eredményéről 13:45-kor tesz bejelentést, majd 14:30-tól Christine Lagarde új EKB-elnök magyarázza el ezeket. A fő téma a koronavírus negatív gazdasági hatásainak lehetséges orvoslása mellett a pénzpiaci pánik lesz. A mai döntés azért is különösen érdekes, mert az EKB-nak csak korlátozott eszközei vannak a mínusz fél százalékos irányadó ráta mellett, így a piaci kedélyek csillapítására a kis kamatvágás mellett akár a mennyiségi lazítás eszközéhez is nyúlhat a kkv-knak nyújtott támogatások mellett.
Ha nem kezdenek összehangolt lépések mentén költségvetési lazításba a tagállamok, az eurózóna a 2008-ashoz hasonló nagy válsággal nézhet szembe – figyelmeztette tegnap este a rendkívüli, telefonkonferencián lebonyolított EU-csúcs résztvevőit Christine Lagarde EKB-elnök, írta saját forrásai alapján egybehangzóan a Reuters és a Blooomberg. Ma délelőtt közben Angela Merkel német kancellár máris belengette, hogy nyitott a költségvetési költekezésre és az azt korlátozó szabály eltörlésére.
Komoly kilengéseket látunk hétfőn az európai kötvénypiacokon, a befektetők a biztos menedéknek számító papírokat, például a német és brit állampapírokat keresik, közben például az olasz hozamok nagyot ugrottak. Ráadásul a szokásosnál sokkal nagyobbak a kilengések, egyelőre mindenki a kormányok és a jegybankok válaszlépéseire vár.
A következő napok legfontosabb eseménye az EKB csütörtöki kamatdöntő ülése lesz, a Fed múlt heti rendkívüli lazítása után kiemelt figyelem övezi, mit lép az eurózóna jegybankja. A napokban az MNB szempontjából is lényeges adatok érkeznek, külön kiemeljük a keddi februári inflációs statisztikát, mely meghatározhatja a március végi kamatdöntést.
Mindenki a jegybankoktól várja a segítséget a koronavírus gazdasági hatásainak leküzdésére, azonban sokan még a 2008-ban kezdődött válság következményeit nyögik. Így pedig kérdéses, mennyi eszközük maradt egy esetleges újabb globális gazdasági visszaesés leküzdésére. Ha a költségvetési politika nem segít, akkor könnyen hatástalanok maradhatnak a jegybanki lépések. Az utóbbi napok globális átalakulása az MNB-t is komoly dilemma elé állíthatja, a magyar jegybank március végéig dönthet a következő lépésről.
Az e hét keddi rendkívüli, 50 bázispontos, kamatvágás után a március 18-i ülésen újabb legalább 25 bázispontos kamatvágásról határozhat a Fed – várják a piaci szereplők a Marketwatch körképe szerint. Ezt tükrözi az is, hogy az amerikai 10 éves hozam újabb történelmi mélypontra, 0,83%-ra zuhant, azaz bő egy hét alatt több mint 50 bázispontot szakadt, a dollár pedig világszerte hanyatlik a főbb devizákkal szemben.
Az EKB elkezdett érdeklődni a bankoknál arról, hogyan tudnak majd megbirkózni a koronavírus esetleges működést is érintő hatásaival. A felügyeleti részleg ezért levelet küldött ki a bankoknak, amelyben a munkavállalók munkavégzésével és az IT-rendszerekkel kapcsolatban érdeklődik – írja a Bloomberg.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
