A német kormány Franciaországgal együttműködve olyan kezdeményezést javasol, amelynek célja, hogy az Európai Unión belül csökkentsék a vállalatok bürokratikus terheit. A kezdeményezés egy 10 pontos terv része, amelyet Olaf Scholz kancellár és kulcsfontosságú miniszterei, Robert Habeck és Christian Lindner dolgoztak ki.
Az Európai Unión belül egyre feszültebbé válik a bővítési vita az utóbbi időben, miután Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter is állást foglalt a kérdésben. Különösen Ausztria foglalt határozottan állást, hogy egyelőre nincs itt az ideje a felvételnek, míg Charles Michel már 2030-ra új tagokat látna az államszövetségben, csak erről épp az Európai Bizottságot nem tájékoztatta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont egyre többször áll ki a bővítés mellett.
A minap lemondott uniós klímaügyi biztos és ügyvezető alelnök helyére javasolja Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök Wopke Hoekstrát, a holland külügyminisztert, így tehát egy, az egyben átvenné Frans Timmermans pozícióját. Mindez úgy történik, hogy Hoekstranak nincs érdemi klímaügyi diplomáciai tapasztalata, noha ő képviseli majd az EU-t a COP28 klímaügyi csúcson, hiszen előtte öt évig holland pénzügyminiszter volt, azt megelőzően pedig a Shell, illetve a McKinsey tanácsadó cégnek dolgozott.
Az euroszkepticizmus térnyerése a kulturális és gazdasági tényezők kölcsönhatásának tulajdonítható, a regionális fejlődés csapdájának koncepciója pedig rávilágít arra, hogy a tartós gazdasági hanyatlás az egyes régiókban, hogyan fokozza az EU-val szembeni elégedetlenséget - derül ki egy az Európai Bizottságnak készült friss tanulmányból. Magyarországon is erősödnek az unióval szembeni ellenérzések, viszont egészen sajátságos a hazai helyzet.
Európa vezető pénzügyi szabályozó hatóságai aggódnak az Európai Unió és három nem uniós ország - Andorra, Monaco és San Marino - között folyó tárgyalásokkal kapcsolatban. Ez a három ország, bár nem tagja az államszövetségnek, jelenleg is tárgyalásokat folytat az EU-val való szorosabb gazdasági kapcsolatról. A szabályozó hatóságok viszont attól tartanak, hogy az ezen országokkal való erősebb együttműködés az illegális pénzügyi tevékenységek fokozódásához vezethet, könnyebbé teheti a pénzmosást és az adóelkerülést.
Az Európai Uniónak készen kell állnia arra, hogy 2030-ig új tagállamokat vegyen fel - mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon. Ráadásul pont azoknak a balkáni országoknak üzent, amelyek felvételét a magyar kormány is sürgeti.
Továbbra sem tölti be senki az Európai Bizottság főközgazdászi posztját, mert Emmanuel Macron francia elnök megfúrta Fiona Scott Morton amerikai versenyjogi szakérő kinevezését. Párizs kifogásolta, hogy korábban a legnagyobb techcégek lobbistájaként dolgozott, valamint aggályosnak tartották, hogy egy EU-n kívüli állampolgárt nevezne ki a Bizottság. Viszont a szakértőt nem sikerült kiütniük egy befolyásos brüsszeli pozícióból.
Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (DSA) az átfogó technológiai szabályozás új korszakát nyitja meg, és ahogy az adatvédelmi szabályozás nemzetközi sablonja lett a GDPR-rendszer, úgy a nagy platformszolgáltatókat célzó új irányelv is hamar világszerte norma lehet. Az ajánló algoritmusok rendszerének átláthatóvá tételétől kezdve, a tartalom moderáláson át az álhírek és a káros tartalmak szűréséig rengeteg új kötelezettségnek kell megfelelnie az olyan szereplőknek, mint a Google, a Facebook vagy az X névre átkeresztelt Twitter. A konfliktusok garantáltak, de a végén még a demokratikus rendszereket is megerősítheti a direktíva, gyökeresen árformálva az európai választásokat.
Mark Rutte ügyvivő holland miniszterelnök pénteken Hágában bejelentette, hogy Wopke Hoekstra külügyminisztert (lásd címlapképünkön) jelöli Hollandia új európai uniós biztosának. Hoekstra korábban holland pénzügyminiszterként komoly hírnevet szervezett azzal magának Brüsszelben, hogy erősen ellenezte a koronavírus-válság kitörése idején a közös uniós "koronakötvények" kibocsátását, azaz a pénzügyi terhek megosztását ilyen módon, miközben klímavédelmi diplomáciai tapasztalata nincs. Egyelőre nem lehet biztosra venni, hogy Hoekstra teljesen megkapja azt az uniós biztosi portfóliót, az európai zöld megállapodás ügyének elsődleges vitelét, amelyről holland belpolitikai okok miatt lemondott Frans Timmermans első bizottsági alelnök.
Míg a külföldi vállalatok, aggodalmukat fejezik ki az EU által javasolt, a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv az államszövetségen túlnyúló hatáskörével és a harmonizáció hiányával kapcsolatban, a civil társadalmi szervezetek bizakodnak abban, hogy a törvény kezelheti az ellátási láncokban elkövetett vállalati visszaéléseket. Az Európai Parlament és az uniós tagállamok közötti tárgyalások eredménye fogja meghatározni az irányelv végső formáját.
Mintegy 50 civil szervezet nyomást gyakorol az Európai Bizottságra, hogy szerezzen érvényt a digitális szolgáltatásokról szóló törvénynek (Digitial services act, DSA), és biztosítsa, hogy a jelentős közösségi médiaplatformok megvédjék a 2024-es választásokat a dezinformációtól. A követelések között szerepel a továbbfejlesztett ajánló algoritmusok, a hamis információk láthatóságának csökkentése és a célzott politikai hirdetések megszüntetése. Bizonyos kérések végrehajthatósága továbbra is bizonytalan.
Az Európai Bizottság kedden 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként - közölte a brüsszeli testület. A közlemény szerint a támogatással az Európai Unió arra törekszik, hogy stabil, kiszámítható pénzügyi segítséget adjon Ukrajnának azonnali finanszírozási szükségleteinek fedezésében. A keddi kifizetéssel együtt Ukrajna idén 12 milliárd eurót kapott az MFA+ keretében.
A német vegyipar és az autóipar aggodalmát fejezi ki az Európai Unió szén-dioxid határvámjának (CBAM) közelgő bevezetése miatt. A Deloitte tanácsadó cég felmérése szerint a vállalatok nincsenek felkészülve az új karbonvám bevezetésére. Pedig az Európai Bizottság múlt héten közzétett végrehajtási rendelete egy hosszú próbaidőszakot határoz meg.
Az Európai Bizottság jelentős lépést tett a szénátszivárogtatás elleni küzdelemben azzal, hogy elfogadta a szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmusra (CBAM) vonatkozó szabályokat annak átmeneti szakaszában, amely a folyó év október 1-jén kezdődik és 2025 végéig tart. Csütörtökön pedig a karbonvámként is ismert szabályozás végrehajtási rendeletet is közzétették.
Az Európai Bizottság közleménye szerint a frissen életbe lépett akkumulátor-szabályozás célja, hogy minimalizálja az akkumulátorok szén-dioxid-kibocsátását, korlátozza a káros anyagok használatát, csökkentse a nyersanyagigényt és elősegítse az akkumulátorok gyűjtését, újrafelhasználását és újrahasznosítását Európában.
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Magyarország a tervezettnél nagyobb állami támogatást adjon például az akkumulátoripari és egyéb zöldipari beruházások végrehajtására. A támogatási intenzitással is játszhat majd a kormány, nem feltétlenül köti meg a kezét a két héttel ezelőtt szép csendben kiadott bizottsági jóváhagyás.
A Pfizer-vezérigazgatóval folytatott állítólagos üzenetváltások után egy újabb kellemetlen helyzetbe navigálta magát Ursula von der Leyen: az Európai Bizottság elnöke Kiriákosz Micotakisz görög kormányfő krétai nyaralójában vakációzott, amely sokak szerint teljesen összeférhetetlen a pozíciójával. Sokak szerint különösen visszás, hogy az athéni kormány számos botrányában az Európai Bizottság egyelőre alig foglalt állást. Az EP-választások kampányában ebből még különösen nagy botrány lehet.
Szakértők szerint az uniós chips-törvényt szükséges lépésnek tekintik a félvezető-ellátási láncok nagyobb önellátásának elérése felé. Bár a közelmúltbeli beruházások pozitív fejleményeket jelentenek, sokan figyelmeztetnek, hogy az EU-nak még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy elérje ambiciózus piaci részesedési céljait. Kifogásolják azt is, hogy nem a K+F és az egyes chipágazatokban meglévő erősségeire összpontosít az új uniós törvény.
178 milliárd forintra pályázhat 42 város családbarát és helyi gazdaságösztönző fejlesztésekre. A kormány által előfinanszírozott forrásokra a 2021-2027-es Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében a vármegyei önkormányzatok által kijelölt városok pályázhatnak - olvasható a Területfejlesztési Miniszter közleményében.
Az igazságügyi reformcsomag teljesítésével a magyar kormány fontos lépést tett az uniós források egy jelentős szeletének felszabadításáért. De az Orbán Viktor vezette kabinet visszafelé elsülő fegyvere lehet, hogy belengette az egész EU-költségvetés felülvizsgálatának megvétózását. A Portfolio-nak nyilatkozó brüsszeli tisztviselők szerint minden azon múlik, hogy az Európai Bizottság mennyire akarja felvenni a kesztyűt egy újabb politikai csetepatéban. Kényes egyensúlyozás vár az uniós intézményrendszerre, hogy elejét vegyék a brexitizációnak, ne tűnjenek túl puhának, és erőt is mutassanak.