A lengyel kormánykoalíció politikusai hétfői parlamenti sajtóértekezletükön bemutattak egy olyan jogszabálycsomag-tervezetet, amelynek része az alaptörvénynek az alkotmánybíróságot érintő bizonyos módosítása is.
Az Európai Parlament a lakáshiánnyal és az idegenforgalmi kihívásokkal küzdő városok számára jelentős lépésként jóváhagyta a rövid távú szállásbérleti szolgáltatásokra vonatkozó adatmegosztásról szóló rendeletet. A jogszabály azon európai városok növekvő aggodalmára ad választ, amelyek a rövid távú szálláskiadás felfutása miatt a turizmusból származó bevételek és a helyiek lakhatási problémái közötti egyensúlyt próbálják megtalálni.
Az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálatot folytat az Európai Beruházási Bank (EBB) által a Budapest Airportnak 2018-ban nyújtott 200 millió eurós hitel kapcsán felmerült súlyos kötelezettségszegés ügyében - írtuk meg pénteken délután a Politicóra hivatkozva. A Budapest Airport most állásfoglalásban reagált a hírre.
Az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálatot folytat a Budapest Airportnak 2018-ban nyújtott 200 millió eurós hitel kapcsán felmerült súlyos kötelezettségszegés ügyében. A vizsgálat középpontjában Vazil Hudák, az Európai Beruházási Bank (EBB) volt alelnöke áll, aki a hitel jóváhagyásában játszott szerepe és a Budapest Airport igazgatótanácsába történő kinevezése miatt került gyanúba - írja a Politico.
3 százalékos növekedéssel zárta a februári hónapot a BUX index. A legnépszerűbb részvények között ezúttal is az OTP Bank - Richter Gedeon - MOL hármas zárt az élen, míg a brókercégek mezőnyében az Erste, a Concorde és a Wood jeleskedett leginkább. A hónap emellett Február emellett a rendezvények szempontjából is kiemeltnek bizonyult: a Tőzsde átadta a BÉT Legek díjakat, az AutoWallis ünnepélyes csengetéssel ünnepelte tőzsdei bevezetésének ötödik évfordulóját, emellett február 19-én elstartolt az XTEND index, amely egyedi lehetőséget kínál az Xtend platformon jelenlévő kis- és középvállalkozások számára a nyilvános jelenlétet illetően.
Magyarország további EU-források lehívására vált jogosulttá. Az Európai Bizottság ugyanis háromhónapos értékelése után arra jutott, hogy az oktatási és képzési rendszer, illetve a nemek közötti egyenlőség területén végrehajtott reformok több milliárd eurónyi kohéziós forrás lehívását teszik lehetővé – ismerte el az Európai Bizottság a Portfolio-nak. Bár pontos összeget nem közöltek, forrásaink szerint, valamint a partnerségi megállapodás alapján ez 2 milliárd eurónyi támogatást szabadít fel, amelyből például a tanári pálya vonzóbbá tétele finanszírozható.
Magyarország a már decemberben feloldott 10,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás mellett újabb közel 2 milliárd eurót szabadíthatott ki a fejlesztési forrásokból – tudtuk meg kormányzati és uniós forrásoktól. A hivatalos bejelentésre még várni kell az Európai Bizottságtól, de ez hamarosan megtörténhet.
Az Európai Bizottság elfogadta a 2024-es uniós költségvetés módosítását, mely tükrözi az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról létrejött megállapodás szerinti változtatásokat - tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön.
Az Európai Bizottság zöld utat adott Lengyelországnak, hogy hozzáférjen a jelentős, 137 milliárd eurós uniós finanszírozáshoz. A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF), valamint a kohéziós támogatásokra vonatkozó döntés azt követően érkezett, hogy Lengyelország jogállamisági reformokat és az igazságszolgáltatás függetlenségének növelését célzó intézkedéseket fogadott el. Magyarország esetében még messze lehet a tárgyalások vége.
Az Európai Parlament képviselői aggodalmukat fejezték ki a különböző tagállamokban tapasztalható demokratikus visszalépések miatt, és bírálták az Európai Bizottságot, amiért úgy látják, hogy nem tesz semmit az uniós értékek védelmében. Az aggodalmaknak a plenáris ülésen tartott vita során adtak hangot az Európai Bizottság 2023-as jogállamisági jelentésének értékelését követően, amelyet az Állampolgári Jogi Bizottság januárban hagyott jóvá. Főként a magyar kormánnyal folytatott egyeztetések és tárgyalások miatt elégedetlenek a Bizottsággal.
A lengyel helyreállítási és ellenállóképességi tervben (RRP) felvázolt 56 beruházásból 43-at fenyeget az a veszély, hogy 2026 augusztusának végéig nem zárul le – derül ki a CRIDO üzleti tanácsadó cég által nemrégiben végzett elemzésből. Ezzel pedig bukják az uniós támogatásokra való jogosultságot is. Magyarország számára ez rossz előjel, mert míg Varsó hamarosan lehívhatja a helyreállítási támogatásokat, addig a magyar kormány még messze van attól, hogy teljesítse a szükséges 27 szupermérföldkövet. Ez pedig azt jelentheti, hogy elveszíthetjük az RRF-pénzek egy jelentős részét.
Ursula von der Leyen elnök beszédet mondott az Európai Parlament plenáris ülésén, amelyben hangsúlyozta, hogy határozott választ kell adnia az EU-nak a jelenlegi geopolitikai helyzetre, meg kell erősíteni a tagállamok közötti védelmi együttműködést a NATO-n kívül is, fokozni kell a hadiipar támogatását. Azt is elmondta, hogy az Oroszországgal kötendő tartós béke egy illúzió, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak arra használná ki egy tűzszünet idejét is, hogy tovább fegyverkezzen.
Věra Jourová, a Bizottság alelnöke átfogó „demokrácia körútra” indult Európa-szerte, és az európai választások előtt az orosz propaganda elleni fokozott éberségre szólít fel a tagállamokban. A Politico Playbooknak adott kedd esti exkluzív interjújában a biztos azt mondta, hogy két olyan ország is van, ahol az orosz narratívát a kormányoktól halljuk. Szerinte ezek Magyarország és Szlovákia.
A háború talán nincs a küszöbön az Európai Unióban, de fel kell készülni a kockázatokra, képesnek kell lenni megvédeni az európai érdekeket és értékeket a védelmi kapacitás megerősítése által - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Az Európai Unió országainak képviselői folyamatos megbeszéléseket folytatnak az uniós védelmi alapról (Defensc Fund), hogy a jövőben az EU-n kívülről származó fegyverek vagy lőszerek vásárlását is engedélyezzék. Korábban Franciaország ennek erősen ellenállt, mivel Emmanuel Macron elnök azt akarta, hogy az európai hadiipari cégektől vásároljanak. Most viszont már Párizs is hajlik a kompromisszumra.
Az Amazon lobbistáit további intézkedésig kitiltották az Európai Parlamentből, miután az uniós törvényhozók adminisztratív és pénzügyi ügyeiért felelős belső testület egyhangú döntést hozott – írja az EUObserver. Az indoklásuk szerint az óriáscég nem működik megfelelően együtt az EP-vel.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, kedden új szabályt fogadott el a politikai hirdetések átláthatóságáról, ennek célja, hogy segítse a hamis információk és a külföldi beavatkozás elleni küzdelmet. A szabály csak a fizetett politikai hirdetésekre vonatkozik: nem érinti a politikai hirdetések tartalmát, sem a politikai kampányok lebonyolítására és finanszírozására vonatkozó szabályokat.
Kína határozottan ellenzi az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátási határadóját (CBAM), azzal érvelve, hogy az egyoldalúan további költségeket ró a szegényebb országokra. Az EU-s karbonvám lényege, hogy megfizettetik a szennyezést a nem uniós országokkal is, ahol nincsen semmilyen karbonkvóta-rendszer.
Gazdatüntetés kezdődött hétfőn Brüsszelben, az agráriumban dolgozók körülvették az Európai Unió főbb irodaépületeit, és nagyobb támogatást követeltek a blokktól.
Hétfőn a Meta, a Facebook, az Instagram, a Threads és a WhatsApp anyavállalata bejelentette, hogy a 2024. júniusi európai parlamenti választásokra készülve erőfeszítéseket tesz a félretájékoztatás elleni küzdelemre és a mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatos kockázatok kezelésére. A TikTok hasonló bejelentését követően a Meta olyan intézkedéseket vázolt fel, mint az erőszakot népszerűsítő vagy a szavazásról álhíreket terjesztő tartalmak eltávolítása. Ehhez a 22 nyelvet lefedő tényellenőrző szervezetekkel működnek majd együtt, valamint kulcsszó-felismerésen alapuló algoritmusokat vetnek be a tartalomértékelés egyszerűsítésére – számolt be az Euractiv.