Továbbra is az export a hazai gazdaság legfontosabb húzóereje. A magyar gazdaság nyitottsága miatt pedig a növekedés akkor válhat tartóssá, amennyiben sikerül tovább erősíteni a vállalkozások kiviteli kedvét - derül ki az OTP Business elemzéséből. Ebben kulcsszerephez juthat a piacon hamarosan debütáló Exim Kártya, amely a mikro- és kisvállalkozásokat segíti abban, hogy kedvezményes finanszírozási eszközökkel javítsák nemzetközi versenyképességüket.
A 2014 és 2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklus tíz operatív programjának minden pályázata jövő év első hónapjaiban jelenhet meg - mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy mai székesfehérvári eseményen.
Érdekes ábrára bukkantunk a JP Morgan egyik friss régiós elemzésében, amely azt mutatja, hogy az egyes országok GDP-jéhez képest mostanában messze a legtöbb EU-forrás hazánkba érkezik. Egy másik érdekes ábra csak a lengyelek finanszírozási helyzetét mutatja, amely azt jelzi, hogy elképesztően stabil forrást jelent a térség legnagyobb országának az (egyenletesen lehívott) EU-támogatás.
Huszonötszörös az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök bérei között - derült ki a Trenkwalder és szakmai partnereinek szervezésében lezajlott felmérésből. A bérek az elmúlt évhez képest 3-4 százalékkal növekedtek, az alacsonyabb besorolások esetében kissé nagyobb, míg a magasabb, vezetői besorolásoknál kisebb növekedésről adtak számot a válaszadó cégek. 28-ról 43 százalékra emelkedett azon cégek aránya, amelyek az idei év egészére jó gazdasági kilátásokkal számolnak.
A választ adók 70 százaléka szerint 2015 végéig nem lesz képes teljes egészében lehívni Magyarország a 2007-2013-as ciklusból neki járó, mintegy 8200 milliárd forintnyi uniós támogatási keretösszeget - többek között ez a kellemetlen kilátás derült ki a csütörtöki Budapest Economic Forum közönségszavazásainak egyikén. Mindez amellett alakult így, hogy a kormány hosszú ideje azt a célt hangoztatja: egyetlen eurócentet sem hagyunk majd a közös uniós kasszában és ennek érdekében "biztonsági játékra" törekedve az elérhető keretösszeg 110 százalékát kötötte le pályázatokkal.
A Gazdagmami Kft. nyerte a zsűri fődíját a Díj az Európai Vállalkozások Ösztönzéséért nemzetközi döntőjében Nápolyban - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken az MTI-vel.
A múlt héten a Miniszterelnökség által bejelentett, a kkv-k körében nagy várakozással övezetett két pályázat keretösszegét átrendezte mai bejelentésével Varga Mihály. A ma reggeli sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági miniszter ugyanis 5 milliárd forint helyett 8,5 milliárdos kerettel jelentette be a kkv-k számára rendelkezésre álló technológiai korszerűsítést jelentő pályázatot. Ezzel párhuzamosan 5-ről 1,5 milliárd forintra csökkent a kkv-k külpiacra lépését támogató pályázat keretösszege. A többi 7, múlt héten bejelentett pályázati keretösszegből azoknál, amelyek az NGM-hez tartoznak, nem történt változás. A múlt héten Csepreghy Nándor helyettes államtitkár által bejelentett pályázatok részletei, irányai:
Javulnak a magyar kis- és középvállalkozások pénzügyi kilátásai, ám ebben elsősorban nem a piaci kereslet növekedése, hanem az EU-s pályázatokba vetett remény játssza a legfontosabb szerepet - derült ki Krisán László előadásából a Portfolio csütörtöki konferenciáján. A beruházást tervező kkv-k csaknem felének még az önerő előteremtéséhez is segítségre van szüksége.
Szorosabbra kívánja fűzni együttműködését az adócsalások elleni harcban hat közép-európai ország - ebben állapodott meg a négy visegrádi ország, valamint Németország és Ausztria szakminisztere csütörtökön Prágában.
A 2020-ig tartó új EU-s programozási ciklusban Magyarország legfontosabb prioritásai gazdaságfejlesztési jellegűek, ezen belül a 75%-os foglalkoztatottság és az 1,8%-os GDP-arányos K+F elérése kiemelt cél - derült ki Csepreghy Nándor helyettes államtitkárnak a Portfolio csütörtöki konferenciáján tartott előadásából. A következő hetekben megjelennek az első pályázatok, kezdetét veszi a pályázási időszak.
Az augusztusi, idei rekordot jelentő 185 milliárd forinttól kissé elmaradó, de egyébként továbbra is magas ütemű volt szeptemberben az EU-támogatások magyarországi kifizetése - derül ki a Portfolio szokásos havi rövid vizsgálatából. Az év első kilenc hónap teljesítményének adata alapján igen nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy az intézményrendszer el tudja érni az egész évre meghatározott kifizetési célt.
Az idén kezdődött és 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) 700 milliárd forint támogatáshoz jutnak az energiarendszereik javítására, ehhez társul még a széndioxid kvóta eladásából származó évi 10 milliárd forint, a kettő együtt a hétszerese az előző időszak ilyen célú támogatásának - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára szerdán, egy budapesti energetikai fórumon.
Miután a múlt héten a Miniszterelnökség felől új, fontos információkat tudtunk meg a Széchenyi 2020 néven futó új hétéves pályázati ciklus első pályázatairól, most pénteken reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetése is ismerteti a szükséges tudnivalókat.
Bosszantó adminisztratív kérések, elképesztő fluktuáció az intézményrendszerben, tízszeres túljelentkezés egy 1 milliárdos pályázatra brutális költségekkel - ezek a bürokratikus jellemzők számtalan pályázó, nyertes, projektmenedzser és tisztviselő életét keserítik meg. Szebeni Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az elmúlt hónapokban megtapasztalt példákon keresztül, négyrészes cikksorozatban mutatja be a témát. Az első részben már láthattunk néhány adminisztratív nehézséget, az alábbi és a harmadik részben is erről lesz szó, a negyedik cikkben pedig olyan konkrét javaslatokról, amelyek a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják - vetíti előre a szerző.
Az elmúlt ciklusbeli 63 ezer után a most induló 2014-2020-as fejlesztési ciklusban nagyjából 40-50 ezer pályázatot lehet majd megvalósítani a rendelkezésre álló forrásokból - mondta el egy keddi nyíregyházi rendezvényen Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Közben Krisán László, a Széchenyi Kártya programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki, hogy továbbra is népszerűek a program keretében elérhető hitelek.
Szeptemberben az idei év legmagasabb szintjére, 900 millió forintra ugrott a Belügyminisztérium EU Önerő Alapjából jóváhagyott támogatások volumene az elmúlt egy hét döntései alapján - derül ki az egyik minapi kormánydokumentumból. Ez persze nem véletlen annak tükrében, hogy a forráshiányos helyi önkormányzatoknak, illetve önkormányzati társulásoknak október 1.-ig van lehetőségük benyújtani az idei költségvetés terhére a rendszerint néhány százmillió forintos önerő-kiegészítésre vonatkozó kérelmet. Idén eddig összesen már több mint 7 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá az említett Alapból Pintér Sándor tárcavezető.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) tiltakozik a Nemzetgazdasági Minisztérium által hozott ún. "számlarendelet" előírásaival szemben - áll a szervezet rövid, alább közölt közleményében.
A következő hat évben az uniós forrásokból 300 milliárd forintnál többet fordít a kormány élelmiszeripari fejlesztésekre, ez meghaladja az elmúlt 20 évben e célra felhasznált összes támogatást - mondta a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára hétfőn Szabadszálláson, a helyi gazdakör térségi fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón.
Két jelentős finanszírozási újítással is segít a kormány a vállalkozásoknak a most elinduló pályázati ciklusban - vetítette előre a Portfolio-nak adott írásbeli interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint ez a két intézkedés jelentheti "a legnagyobb könnyítést a vállalkozásoknak" az egyszerűbbnek, átláthatóbbnak ígért új rendszerben. Csepreghy arra figyelmeztetett: szemléletváltásra kell felkészülni, mert az új ciklusban "az uniós támogatások nagy tömege visszatérítendő forrás keretében fog a gazdaságba jutni". Éppen emiatt csak az életképes, rentábilis projektek számíthatnak támogatásra, azaz olyanok, akiknek "csak a kezdeti löketre van szükségük, nem pedig hiányzó finanszírozásra".
Ahogy azt ígérte, ma hirdette meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az "Otthon Melege Program" keretében 1,1 milliárd forintos keretösszeggel a lakások homlokzati nyílászáróinak cseréjére vonatkozó pályázatot. Az elnyerhető forrás által lehetővé válik a lakóingatlanok elavult állapotú, gyenge minőségű homlokzati nyílászáróinak cseréje. A megvalósuló beruházások révén jelentős mértékben csökkenthető az épületek energiavesztesége és a szén-dioxid-kibocsátás. A vissza nem térítendő, utófinanszírozású támogatást a Zöld Beruházási Rendszer keretében, a kvótabevételek terhére biztosítja a szaktárca.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Az ősz nem hozott fordulatot a gyöngélkedő német gazdaság, s azon belül az ipar gyöngélkedésében: a Szövetségi...
Az év milliárdosa Nemeskéry Gergely, a HOLD részvényelemzője szerint Elon Musk, aki nemhogy a nagypolitika közelébe... 
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Az év magyar tőzsdei sztorija Cser Tamás, a HOLD vezető részvényportfólió-kezelője szerint a Magyar Telekom teljesítménye....
Melyik tudós teljesítménye kiemelkedőbb? Akinek van 100 olyan tanulmánya, melyre legalább 100-szor hivatkoztak,...
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
