• Megjelenítés

Bruxinfo

Nem merünk dönteni, nehogy megüssük a bokánk

Három főbb szervezetfejlesztési problémakört mutat be az elmúlt időszaki tapasztalatok alapján a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszerről szóló cikksorozatának harmadik részében Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az első és második részben már körbejárt néhány, esetenként bosszantó adminisztratív nehézséget. Az alábbi anyagban a felelősségi körök, az óvatossági "üzemmód" és az auditkövetelmények kérdéskörét taglalja, amelyek alapján majd a negyedik anyagban tesz néhány olyan konkrét javaslatot, amelyek ígérete szerint a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják.

Kitiltási ügy: megszólalt az EU Csalás Elleni Hivatala

"Az OLAF nem fogja semmilyen formában kommentálni a megkeresésben említett ügyeket és hivatalunk általában sem fűz kommentárokat olyan ügyekhez, amelyeket vizsgálunk, vagy nem vizsgálunk" - ezt a szűkszavú választ kaptuk az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalától (OLAF) a minap kirobbant magyarországi kitiltási ügy korrupciós szálának hátterét firtatva.

Hamarosan tárgyalja a kormány a 700 milliárdos előterjesztést

Lezajlottak a társadalmi egyeztetések a kutatás-fejlesztések és innováció 2020-ig szóló fő irányainak kijelöléséről, ennek alapján készül a hamarosan kormány elé kerülő intelligens szakosodási stratégia - mondta el Pálinkás József az MTI-nek.

Itt az újabb világraszóló magyar sikertörténet!

Megdöbbentően kevés víz felhasználásával, talpalatnyi földterületen, egy tízezer fős város éves paradicsom fogyasztási igényét képes kielégíteni az a magyar növénytermesztési technológia, amely az elsők között nyert egy új Európai Uniós pályázati lehetőségen. Az űrkutatásból kiinduló, majd a marihuána-termesztők körében népszerű fejlesztés a jövőben városrészek, lakóparkok zöldség- és gyümölcs-termesztési nehézségeit oldhatja meg, ráadásul még ízletesek is lesznek a növények, és szó sincs génmanipulációról - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Kenyeres István. A Biopolus Technológiák Zrt. egyik alapítója azon három magyar cégvezető egyike, akik hatalmas versenyben, 155 európai cég között elsőként nyertek az Európai Bizottság új, kkv-eszköz névre hallgató pályázatán. Ez a pályázat az első fázisban 50 ezer eurónyi vissza nem térítendő támogatással jár, amelyet arra lehet felhasználni, hogy kidolgozzák az áttörés-jellegű technológia megvalósíthatósági tanulmányát. Ha ezek meglesznek, akkor jó eséllyel indulhat a cég a második fázis pályázatán, amelyen akár 2,5 millió eurót is nyerhet a projekt gyakorlati megvalósítására. A jelentős kockázati tőkebevonási tapasztalatokkal is rendelkező vegyészmérnökkel és biotechnológussal, Kenyeres Istvánnal beszélgettünk.

Máris bejelentették a népszerű lakossági pályázatok módosítását

A csütörtöki sajtótájékoztatón a Portfolio kérdésére már utalt rá Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékes államtitkára, hogy módosulhatnak a nagy népszerűségnek örvendő lakossági energiahatékonysági pályázatok, ma pedig már be is jelentették a változásokat. A keretösszegek nem módosulnak, de a kazán- és nyílászáró cseréjére vonatkozó pályázatok benyújtási határideje régiónként változik.

Tíz magyar magánszemélyt tiltottak ki az Egyesült Államokból (3.)

Csütörtök este robbant a hír, hogy több magyar magánszemélyt kitiltottak az Egyesült Államokból. Pénteken a budapesti amerikai nagykövetség ezt megerősítve magyarázatként annyit közölt: az USA-nak "hiteles információ áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy ezek a személyek korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak". Az Index úgy tudja, az érintettek között van Vida Ildikó a NAV elnöke, egyik helyettese valamint a hatóság egyik főosztályvezetője. A 444.hu portál információi szerint Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke is szerepel a listán. Közben a magyar külügy bekérette az amerikai ügyvivőt.

Elképesztően sokan ráugrottak a brüsszeli eurómilliárdokra

Az Európai Bizottság korábbi kutatás-fejlesztési keretprogramjához képest a közel egy éve létező Horizont 2020-as pályázatokra sokkal nagyobb a pályázók felől az érdeklődés, átlagosan nyolcszoros a túljelentkezés, emiatt viszont mindössze 14%-os a sikerráta - többek között ezeket a friss számokat jelezte az Innotrends konferencia H2020-as tapasztalatokról rendezett szekciójában Csuzdi Szonja. A Nemzeti Innovációs Hivatal Külkapcsolatok Főosztályának helyettes vezetője arról is beszámolt, hogy idén összesen 659 magyar pályázatot nyújtottak be a különböző kiírásokra, 62 közülük már nyert és eddig összesen 10,9 millió eurót sikerült "elhozniuk" a közös kasszából.

Novemberben 20 milliárdos kerettel jön a társasházi pályázat

Novemberben jelenik meg a legalább 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázat 20 milliárd forintos keretösszeggel - jelentette be egy ma reggeli sajtótájékoztatón Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára elmondta: a cél az, hogy az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási arányt 45-50 százalékra megemeljék, hogy minél több társasháznak vonzó legyen a konstrukció. A vonzerőt egyébként a támogatással járó hitel kondíciói is növelik majd.

Itt a bejelentés! - Így megy neki a korrupciónak a kormány

Nagyon komoly problémának látjuk azt, hogy az elmúlt időszakban sokan ingyenpénznek tekintették az uniós forrásokat és emiatt bizonyos esetekben 20-40 százalékkal felfelé árazták a beszerzési költségeket, de ebben gyökeres változást akarunk elérni - hangsúlyozta az új pályázatok minapi meghirdetése kapcsán a Portolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára ennek érdekében jelezte, hogy a januártól tömegesen megjelenő pályázatok közül minden eszközbeszerzési jellegű kiírásnál megkövetelik majd a kötelező árajánlat benyújtását. A cél a korrupció elleni fellépés akár a bürokrácia növelésén keresztül is, így tehát az, hogy takarékosabban bánjon a pályázati rendszer az adófizetői pénzekkel, legyen az német, vagy magyar eredetű közpénz.

Ahhoz, hogy a jövőben a vállalkozók ne a pályázati kiírásokhoz igazítsák a projekteket, drasztikus szemléletváltás kell, amelyet több jelentős változással igyekszik elérni a kormány. Ezek közül lesznek adminisztratív korlátozások is például az építési engedélyek terén, de az ügyeskedők és a jól értesültek ellen is tudatos lépéseket terveznek. Csepreghy jelzése szerint a kiszámíthatóságot segíti majd az, hogy nem 3, hanem 12 hónapra előre bejelentik az egyes pályázatok ütemezését. Ugyanígy tudatos döntés, hogy célzott pályázatok kiírásával a potenciális pályázók körét is szűkítik. Emiatt az igényelt források mértéke is lejjebb szorítható, illetve cél az is, hogy azokat csak az igazán jól előkészített projektekre lehessen majd felhasználni.

Kiszivárgott néhány részlet a rendkívüli kormányülésről

A bürokráciacsökkentés jegyében Lázár János javaslatára betervezte a kormány, hogy csökkenteni fogja a kormányablakok és okmányirodák számát. Ez a legdurvább, ami kiszivárgott a maratoni kormányülésről - számol be az Index.

Félmilliárd eurót küldött Brüsszel nekünk augusztusban

A júliusival csaknem teljesen egyező volumenű, 155 milliárd forintnyi nettó EU-transzfer érkezett Magyarországra augusztusban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai, a nyolcadik hónapra vonatkozó fizetési mérleg statisztikájából.

Fontos feladatot kaptak Lázárék

Kissé sejtelmes megfogalmazású, de több százmilliárd forintot jelentő feladatot kapott Orbán Viktor kormányfőtől egy tegnapi dátumú kormányrendeletben Lázár János, Seszták Miklós, Varga Mihály és Balog Zoltán miniszterek. November 15-ig ugyanis teljes körűen át kell világítaniuk "az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, a 2007-2013 programozási időszakban indított, szakaszolással érintett és a feszített megvalósítási ütemezésű projekteket", ami a kormány által támogatott nagyprojektekre vonatkozik a gyakorlatban.

Húsz magyar kkv indult el az uniós százmilliókért

Összesen 580 projektjavaslatot, köztük 20 magyarországit, kapott az Európai Bizottság az új kkv-támogató eszköz pályázatának október 9-i határnapjáig. A kkv-kat támogató program második fázisáról van szó, amelynek keretében 0,5 és 2,5 millió euró közötti, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 155-760 millió forint közötti forrást lehet elnyerni önállóan, vagy konzorciumként. Az eredményre azonban még csaknem fél évig várhatnak a pályázók - derül ki a Bizottság friss közleményéből.

Lemondtunk több százmilliárd forintról? - Nem egészen

A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklushoz képest 225 milliárd forinttal kevesebb pénzt fog kapni a most induló 2014-2020-as ciklusban Magyarország technikai segítségnyújtási "jogcím" alatt, ráadásul mindez magyar kérésre történik így - mutat rá a kormány egyik korábbi döntésének anyagi következményére az Index. A cikk azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium válasza alapján azt is bemutatja, hogy ettől a 225 milliárd forinttól végülis nem esik el Magyarország, sőt: az különböző pályázatok útján a nemzetgazdaságba csatornázódhat át az államigazgatási fizetések helyett.

Fejlesztéshez pályázati pénzt szeretne? - Ezeket nem árt tudnia

Részletes listát hozott nyilvánosságra a legutóbbi Magyar Közlönyben a kormány arról, hogy a most induló új 7 éves uniós fejlesztési ciklus során az egyes Operatív Programokban mely fejlesztési célokra tervez állami támogatást nyújtani, figyelembe véve az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályrendszert is. A pályázni kívánó vállalkozásoknak azért érdemes ezen célokkal részletesen is megismerkedni, mert így a fejlesztési elképzeléseiket a következő 2-3 hónap során jobban összhangba tudják hozni a várható kiírások kereteivel. A legutóbbi kormányzati jelzések szerint ugyanis az összes Operatív Programból "nagyüzemben" csak január-február körül várhatók a pályázatok.

Oázis a sivatagban - Az első kkv-fejlesztési pályázat margójára

A kormányzat megjelentette a 2014-20-as uniós költségvetési időszak első pályázatait és bár a ciklus várva várt elindulása üdvözlendő, de a végrehajtás módja felvet néhány kérdést - jegyzi meg rövid értékelő anyagában Szebeni Dávid. A 2014-2020-as operatív programok stratégiai tervezésében részt vett szakember alábbi cikkében a népszerű GOP vállalkozásfejlesztési pályázatok utódjának tekinthető "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" kiírással kapcsolatban tesz néhány megállapítást, illetve konstruktív javaslatot abban bízva, hogy e segítő szándék legalább olyan jóindulatú fogadtatásra lel, mint amilyennel született. Az alábbiakban az ő írását közöljük. A cikkben tárgyalt pályázat tartalmi kereteit tegnap egy külön cikkben mutattuk be.

Itt az első kkv-fejlesztési pályázat! Lássuk a buktatókat!

Legalább már három éve a piacon működő, árbevételének legalább felét egy meghatározott tevékenységi körből szerző feldolgozóipari vállalkozás indulhat azon a november 10-től megnyíló pályázaton, amelyet - nyolc másik kiírással együtt - pénteken délután jelentett be a kormány a most indult Széchenyi 2020 program keretében. A kiírásból világosan kiderül, hogy az a közép-magyarországi régión kívüli feldolgozóipari kapacitásbővítési projekteknek szól, kötelező vállalások társulnak hozzá és reális, költségtakarékos módon összeállított pályázatokra érdemes törekedni a nagyobb nyerési esély érdekében. Fontos, hogy a friss kormányzati kommunikáció mellett ez a pályázat még vissza nem térítendő támogatást ad 10-100 millió forint közötti összegben, igaz legfeljebb 50 százalékos támogatási intenzitás mellett. Az alábbiakban a 22 oldalas részletes pályázati kiírás alapján a legfontosabb jellemzőket gyűjtöttük össze. A tegnap bejelentett 8 további pályázat néhány lényeges eleme:

Milliárdok üthetik a magyar vállalkozók markát

Egy hónappal a magyar-EU együttműködési megállapodás aláírása után újabb a kis-, és középvállalkozásokat, illetve a fiatalokat érintő gazdaságfejlesztési pályázatokat tettek közzé. A dokumentumok a www.palyazat.gov.hu címen érhetőek el a pályázni kívánok számára.

Visszatérítendőek lesznek az uniós támogatások

A 2014 és 2020 közötti európai uniós és hazai támogatások a külpiacokra jutásban, valamint a piaci pozíciók erősítésében támogatják a vállalkozásokat - mondta Csepreghy Nándor, fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár ma Kecskeméten. Továbbá kiemelte, hogy a jövőben várhatóan a támogatások egyre nagyobb része lesz visszatérítendő forrás, így a vállalkozásoknak úgy kell fejlesztenie, hogy bevételeikből vissza tudják fizetni a támogatást.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Lecserélnék a magyarok a gázfűtést, de ennek van egy nagy akadálya
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility