Két héttel azon kormányzati jelzés után, hogy őszre várhatók azok az első pályázatok, amelyek a családi házak épületenergetikai felújítását támogatják majd, olyan hírek keringenek a piacon, hogy rövidesen három olyan pályázat jelenik meg, amelyek a cégek épületenergetikai korszerűsítését támogatják majd több tíz, esetenként több százmillió forinttal.
Az Európai Bizottság elfogadta a magyar Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programot (KÖFOP), amelynek keretében Magyarország több mint 935 millió eurót tud mozgósítani azért, hogy a hatóságok által nyújtott szolgáltatásokat tovább lehessen fejleszteni - derül ki a Bizottság mai közleményéből.
Túl rövid határidővel és túlságosan szűkre szabott műszaki paraméterekkel kellett volna 1-2 ezer terepjárót, illetve mikrobuszt beszerezni egy 15 milliárd forintos keretösszegű EU-s pályázatból, ezért a szerdán megjelent miniszterelnökségi rendelet két fontos területen is lazított a szabályokon. Ennek lényege, hogy két héttel több idő van a gépjárművek beszerzésére, illetve ha a határidőig ez nem sikerül, akkor a pályázatok nyertesei módosíthatják a beszerzendő gépjárműtípust - derül ki a Miniszterelnökség által a Portfolio kérdésére ma küldött válaszból. Ennek alapján sok kistelepülésen fellélegezhetnek, hogy mégis megkaphatják az új gépjárművet, illetve nem fenyegeti őket a pénzvisszafizetés veszélye.
Csütörtök este megjelent a kormányhivatalok és minisztériumok 2014-2020 időszakban megvalósuló energiahatékonysági fejlesztéseinek előkészítését támogató felhívás a kormány hivatalos pályázati portálján. Hasonló, a későbbi nagyobb összegű forráslehívást előkészítő pályázati kiírás jelent meg nemrég az egyházi épületek későbbi energetikai felújítása kapcsán is.
A márciusban viharos gyorsasággal leállított M4-es autópálya-építés kapcsán jelenleg a félbehagyott építkezés lezárása, a felvonuló munkagépek által tönkretett közutak rendbetétele folyik, míg az út át- és megtervezése még el sem kezdődött - tudta meg a Magyar Nemzet kormányzati forrásból. Mindez abba az irányba mutat, hogy az új tervek utáni közbeszerzés időigénye miatt idén már nem folytatódik az építkezés, illetve a 4-es főút autóúttá alakításának munkálatai is arrébb vannak még.
Érdekes közlemények jelentek meg ma a hivatalos kormányzati portálon, ugyanis két hulladékgazdálkodási kiírás szabályrendszerét írták át, de nem akármilyen pályázatokét: egy 6, illetve egy 4 évvel ezelőtt meghirdetett konstrukcióról van szó. A háttér persze valószínűleg logikus: el kell költeni a meglévő forrásokat, nehogy elveszítse azokat az ország.
A Portfolio kalkulációi szerint jelenleg mintegy 930 milliárd forint lehet az a számlaállomány, amelyre a magyar hatóságok már kifizették az EU-támogatásokat a pályázók felé, de Brüsszelből még nem jött meg a pénz, így ez átmenetileg igencsak megnöveli a magyar költségvetés deficitjét. Ennek a hatalmas összegnek mintegy kétharmadát a Brüsszel felőli kifizetések megszakítása, illetve felfüggesztése magyarázhatja, a fennmaradó egyharmadot pedig valószínűleg az, hogy a kiküldött számlákra Brüsszel mindig némi időigénnyel fizet. Az Európai Bizottságtól kapott friss számok egyébként azt is mutatják, hogy éppen a pénzek kifizetések ottani akadozása miatt egy év alatt csak 13%-kal emelkedett a nekünk járó források lehívása, és a jelenlegi állás alapján csak a 22. helyen állunk az EU-tagállamok rangsorában a forráslehívás tekintetében.
Hónapok óta számos cikkben felhívtuk már arra a figyelmet, hogy több Operatív Programban még viszonylag gyengén áll az EU-források kifizetése, így fennmaradt a forrásvesztés kockázata, ezt azonban most a jelek szerint mindenképpen kiiktatná a kormány. A legfrissebb Magyar Közlönyben ugyanis megjelent egy olyan kormányhatározat, amely a leginkább problémásnak vélt Operatív Programokban a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé, azaz visszatérítendő forrásokká alakítaná át és így osztaná ki. Mindennek előfeltétele persze az, hogy ezt megtárgyaljuk az Európai Bizottsággal. A kormányzati törekvés teljesen érthető, hiszen a pénzügyi eszközök nem idén, hanem jövő év végéig használhatók fel.
A két tavaly őszi gazdaságfejlesztési pályázat kapcsán az eredetileg ígért egy hónap helyett még nyolc hónap alatt sem ismerhette meg minden pályázó azt, hogy végül hogyan értékelték az anyagukat, így ez a projektek megkezdését, illetve majdani lezárását is jelentősen csúsztatja. A Portfolio információi szerint azonban ez a kedvezőtlen helyzet rövidesen megváltozhat, hiszen sok milliárd forintot tesznek ki a már elbírált nyertes pályázatok, amelyek már csak a végső aláírásra várnak ahhoz, hogy eredményt lehessen hirdetni. Közben viszont az továbbra is probléma, hogy akik elkezdték megvalósítani a projektjüket, még az előleg kifizetést sem tudják kezdeményezni, mert az elektronikus pályázói felület ezt a modult még nem tartalmazza.
A nemzetgazdasági tárca keddi jelzése szerint az, hogy idén az első félévben 156 milliárd forinttal kevesebb EU-támogatás érkezett Brüsszelből, mint egy éve, de közben pörgött a magyar költségvetés felől a pályázók felé a kifizetés, összesen mintegy 300 milliárd forinttal növelte az idei első félévi államháztartási hiányt. A jelek szerint tehát komoly következményekkel, jókora finanszírozási erőfeszítéssel jár a magyar büdzsének az, hogy bizonyos Operatív Programokban felfüggesztette, illetve megszakította a támogatások kifizetését Brüsszel. Ez önmagában a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnál saját összesítésünk szerint mintegy 40 milliárdos előfinanszírozást tett szükségessé. Tudomásunk szerint azonban ebben az ügyben rövidesen megszülethet az alku a kormány és Brüsszel között, így újra jöhet a pénz, ráadásul egészen kis büntetéssel megúszhatjuk a dolgot.
Technikai okok miatt cserélte ma a honlapon a pályázatok elválaszthatatlan részét képező Általános Útmutatót a két, július 9-én megnyílt feldolgozóipari kapacitásbővítő pályázatnál a kiíró - olvasható a kormány hivatalos pályázati oldalán. Az útmutató számos fontos, a pályázatokhoz kapcsolódó kérdésre iránymutatást, pontos választ tartalmaz, így érdemes mindenképpen átfutni, mielőtt a pályázat elkészítésébe az adott cég belevág.
Miután az első fél évben teljesült a kormányzat által előírt időarányos kifizetési érték, a hazai pályázati intézményrendszernek az uniós források kifizetésével foglalkozó munkatársai a napokban négyhavi bónuszt kapnak - tudta meg a Világgazdaság meg Csepreghy Nándortól, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárától. A közszférás bónuszt egy februári kormányhatározat tette lehetővé a 2007-2013-as uniós források maximális lehívása érdekében, de a határozat a május végi kifizetési teljesítményt veszi figyelembe, így elképzelhető, hogy a májusi, meglepően nagyra sikerült támogatás-kifizetés összefüggött a bónusz elérésének céljával is. Csepreghy jelzése szerint ha továbbra is megfeszítetten dolgoznak a munkatársak, akkor elérhető a második négyhavi bónusz is, illetve a felfüggesztett GOP-források tekintetében néhány héten belül megszületik a megállapodás Brüsszellel. A tárca ma délután kiadott közleménye szerint mintegy 2200 kormánytisztviselőt érint a plusz juttatás, amely kétszer négyhavi bónusz esetén 3 milliárd forintot jelent majd. Ez egy főre vetítve 1,36 millió forintot jelent átlagosan, amelyből tehát most ennek felét kapják meg az érintettek.
Bár a legtöbb feltörekvő kelet-közép-európai ország számára nő a 2014-2020-as uniós ciklusban az elérhető források nominális mérete, de a várható GDP-hez képest (éves átlagban) ezek aránya bizonyára csökkenni fog - mutat rá a térségi konvergencia folyamatokat bemutató friss elemzésében a Morgan Stanley. Az anyag ezzel párhuzamosan azonban azt is jól mutatja, hogy Magyarország lehet továbbra is a régió egyik nagy nyertese, hiszen a befektetési bank által kalkulált GDP-pályához képest a várható EU-források aránya évente átlagosan 3,2%-ot tehet ki, ami a horvátok elsősége mellett (3,7%) a bolgárokkal a megosztott második helyet jelentheti a régióban (3,2%).
Bár országszerte több mint 100 útépítés pénzügyi elszámolását érinti az, hogy kedden új szakaszba lépett Brüsszelben a magyar aszfaltügyi vita, ez mégsem veszélyezteti azt, hogy le tudjuk-e év végéig hívni az összes 2007-2013-as időszakra járó uniós támogatást - többek között ezt hangsúlyozta Csepreghy Nándor az Origo-nak. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárának elmondása szerint ennek oka az, hogy a vitatott számlaállomány helyébe más, biztosan szabályos építkezések számláit "be tudjuk tenni", így végülis le tudjuk rá hívni a brüsszeli támogatást. Közben az is lényeges, hogy a versenyszabályok feltételezett megsértésével érintett útszakaszokon nem állnak le az építkezések.
Rövid, de fontos módosítást tett ma közzé a cégek külpiaci megjelenését támogató, már néhány hete futó GINOP-pályázat kapcsán a nemzetgazdasági tárca a kormány hivatalos pályázati oldalán. Ennek lényege, hogy ha valaki már adott be pályázatot az idei kiírásra, akkor addig ne adjon be újabbat, amíg az előző kérvényének státusza nem tisztázódott, illetve el nem jön jövő január.
"A kormány külgazdasági stratégiai céljait szolgáló Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. egyik feladata a Keleti és Déli Nyitás politikájával összhangban fokozni az Európai Unió határain kívülre irányuló exportot" - mondta el egy mai Zala-megyei konferencián a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója. A fenti céllal párhuzamosan az is elhangzott a külügyi tárca miniszterhelyettesétől, hogy "A kormány külgazdaság-politikájának stratégiai célja, hogy az EU-ban nálunk legyen a legmagasabb az export aránya a GDP-hez mérten".
3 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kap egyedi kormánydöntés (EKD) keretében exportpiacainak fejlesztésére a Graboplast Zrt. a korábban elnyert uniós gazdaságfejlesztési pályázati pénz helyett - jelentette be ma a minisztérium épületében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A cég 2017 végéig a támogatással együtt összesen 8,7 milliárd forintos beruházással legalább 120 új munkahelyet hoz létre. A beruházási program legnagyobb eleme a Tatabányán épülő új gyár, de komoly fejlesztések lesznek a társaság kecskeméti gyáregységében is.
Az elmúlt évek gazdaságfejlesztési pályázatain nyertes kis- és középvállalkozások (kkv-k) 93 százaléka készül arra, hogy ismét uniós források igénybe vételével hajtson végre fejlesztéseket - derül ki az OTP Bank ügyfelei között végzett felmérésből. Jól jelzi az EU-s pályázatok fontosságát a fejlesztések terén az is, hogy uniós források igénybe vétele nélkül a kkv-k alig 21 százaléka tervez valamilyen beruházást. Nagy tehát a pezsgés, az új EU-s pályázatokkal kapcsolatos várakozás a cégek körében, de az OTP Business szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy jól át kell gondolni a pályázathoz kapcsolódó önerő és előfinanszírozás kérdését is a projekt sikeres végrehajtásához. A friss felmérés szerint a pályázó cégek felismerték ezt a helyzetet: négyötödük tervezi banki segítség igénybe vételét projektjei finanszírozásához és az átlagosan 160 millió forintos fejlesztés költségeinek 41-52 százalékát kívánják banki forrásból finanszírozni.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a Budapest Szíve projekt számos szerződésével kapcsolatos vizsgálat lezárultát követően azt javasolta az EU regionális támogatási főigazgatóságának (DG Regio), hogy követelje vissza a kifizetett támogatásokat - ez derül ki abból a levélből, amelyet az OLAF főigazgatója a minap küldött Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselőjének.
Az arányosság jegyében az Európai Bizottság az útépítésekkel érintett Operatív Programokban csak a szerződések (projektek) szintjén függesztette fel a kifizetéseket, nem pedig az egész Operatív Programokat, így a felfüggesztés a gyakorlatban 573 millió eurót tesz ki - mondta el a Bizottság regionális politikai biztosának szóvivője a Bruxinfónak. A brüsszeli lap azt is megemlíti, hogy a hivatalos felfüggesztő határozat mellett is zajlanak tovább az egyeztetések az aszfaltügyben a pénzügyi korrekció (javasolt bírság) mértékéről.
Szinte megszámlálhatatlan fordulat egy gyakori kriptovalutás átverésben. The post Kifinomult kriptovalutás kifosztás...
Napjaink globális átalakulásait két megatrend uralja. Az egyik a technológiai forradalom, amely a mesterséges intelligencia... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! SZÉP Kártya lakásfelújításra: A legfontosabb tudnivalók 2025. január...
Összefoglaltuk a legfontosabb, 2025-ben életbe lépő számviteli változásokat, melyeket minden társaságnak érdemes... 
Ahogy az várható volt, a decemberi infláció csúnyán meglódult, egy év alatt 4,6% volt a pénzromlás mértéke, többek...
A vártnál lassabban ugyan, de világszerte növekszik az elektromos autók száma, és ezzel a kiszolgáló infrastruktúrának...
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
