Ma több mint 500 magyar kis- és középvállalkozás kaphatott örömhírt a korábban beadott uniós pályázatáról, hiszen elkezdték feltölteni a hivatalos kormányzati oldalra a nekik szóló termelési kapacitásbővítési pályázat eredményeit.
Ismét pályázhatnak a budapesti és Pest megyei vállalkozások arra a felhívásra, amely a jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák házon belüli kifejlesztését ösztönzi - hívja fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Ebből egyúttal az is kiderül, hogy ennek a Vállalati KFI_16 rövidítésű pályázatnak az első értékelési szakaszában a 30 milliárdos keretből több mint 19 milliárd forintnyit osztottak ki, a fennmaradó 11 milliárdos keretre pedig július 15-ig lehet még pályázni.
Egy budapesti cég, az Mcule.com Kft. is felkerült azoknak a kkv-knak a ma kihirdetett listájára, amelyek az Európai Unió "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram KKV Eszköz pályázat második fordulójában legfeljebb 2,5 millió eurót, azaz legfeljebb 770 millió forintot nyertek. A cég a pénzt online gyógyszerkutatási platformjának vegyianyag-adatbázisa fejlesztésére fordíthatja.
Már korábban is bedobta azt a kemény javaslatát az Európai Unió igazságügyi biztosa, hogy akkor kaphatjuk meg a 2020 utáni EU-pénzeket, ha csatlakozunk a most felálló Európai Ügyészséghez, de egy mai interjúban még világosabbá tette, hogy a két dolgot össze kellene kötni. Vera Jourová szerint logikus, hogy akik 2020 után is jelentős EU-pénzt akarnak kapni, vessék alá magukat a most 20 tagállammal felálló új uniós intézmény joghatályának. Magyarország, illetve további 7 tagállam egyelőre kimaradna ebből az együttműködésből, de ez a mai újabb erős üzenet, ami zsarolással is felér, lehet, hogy megváltoztatja majd az álláspontjukat.
A kedden elindult gázkazáncsere-pályázaton csak kondenzációs gázkazánt lehet vásárolni, a konvektorokra vonatkozó pályázatra még várni kell legkésőbb őszig - tudta meg a Népszava a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól.
Az Otthon Melege Programban hazai költségvetési forrásból meghirdetett fűtéskorszerűsítési alprogramot óriási érdeklődés kíséri, 24 óra alatt több mint 3.500 pályázatot nyújtottak be mintegy 2 milliárd forintos támogatási igénnyel. A 3,5 milliárd forintos keretösszegből jelenleg még további 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás a lakosság rendelkezésére áll - hangsúlyozza a szerda kora délután szerkesztőségünkbe küldött közleményében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztálya.
Ma reggel 8 órakor nyílt meg a lakossági az Otthon Melege Programon belül családi házak fűtési rendszereinek korszerűsítésére szóló pályázat, de a mindössze 3,5 milliárd forintos országos keret percek alatt kimerült - híva fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet. Ezen tapasztalatok alapján is úgy látják: új megközelítésre van szükség a hazai lakossági energiahatékonysági támogatásokban.
Elindult az atlatszo.hu fejlesztésében egy olyan térképes alkalmazás, amelyen immár a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus nyertes projektjeinek adatait is lehet böngészni. Az adatbázisba 23678 darab nyertes projekt 4041 milliárd forintnyi elnyert támogatásának adatai vannak feltöltve a hivatalos kormányzati adatbázisban található közel 4853 milliárd forintnyi hatályos szerződésből. Ez azt jelenti, hogy az új alkalmazás már széleskörű tájékozódásra ad lehetőséget és a fejlesztők azt ígérik, hogy hetente frissítik az adatbázist.
Három főbb részre osztották azt a 80 milliárd forintos fejlesztési keretet, amelyet a kormány Pest megyének szán 2021-ig az uniós pénzszűke kompenzálására - jelezte Pest megyei közgyűlés alelnöke a Magyar Időknek.
Az elmúlt másfél évben 67%-ról 73%-ra nőtt azon magyaroknak az aránya, akik hallottak már valamilyen uniós finanszírozású fejlesztésről a saját környezetükben, és idén tavasszal 85%-uk mondta azt, hogy szerintük hasznosak ezek a fejlesztések - ismertette a friss felmérés eredményeit egy május végi budapesti sajtószemináriumon Sitányi László, a Miniszterelnökség főosztályvezetője.
Ritka alkalom, hogy az Európai Bizottság vezetői egy partiőrség járőrhajóján a nyílt tengeren nézik meg, hogy mire költik az EU pénzét, de június elsején ez is megtörtént. Sőt, éppen ennek a hajónak a fedélzetén készült a tengeren az az interjú, ami Magyarországnak is fontos üzeneteket tartalmazott.
Csaknem 54 milliárd forintot használhatnak fel a Terület-és településfejlesztési Operatív Program forrásaiból Jász-Nagykun-Szolnok megye települései, ebből eddig már mintegy 40 milliárd forintra születtek támogatói döntések - közölte Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a héten lezajlott információs napon. Hamarosan támogatási döntéssel fognak rendelkezni további projektek, amelyek további 11,7 milliárd forint felhasználását jelentik majd.
ELI Science Park néven tudományos ipari parkot alakítanak ki a szegedi lézerközpontnál. Első lépésként inkubátorházat alakítanak ki, ami már jövőre megnyílhat. A második ütemben pedig a betelepülni kívánó cégek számára innovációs központ épül - írja a Világgazdaság.
Bár nem önmagában az uniós tagságra, hanem az abból fakadó előnyökre mondta Kövér László házelnök a minap, hogy létkérdésnek tartja, az interjú mégis elég egyértelműen az uniós tagság melletti kiállásként értékelhető. A téma előzményeként az alábbi meglátás is lényeges az e héten felbukkant német javaslat mellett:
Júniusban sem maradnak pályázat nélkül a vállalkozások, hiszen a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében 28 felhívás nyílik meg 180 milliárdos keretösszeggel. A cégek 22 milliárdot költhetnek munkahelyi képzések támogatására, mely keretében fejleszthetik a munkavállalóik készségeit és kompetenciáit. Emellett 33 milliárdot adnak a gyors növekedésű vállalkozások fejlesztésére, illetve 16 milliárddal támogatják a fiatalok vállalkozóvá válását. Továbbá egy 30 milliárdos hitelprogrammal pedig a foglalkoztatást ösztönzik.
Most még csak ott tartunk, hogy mindenki megfogalmazza a javaslatait, de határozottan ellenzem azt a német javaslatot, amely büntető jelleggel összekötné az uniós források folyósítását a jogállamisági keretekkel - ezt rögzítette a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa egy finnországi konferencia keretében nyilatkozott nekünk és a fentiek mellett azt is megjegyezte: "ezzel együtt azt is gondolom, hogy minden tagállamnak kötelessége tiszteletben tartani az EU alapvető értékeit." Interjúnk egyszerre jelenik meg a Portfolio magyar és angol oldalán.
Húsz kutatóhely 7,6 milliárd forint fejlesztési támogatást nyert el a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program két felhívása keretében - jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára. A felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek a támogatásból kutatási infrastruktúrájukat fejleszthetik, új kutatókat alkalmazhatnak és lehetőségük van hazai és nemzetközi kutatási, vállalati együttműködéseik bővítésére.
A jelentős számú kérelem miatt június 1-től átmenetileg szünetel a pályázatok befogadása a népszerű 112,5 milliárdos keretösszegű, kapacitásbővítő beruházásokat támogató kombinált hitelprogram esetében, melyre 2017 februárjától pályázhattak a vállalkozások - derül ki a Magyar Fejlesztési Bank közleményéből. A még elérhető 8 támogatással kombinált hitelprogramok több mint felére már érkezett pályázat.
Mára a munkaerő(hiány) jelenti a növekedés legfontosabb korlátját - mondta Szabó Balázs, a CIB Bank KKV üzletágvezetője. A cégvezetők egyre tudatosabbak a munkavállalók megtartását illetően, hiszen a legkreatívabb módon próbálják a dolgozói elkötelezettséget növelni. A bank támogatja a kkv-k innovációs törekvéseit és az anyabank központjában pedig külön Innovációs Központ foglalkozik azzal, hogy a legkülönbözőbb iparágakban támogassa az innovációt. A fent említett témákon túl szó lesz a vállalati innovációs és uniós pályázati tapasztalatokról is konferenciasorozatunk két hátralévő állomásán.
2014-ben sokan azt gondolták, hogy csak azért dobta be az Európai Bizottság a smart specialization strategy kifejezést a 2014-2020-as kohéziós politikába, hogy valahogy be tudja csomagolni az új ciklus EU-s pénzköltését, de az elmúlt két év sikerei egyértelműen bizonyítják, hogy ez nincs így - hangsúlyozta a Helsinkiben rendezett Smart Regions 2.0. konferencia mai egyik nyitóelőadásában az Európai Bizottság regionális politikai biztosa.