A Volkswagen németországi üzemeinek megőrzéséért összefognak a tartományok, valamint a berlini kormány is segítséget ajánlott fel. A Stellantis autóipari konszern pedig figyelmeztet, hogy az EU ne adjon le e-autós ambícióiból, mégha válságban is van a szektor.
A Nyugat-Balkán és az Európai Unió közötti kapcsolat erősödése kulcsfontosságú. A találkozón bejelentett új akcióterv és a Növekedési Terv 6 milliárd eurós befektetése tovább segíti a régió gazdasági integrációját és közelebb hozza a nyugat-balkáni országokat az EU egységes piacához. Von der Leyen kiemelte, hogy az EU bővítése jelenleg az egyik legfontosabb stratégiai prioritás, és elkötelezett abban, hogy a régió országai az Unió teljes jogú tagjaivá váljanak – mondta el hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozó, amely a Nyugat-Balkán és az Európai Unió közötti szorosabb együttműködést célozza. Kiemelte a kezdeményezés fontosságát, amely az elmúlt évtizedben a régió és az EU közötti szilárd kapcsolat szószólója volt.
Brüsszelben egyre több uniós diplomata véli úgy, hogy a legújabb, a befagyasztott orosz állami vagyonelemek fedezetként használásával Ukrajnának adandó kölcsön ügyét Magyarország azért sem támogatja, hogy azzal Donald Trump esetleges elnökségének tegyen egy gesztust. Bár az elméletnek több minden ellent mond, a Republikánus Párt jelöltjének valóban jól jöhet, hogy egyelőre nincs megállapodás a 250 milliárd eurós hitelről.
Sikerként könyvelte el a nyugat-balkáni államok uniós csatlakozásának az előkészítését szolgáló tízéves berlini folyamat eddigi eredményeit Olaf Scholz német kancellár Szerbia, Koszovó, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Észak-Macedónia állam- illetve kormányfőivel Berlinben tartott csúcstalálkozó kezdetén.
Az Európai Bizottság egy kutatási és innovációs szuperalap létrehozását fontolgatja, amely számos meglévő kezdeményezést egyesítene egy hatalmas Európai Versenyképességi Alap (ECF) alatt. A javaslat, amely az EU 2028-2034 közötti többéves pénzügyi keretén (MFF) belül valósulhat meg, aggodalmat keltett a kutatási közösség és az autonóm finanszírozási programok hívei között – írja az Euractiv.
Az olívaolaj ágazat, különösen Dél-Európában, egyre nagyobb kihívásokkal szembesül az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdasági módszerek terjedése miatt. Az andalúziai olajfaligetek, amelyek hagyományosan a globális olívaolaj-termelés központjai, komoly veszélyben vannak a szélsőséges időjárás és az új típusú „szuperintenzív” olajbogyó-ültetvények versenyétől. Az EU is politikai reformmal mentené már a gazdálkodókat, és védené meg a fogyasztókat az olívaolaj egyre jelentősebb drágulásától a következő évtizedben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tervei, melyek szerint az EU hét éves költségvetését szorosabban összekötnék gazdasági reformokkal, heves reakciókat váltottak ki az Európai Parlamentben és egyes tagállamokban. A kohéziós politika átalakításáról szóló vita még csak most indul, de már konfliktusforrássá vált.
Konfliktusos lehet az uniós külügyminiszterek e heti csúcstalálkozója: Annalena Baerbock német külügyminiszter nem lesz jelen az eseményen, pedig pont Izrael esetében fontos témákról szavaznak. Ukrajna ügyében a Magyarország által továbbra is blokkolt támogatásokról egyeztetnek, de a magyar kormány inkább a bővítéspolitikai kérdéseket venné napirendre.
Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke, éles fordulatot vett az EU migrációs politikájában, amikor bejelentette, hogy Lengyelország ideiglenesen felfüggeszti a menedékjog iránti kérelmek befogadását a Fehéroroszországból érkező migránsoktól. A hétvégi uniós csúcson pedig igyekszik szigorúbb EU-s fellépést elérni.
Li Csiang kínai miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke találkozót tartott, amelyen a kínai vezető hangsúlyozta az EU és Kína közötti kapcsolatok fontosságát, valamint reméli, hogy tárgyalhatnak a büntetővámokról. Bízik egy objektív és racionális uniós Kína-politika kialakításáról megállapodásban. A megbeszélés során érintették a gazdasági együttműködés lehetőségeit és a globális kihívások kezelésének módjait is.
Az Európai Unió újabb lépést tett a Kínával folytatott kereskedelmi konfliktusában, amikor elindította a dömpingellenes vizsgálatot a kínai rétegelt falemezek importjával kapcsolatban.
Egyre súlyosabb a probléma az uniós támogatások szabálytalan elköltése, különösen a közbeszerzéseknél, valamint a kohéziós alapoknál látszódnak válságtünetek. Tavaly az előző évhez képest 33 százalékkal több volt a problémás forrásfelhasználás. A jelentés megállapításai az EU több tagállamát érintik, de különös figyelmet szentel Magyarországnak, ahol számos súlyos szabálytalanságra derült fény – derül ki az Európai Számvevőszék legújabb jelentéséből. A luxemburgi szervezet EU-szintű reformot sürget.
Átadták a Regiostars 2024 díjakat, a kitüntetettek között szerepel a Bythos, a Biogreenfinery, a BITS - Bicycles and Intelligent Transport Systems, a Telemedicina a legnélkülözőbb települések számára című egészségügyi fejlesztési program, valamint a Gdynia OdNowa: Revitalisation projekt.
Az Európai Bizottság két új javaslatot fogadott el, amelyek az útlevelek és személyi igazolványok digitalizálását célozzák, létrehozva az úgynevezett „EU Digitális Utazási Alkalmazást” (EU Digital Travel application) a Schengeni övezetbe érkező és onnan induló utazók számára. A kezdeményezés célja, hogy megkönnyítse és felgyorsítsa a határellenőrzéseket, miközben fenntartja a magas szintű biztonságot.
Az Európai Unió tagállamai már egy új, hatékonyabb kiutasítási rendszerrel egészítenék ki a nyáron elfogadott migrációs paktumot. Annak ellenére, hogy a dokumentum sok szempontból megfelel a korábbi javaslatoknak, a visszatoloncolásra és határellenőrzésekre vonatkozó további szigorítási javaslatokról tárgyalnak. Magyarország, miközben hivatalosan is bejelentette, hogy nem kíván részt venni az új uniós menekültügyi rendszerben, újabb konfliktusokat generálhat Brüsszellel, hiszen a jogszabályok módosításához a többi tagállam egyhangú beleegyezése szükséges.
Románia a tojást és baromfihúst is felveszi azon élelmiszeripari termékek listájára, amelyeket csak importengedéllyel lehet behozni Ukrajnából - jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Az EU 2004-es bővítésének 20. évfordulóján és a következő tagfelvételi hullám előtt folyamatos vita folyik a kohéziós politika jövőjéről. A 10 tagállam – köztük Magyarország – csatlakozásának kétévtizedes története azt mutatja, hogy a felvett országok jelentős gazdasági és politikai fejlődésen ment át, de rávilágít a reformok folytatásának és a tagjelölt országok támogatásának szükségességére is. A 22. Régiók hetén a fejlesztéspolitika jövőjéről felszólalók hangsúlyozták a decentralizáció, a demokratikus kormányzás, valamint a helyi és regionális hatóságok szerepének fontosságát a bővítési folyamatban. A vita kitért az Ukrajnában zajló konfliktusra és az ország eltökéltségére is, hogy a kihívások ellenére a lehető leghamarabb EU-tag lehessen.
Orbán Viktor miniszterelnök a magyar EU-elnökség programbeszédében a versenyképesség növelését, a szabályozások egyszerűsítését és a tagállamok közötti együttműködés erősítését hangsúlyozta az Európai Parlament előtt. Kijelentette, hogy a magyar elnökség novemberben új versenyképességi paktumot mutat be, és kiemelte, hogy az EU ipari kapacitásainak megtartása, a magas energiaárak kezelése és a zöld átállás megalapozása kulcsfontosságú. A migrációval kapcsolatban a miniszterelnök a schengeni rendszer összeomlásától óvott, és az unió határain kívül kialakítandó menekültügyi hotspotokat javasolta. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke erősen kritizálta a magyar miniszterelnök kijelentéseit és a kormány intézkedéseit, álszentséggel vádolva a kabinetet.
Az EU kohéziós politikája, amely az uniós költségvetés egyik legnagyobb és legpolitikusabb tételét képezi, évtizedek óta a szegényebb régiók gazdasági felzárkóztatását célozza. Azonban egyre látványosabban bukik ki, hogy a rendszer folyamatosan csökkenő hatásfokkal éri el a kitűzött célokat, mivel nem a megfelelő földrajzi területekre fókuszál és nem azoknak nyújtja a legnagyobb támogatást, akiknek valóban szükségük lenne rá. Európai Bizottság már dolgozik a fejlesztéspolitika reformján, amely a kisebb területi egységek és régiók bevonására fókuszálna. Csakhogy a Jacques Delors Intézet szakértői szerint nem elég módosítgatni, hanem újra kell írni az egész kohéziós politikát, hogy az valóban hatékony legyen.
Az Európai Bizottság hétfőn elindította új, „EU Repurchase Agreement” (Repo) eszközét, amely az EU elsődleges kereskedői számára elérhető, rövid távú értékpapír-kibocsátási lehetőséget biztosít. Az új eszköz célja az EU-kötvények piacának erősítése, valamint a -kereskedelem hatékonyságának és folyamatosságának javítása.
2025 számos változást hoz az általános forgalmi adó (ÁFA) szabályozásában is. Íme a legfontosabb módosítások... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Tervezzük meg a pénzügyeinket 2025-re! "A legtöbben túlbecsülik azt...
Az európai autóipar régóta betegeskedik, és a kínai vámokkal lélegeztetőgépre került. A legnagyobb autógyártó... 
Kétrészes blogsorozatunk második darabjában az európai szivattyús-tározós erőmű-létesítésekkel foglalkozunk...
Három közgazdász kutató készített egy tanulmányt, arra keresve a választ, hogy mennyire érzékenyen reagálnak...
Óriási áttörésnek lehettünk tanúi az AI-piacon 2024 utolsó napjaiban, ráadásul az innováció nem a Szilícium-völgyből...
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
