Újabb módszerrel próbál Argentína kilábalni a válságból, az elnöknő bejelentése szerint ugyanis az állami nyugdíjalap pénzének egy részét a jelzáloghitelezés felfuttatására használnák fel. A bankok a megváltozott környezet miatt nem nagyon hiteleznek, vagy csak nagyon magas költségek mellett, amire gyógyírt jelenthet a kormányzati lépés, azonban a szakértők szerint koránt sem biztosított a "befektetés"megtérülése.
A pénzügyi piacokról gondolkodva sokszor hajlamosak vagyunk elfeledkezni az emberi tényezőről, mondván, nagyon sok befektető döntéseinek együttes hatása alakítja az eseményeket, így a téves nézetek nem téríthetik el az árfolyamokat tartósan. De mi van, ha minden befektető hibázik? Akkor bizony baj van, és ami a legrosszabb hír: mindannyian torz döntéseket hozunk kiélezett helyzetben, a bukástól rettegve túl merésszé, a nyereséget látva pedig puhány módon óvatosakká válunk.
Történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi június 3-án, hiszen az Európai Központi Bank szakszervezete 90 perces figyelemfelhívó sztrájkot hirdetett erre a napra, mivel elfogadhatatlannak tartják a bank által fenntartott nyugdíjrendszer reformját. Az ECB szerint a szükséges feladatokat el tudják majd látni, hiszen az 1,500 alkalmazott közül 460-an tagjai a sztrájkot meghirdető szakszervezetnek.
A kínai szociális rendszer jelenlegi formájában nem képes megoldani a következő évtizedek problémáit, ami között az első helyen a társadalom csökkenése és öregedése áll. A világ legnépesebb országa sem tudja magát függetleníteni a globálisan megfigyelhető trendektől, a várható élettartam ugyanis emelkedik, a fiatalok pedig egyre kevésbé vállalnak gyereket. A nyugdíjrendszer pedig ezer sebből vérzik, a legjobb példa erre, hogy a jellemzően alacsonyabb iskolai végzettségű és jövedelmű munkavállalók nagy része kiszorul az állami rendszer védőernyője alól. Az idősebb társadalmi csoportoknak pedig nem marad más választásuk, mint hogy a családjukra támaszkodjanak, hiszen a nyugdíjrendszer magánpillére még gyerekcipőben jár, egy átlagos háztartás pénzügyi vagyona pedig mindössze egy éves jövedelemmel egyezik meg.
Nem kell fizetniük alkalmazottaik nyugdíjra szánt megtakarítását a válságos helyzetbe került amerikai vállalatoknak a pénzügyminisztérium azonnal hatályos rendelkezése szerint. A nyugdíjszámlák viszont továbbra is élnek, így a munkavállalók nem kerülnek kényszerű döntés elé, a cégek pedig később újrakezdhetik a befizetéseket az adókedvezménnyel ellátott számlákra.
A magánnyugdíj pénztárakra mérsékelt hatással lehet az 1957 előtt született korosztályok számára megnyitott visszalépési lehetőség, hiszen a majdnem hárommilliós tagságból körülbelül 150 ezer embert érinthet a parlamentnek a mai nap folyamán benyújtandó javaslat, a szlovák tapasztalatok alapján pedig vélhetően csak az érintettek egy része fog élni a lehetőséggel. A korhatáremelés miatt ezek a korosztályok maximum 13 év múlva mennek nyugdíjba, a pénztárakon kívüli események miatt pedig nem feltétlenül biztosított számukra a vegyes rendszerből ténylegesen elérhető előnyök. A kormány tervezetében számos lépés a költségek csökkentését eredményezheti, ami hosszabb távon a tagok javára válik, miközben megfelelő átmenetet ad a pénztárak számára.
Amennyiben visszatérnénk a korábban jellemző konzervatív befektetési elvekhez és a magánnyugdíjpénztárakba beáramló új pénzeknek mostantól mintegy 90-95%-át magyar állampapírokba fektetnék az intézmények, akkor éves szinten mintegy 300 milliárd forintnyi állampapír-kereslet jönne létre - mutat rá a kívánatosnak tartott megoldási irányra Kepecs Gábor a mai Világgazdaság hasábjain. Az Aegon kelet-közép-európai régióigazgatója szerint amellett, hogy ez az államnak is jól jönne az adósságfinanszírozás könnyebbé válása miatt, a magánnyugdíjpénztári tagoknak is kedvező lenne, mert a megnövekvő állampapír-kereslet miatt már az új állományon is pozitív hozamot lehetne elérni (hiszen lejáratig megtartva a mai papírokon 7-8% hozam gyűlhet fel).
A Stabilitás Pénztárszövetség álláspontja szerint az új adójavaslat, elfogadása a munkáltatói hozzájárulás elmaradását, az önkéntes pénztári rendszer drasztikus meggyengítését, az emberek az elmúlt 15 év során nehezen kialakult, öngondoskodásba vetett hitének elbizonytalanítását, és a gyengélkedő magyar állampapírpiac egy állandó vevőszegmensének elvesztését vonja maga után. Ugyanakkor a magánnyugdíjpénztári rendszerre vonatkozó törvénymódosítási javaslat intézkedéseivel a Pénztárszövetség alapvetően egyetért.
Tovább nyílt az olló a BAMOSZ adatai alapján 2009 első negyedévében az alapokban és azon kívül kezelt vagyon esetében, azonban legalább a befektetési alapoknál már nem olyan borús a kép, mint 2008 végén. A pénztárak portfóliója a kötvénypiac szenvedése miatt drasztikusan megváltozott, az államkötvények részaránya ugyanis 12 százalékponttal csökkent, a hazai és külföldi részvények részaránya pedig már 31 százalékot mutat. Érdekes módon most főként a kötvények miatt vesztettek a pénztárak átlagosan 3.5-4 százalékot a negyedév során, miközben a forint gyengülése sokat segített, a külföldi eszközök értéke ugyanis nőtt az árfolyamhatásnak köszönhetően.
A két hónapja tartó rali pozitívan hatott a lengyel nyugdíjalapok teljesítményére áprilisban is, a régiós viszonylatban magasabb részvényaránynak köszönhetően átlagosan 4 százalék volt az alapok nyeresége. Az összesített vagyon több mint 9,000 milliárd forintnak felel meg, a hozamok pedig 430 milliárd forintnak megfelelő összeget jelentettek a múlt hónapban, főként a lengyel tőzsde 19 százalékos emelkedésének köszönhetően.
A márciusi kedvezőbb nemzetközi környezet hatására 2009 első negyedévében 0.5 százalékos hozamot értek a szlovák kötelező nyugdíjalapok, hozzá kell azonban tenni, hogy az alapok sokkal kevésbé tartanak részvényeket, mint például hazánkban, ami meg is látszódott a tavalyi teljesítményeken. A Fitch hitelminősítő szerint a szlovák nyugdíjreform hatására a rendszer sokkal felkészültebb az öregedő társadalom kihívásaira, azonban középtávon kockázatokat jelent a kormány nyugdíjalapokba vetett bizalmat aláásó hadjárata.
A magyarországi ingatlanalapok a 2001-es kezdetektől fogva sajátos fordulatokkal gazdagították a hazai pénzügyi szektor történetét, a kétséges sikerrel kecsegtető, merész vállalkozásból gyorsan csodatermék, majd pedig a magyar befektetési alap piac egyik legkellemetlenebb kudarcává vált. A történet tanulságairól az alábbiakban Boris Mihály írását tesszük közzé változatlan formában.
A nyugdíjrendszerek összehasonlításának egyik közkedvelt eszköze az ismert hiányosságok, és problémák ellenére az, ha az országokat a keresethez viszonyított kezdőnyugdíjak alapján rangsoroljuk. Első ránézésre úgy tűnhet az OECD adatai és becslései alapján, hogy a magyar állami és kötelező nyugdíjrendszerből bőségesen jut betevő a nyugdíjasoknak, hiszen 2007-ben a nettó helyettesítési ráta 102 százalék volt Magyarországon, tehát egy átlagos munkavállaló kezdőnyugdíja a korábbi nettó átlagkeresetét meghaladta. A képet azonban árnyalja, hogy a nemzetközi összehasonlítások alapján hazánk fejlettség tekintetében csak a sor végén található, ami azt jelzi, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke hagy némi kívánni valót maga után.
Ma Magyarországon 4,2 millió kereső tart el több mint 3 millió nyugdíjast. Az állami nyugdíjrendszer évről évre hatalmas hiányt termel, így nem várhatjuk, hogy hosszú távon egyedül ebből a forrásból kapjunk olyan nyugdíjat, ami biztonságos nyugdíjat garantál. Számos lehetőségünk van arra, hogy még aktív keresőként gondoskodjunk arról, hogy a nyugdíjas években se kelljen lemondaniuk a megszokott életszínvonalról. Legyünk hát öngondoskodók! A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét közöljük, amiből számos kérdésre választ kaphatunk.
Az elmúlt évben kialakult pénzügyi válság nem kedvezett a megtakarítások gyarapodásának, így az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár megvizsgálta hogyan hatott ez a környezet a pénztártagok megtakarítási szándékaira, illetve hogyan ítélik meg nyugdíjcélú felhalmozásaik jövőjét a majdani nyugdíjasok. A felmérés szerint a magánnyugdíjpénztári tagság legnagyobb vonzereje, hogy a megtakarítás személyhez köthető, és örökölhető. A pénztártagok háromnegyede a válság ellenére is bízik abban, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor sor kerül majd a nyugdíjfizetésre, és túlnyomórészt nem élne a TB rendszerbe való visszalépés lehetőségével, még akkor sem, ha ezt megtehetné. A következőkben az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár sajtóközleményét közöljük.
A magánnyugdíjpénztári veszteségeket látva természetesen nem sok szó esik a pénztárak által felszámított díjakról, a válság közepette azonban nem feledkezhetünk meg erről, hiszen közvetlenül érinti több millió tag megtakarításait. Számos díjjal találkozhatnak az ügyfelek a kötelező nyugdíjpénztárak esetében, ezek között kiemelendő a befizetéseket terhelő díj, valamint a vagyonkezelési díj. Régiós összehasonlításban pedig azt láthatjuk, hogy a cseh rendszertől eltekintve nálunk a legrosszabbak az eredmények, hiszen több évtized távlatában - a magas díjak miatt - a nyugdíjas akár a vagyonának a negyedét is elvesztheti.
A tavalyi 34 százalékos veszteségek után, az első negyedév sem sikerült túl jól az ír nyugdíjalapoknak, azonban márciusban és áprilisban végre az optimistább globális hangulatban szép teljesítményt hoztak az alapok. A magas részvénykitettség miatt az ír alapok csak egy tartós, legalább 60 százalékos emelkedés után tudnák az elmúlt 18 hónap veszteségeit feledtetni, a körülmények javulásával összhangban ez koránt sem elképzelhetetlen, azonban kérdéses, hogy mennyi időt vesz mindez igénybe.
Anglia 350 legnagyobb vállalata által szponzorált nyugdíjalap hiánya három hónap alatt megduplázódott, a szakértők szerint pedig a 91 milliárd dolláros deficit komoly fejtörést okozhat mind a vállalatoknak, mind a szakszervezeteknek. A vállalatok a válság miatt ugyanis nem nagyon tudnak készpénzhez jutni, pedig a hiányt valamilyen módon orvosolniuk kell, hiszen törvény írja ezt elő számukra.
Nemcsak hazánkban, hanem a fejlődő világ számos pontján a nyugdíjrendszert érintő kérdések között egyik kiemelt téma a nyugdíjak kifizetésének mikéntje, hamarosan ugyanis elkezdődhetnek a tömeges járadékszolgáltatások. Egy nemzetközi tanulmány szerint pedig Magyarországon nagyon korlátozottak a nyugdíjasok lehetőségei, hiszen nem érhető el számos olyan termék, amivel a pénztártagok rugalmasan tudnának a nyugdíjas korukban a saját befizetésük felett rendelkezni. A tanulmány ajánlása szerint nemzetközi példákra alapozva minél hamarabb egy egészséges versenyt kéne teremteni a szolgáltatók között, miközben megfontolandó lehet vagy a nyugdíjpénztárak formájának átalakítása, vagy egy állami szolgáltató felállítása.
Nem kis felháborodást keltettek a Bajnai csomag nyugdíjrendszert érintő tervezett változtatásai, a vélhetően leginkább negatív hatást jelentő lépések a nyugdíjkorhatár gyorsabb megemelése, valamint a 13. havi nyugdíj megszűntetése lehet. Hozzá kell tenni azonban, hogy a Bajnai kormány mondta ki elsőként, hogy nincs meg a fedezete utóbbi juttatásnak, miközben ez már a 2003-as bevezetés óta köztudott volt. A drasztikus lépést a válság nélkül is meg kellett volna tenni, ha nem is ilyen, de hasonló formában, a magyar nyugdíjrendszer ugyanis hosszú távon fenntarthatatlan, a jelenlegi munkavállalók befizetései nem képesek fedezni a nyugdíj célú kiadásokat, a jövőben a helyzet a demográfiai változások miatt csak romlani fog.
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
