Az Európai Bizottság (EB) megvizsgálja a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos magyar terveket, és várhatóan a jövő hónapra el is készül az értékeléssel - mondta Amadeu Altafaj Tardio, Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője szerdán a MTI-nek. Az EB szerint az előzetes információk alapján csak ideiglenes deficitcsökkentésről van szó, miközben fenntartható intézkedésekre lenne szükség.
Közzétette a honlapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a magánnyugdíjpénztárakra és az önkéntes pénztárakra vonatkozó díjterhelést, ami minden releváns költséget tartalmaz, például a működési és likviditási levonásokat, valamint a befektetés-kezelés díját. Az anyagból kiderül, hogy a pénztárak díjterhelése az elmúlt években meredeken csökkent, és jelenleg már nem olyan sok választja el a kötelező és önkéntes pénztárakat költségek szempontjából egymástól.
A nyugdíjreformmal 13 évvel ezelőtt az ország amellett tette le a voksát, hogy a felosztó-kirovó rendszert részlegesen feltőkésítjük, és egy többpilléres rendszert hozunk létre annak ismert költségeivel (hiány és adósság) együtt. A hatályos szabályok szerint 8 százalékos nyugdíjjárulék a tagok egyéni számlájára kerül, amiből a pénztárak levonják a működési költségeket, ezt követően pedig a választható portfólióknak megfelelően fektetik be a pénzünket. A törvények szerint a vegyes rendszer tagjainak nyugdíját 74-75 százalékban az állam állja, a maradék 25-26 százalékot a pénztáraknak kell kigazdálkodniuk a befizetésekből és a hatékony befektetési stratégiából.
Másfél éves vitatkozás után végre sikerült megállapodniuk az európai pénzügyminisztereknek az EU-ban működő hedge fundok és magántőkealapok működési feltételeiről. Heves vita zajlott ugyanis az európai hedge fundok 80 százalékának otthont adó britek és a szigorú szabályozást követelő franciák között, végül a kompromisszumos megoldás szerint az alternatív befektetési alapok egy "európai útlevelet" kaphatnak, amivel bármely EU-s országban külön engedélyezés nélkül működhetnek, de a felügyeletükben a közös Uniós felügyelet is részt vesz.
Megszűnik a pályakezdők kötelező beléptetése a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe - jelentette be Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott szerdán az MTI tudósítása alapján. Az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést szabályozó törvénytervezet két héten belül a parlament elé kerül.
Visszautasítja Orbán Viktor miniszterelnök magánnyugdíj-pénztárakra vonatkozó, a tényleges helyzetet semmilyen formában nem tükröző kijelentéseit a Stabilitás Pénztárszövetség. A pénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szervezet szerint mindez csak arra szolgál, hogy elterelje az emberek figyelmét arról: az Országgyűlés által szerdán tárgyalandó törvénytervezetben nyoma sincs annak, hogy 3 millió pénztártagot az állam később bármi módon kompenzálná azért, mert 2011. december 31-ig havonta átlagosan 10 ezer forint nyugdíjcélú megtakarítást kényszerülnek átirányítani a központi költségvetésbe. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé.
Az elmúlt néhány nap hihetetlenül izgalmas volt, az október 13-i Orbán Viktor beszéd után a magánnyugdíjpénztáraknak és a tagoknak joggal gyökerezhetett földe a lábuk. Nagyon úgy látszik, a kormány szándéka nem csak az, hogy átmenetileg pénzt szerezzen a járulékok átcsatornázásával a szektortól, hanem véglegesen meg akar szabadulni a hiányt generáló pénztáraktól. A haditerv jól kidolgozott, az első körben a bizalmat veszik célba (a járulékok ideiglenes elvételével), majd ha már ez megvan, akkor jöhet a lélektani hadviselés, és a pénztárak ócsárolása. A pénztárak az egyiket még csak-csak túl tudnák élni, azonban a visszalépések megnyitásával Pandora szelencéje is kitárul, a tagok pedig mivel süllyedő hajóként van megbélyegezve a szektor jogtalanul, vélhetően nagyobb számban fognak visszatérni az államhoz. Ez pedig hosszabb távon iszonyatos többletkiadással jár, bár erről már nem lehet olyan sokat hallani.
A Stabilitás Pénztárszövetség tagjai értetlenül állnak a kormány "nyugdíjvédelmi megbízottjának" kinevezése előtt, mivel a pénztárak nemcsak hogy megőrizték az elmúlt években egyéni számlára befizetett megtakarítások reálértékét, hanem többségében az inflációt meghaladó mértékben gyarapították is azt. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé.
Az állami nyugdíjrendszer nagyobb veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni bizonyos időszakokban, mint amelyet a magánnyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válság kapcsán - derül ki a TÁRKI Társdalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) tanulmányából. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség közleményét tesszük közzé.
A siófoki nyugdíj, egészségügy és pénztárkonferencia befejező részében az előadók az egészségügyi szektorra koncentráltak, Szócska Miklós államtitkár például elmondta, hogy hamarosan törvényváltoztatásokra lehet számítani, 2011-ben pedig elkezdik az egészségügy átalakítását. Heim Péter előadásában kitért a szerdai bejelentésre is, szerinte még hétfőig változhat a helyzet, az viszont biztos, hogy nem szabad bizonytalanságban hagyni a nyugdíjpénztári szektort, meg kell világosan mondani, hogy mi várható 14 hónap múlva. Ezt meghaladóan figyelmeztetett arra, hogy súlyos hiba lenne megnyitni a visszalépéseket ilyen körülmények között, hiszen az az egész szektor létét veszélyeztetné.
A Stabilitás Pénztárszövetség és Pénzügykutató Zrt. közös konferenciájának a második napjának elején Oszkó Péter, Bod Péter Ákos és Surányi György is szót kapott. Az előadásokat sok esetben átírta a szerdai kormányzati bejelentés, azonban abban egyetértettek a felszólalók, hogy a rövid távú előnyökért a kormány hosszabb távon meg fog szenvedni. Oszkó Péter szerint a kormány nem gondolta át rendesen a nyugdíjrendszert érintő változtatásokat, míg Surányi György szerint az elszámolási szabályokat kellene megváltoztatni. Bod Péter Ákos a magyar gazdaságra tért ki, véleménye szerint az ERM2-höz a ciklus közepén csatlakozni kellene, hiszen ez a lépés nem csak választási szempontból lenne kedvező.
Havonta átlagosan 10 ezer forint egyéni számlán elhelyezett nyugdíjcélú megtakarítást von el a kormányzat több, mint 3 millió aktívan dolgozó magyar munkavállalótól azzal, hogy 2010. november 1-től 2011. december 31-ig befagyasztják a magánnyugdíjpénztári befizetéseket - állapította meg a Stabilitás Pénztárszövetség elnöksége a szervezet Siófokon tartott konferenciáján. A magánnyugdíjpénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szervezet szerint a tervezett kormányzati intézkedés minden, jelenleg is aktívan dolgozó, adót és járulékot fizető, 20 és 50 év közötti magyar állampolgár jövőjét és időskori biztonságát teszi kockára rövid távú fiskális érdekek miatt. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé.
A tegnapi kormányzati bejelentés ellenére sem marad el a Stabilitás Pénztárszövetség és a Pénzügykutató kétnapos nyugdíj, egészségügy és pénztárkonferenciája, sőt a tervezett intézkedések (magánnyugdíjpénztári járulékok átmeneti elapasztása, visszalépések megnyitása) még inkább arra ösztönözték a szervezőket, hogy a szektor bemutathassa, hogy mit tud. A konferencia jelentősége ennek megfelelően nagyon nagy, érezhető a feszültség, a szektor ugyanis egy nagyon nagy kihívás előtt áll.
Gyakorlatilag tényként kezelhető, hogy novembertől nem fog az egyéni nyugdíjpénztári számlánk gyarapodni a korábban jogosan, törvényekben lefektetettek szerint, hiszen a kormány az adócsomag finanszírozására kiveszi az emberek zsebéből a bruttó bér 8 százalékát. Igaz ez nem jelenik meg azonnali sarcként, hiszen úgy sem tudnának a tagok hozzányúlni a nyugdíj előtt az egyenlegükhöz és a nettó jövedelmük nem változik, de ettől még ez a lépés akkor is megszorításként kezelhető. Annál is inkább, mivel egyelőre nem lehet látni, hogy egyáltalán a kieső járulék mikor és hogyan lesz pótolva a tagok számláján? A lépés azért is érdekes, mert miközben az egyik kezével ad a kormány, a másikkal elvesz. A nagyobb baj, hogy a magánpillért olyan támadás éri, amire a rendszerváltás óta nem volt példa, és csak reménykedhetünk, hogy túléli a viharokat pénztári szektor.
A hazai nyugdíjpénztárak számára nem túl fényes bejelentés érkezett a kormányfő részéről, Orbán Viktor szavaiból arra lehet következtetni, hogy 2010 november és 2011 december vége között a magánnyugdíjpénztárakhoz nem utal az APEH járulékokat, a 8 százalékos rész pedig az állam markát ütheti. Ezt azért sem lenne egyszerű megvalósítani, hiszen a pénztárak működése a befizetéseken áll vagy bukik. A szektor számára további negatív tényező, hogy a visszalépés lehetőségét is meg akarja nyitni a kormány, bár azt még nem lehet tudni, hogy milyen feltételekkel.
Hasonlóan a két évvel ezelőtti helyszínhez, 2010. október 14-15-én is Siófokon kerül megrendezésre a Stabilitás Pénztárszövetség és a Pénzügykutató Zrt. közös konferenciája, melynek címe: "Van-e, kell-e magyar modell? Nyugdíj-, Egészségügy- és Pénztárkonferencia 2010." A már 1996 óta hagyományosan megrendezett konferencián a pénztári témákon kívül most kiemelt szerepet kap a nyugdíj és egészségügyi rendszer, különös tekintettel az európai szintű nyugdíjvitára. Külön szekcióülések foglalkoznak majd olyan érdekfeszítő témákkal, mint a befektetések, a tagszervezés vagy éppenséggel a járadékszolgáltatás.
A válságot követően a régió politikusai több esetben is belenyúltak a nyugdíjrendszer magánpillérébe, ami nem feltétlenül váltotta ki a szakma és a szakértők elismerését. A Financial Times újságírója, az IPE oldalán jelentetett meg egy cikket, amiben sorra veszi az elmúlt egy év eseményeit, mindebből pedig az derül ki, hogy nem csak mi hagytuk bizonytalanságban a szektort, és több országban is hasonló trendek mentén támadták a nyugdíjalapokat, és szigorítottak a feltételeken. A lépések között találhatunk a lakosság számára kedvező megoldásokat is, azonban több esetben is inkább arról volt szó, hogy a komoly vagyonokat kezelő nyugdíjalapokból hogyan lehet pénzt kiszivattyúzni. A cikkből azonban egyértelműen kiderül, hogy mivel hasonló úton indultunk el a jövőnk is közös, és ennek tudatában nem véletlen, hogy az összefogás megvalósult a reform költségeinek elszámolása kapcsán.
Történetében először a feltörekvő piacokon akar befektetni a japán állami nyugdíjalap, ami akkora vagyont kezel, mint India egész gazdasága. A mandátumok kiosztása vélhetően decemberben zárul le, belső források szerint viszont csak 100-200 milliárd jent helyezhetnek ki, mivel a környezet nem teszi lehetővé a nagyobb elmozdulást. Az alapnak a következő években komoly nyugdíjkiadásokat kell teljesítenie, és nem engedhetik meg maguknak, hogy túlságosan nagy kockázatot vállaljanak fel.
Szakértők szerint a közös belső piac kiépítésének egyik fő akadálya, hogy a tagországokban eltérő szabályozói feltételek érvényesek, ami például megnehezíti a négy fő szabadság elvének érvényesülését. A német nyugdíjalapok szövetségének konferenciáján elhangzottak szerint a nyáron kiadott Zöld Könyvet éppen ezért nem csak egy Fehér Könyv követheti.
Újra eltelt egy év, napokon belül sor kerül a Stabilitás Pénztárszövetség kétnapos konferenciájára, ami a pénztári szektort érintő legfontosabb kérdések sorra vételén kívül nemzetközi kitekintésre is alkalmat ad. A konferencia mottója "Van-e, kell-e magyar modell?", ami arra utal, hogy meg kell állnunk és el kell gondolkoznunk azon, hogy hol tartunk most és hova, milyen módon akarunk eljutni. A cél, hogy a szektor be tudja mutatni, hogy milyen kitörési lehetőségekkel rendelkezik. Mi készen állunk, most már a politikusokon a sor - mondta el Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, aki azt is hozzátette, hogy kényesen ügyeltek arra, hogy az egyes pénztári ágazatok között meglegyen az egyensúly a konferencián, hiszen mindannyian egy közös célért küzdenek.
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Egyes politikai körökben most az a mondás, hogy a BRICS országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Irán, Egyiptom...
"Nyugodtabb időszakban mindenkinek ajánljuk, hogy gondolkozzon el, a megtakarításainak mekkora részét szeretné devizában... 
Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...
Lássuk, milyen információk láttak napvilágot a héten, melyekről minden érdeklődőnek tudnia kell! Lesz szó a családtámogatások...
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
