Az OXO évek óta készíti elő a jelentősebb külföldi tőkebevonás lehetőségét, először euró alapú működésre állt át a cég, majd Hollandiába helyezték át székhelyüket, hogy olyan jogrendszer alatt működjön a vállalat, ami a nemzetközi befektetők számára ismertebb, így megkönnyítse a beszállásukat a cégbe, ami most a 3TS Capital Partners-szel való összeolvadással meg is történt. Mi a tranzakció háttere, hogy esett a választás a 3TS Capitalre?
Oszkó Péter: A nyugat-európai terjeszkedés valóban egy több éve tervezett folyamat és stratégia végrehajtása volt. Ugyanakkor az akvizíciók általában úgy alakulnak, hogy adódik egy lehetőség, és azt az adott cég kihasználja és a mostani is egy, a jelen piaci körülmények és a két cég történetéből adódó lehetőség volt, ami igazából nagyjából tavasszal alakult ki. Tehát ez nem volt olyan módon tervezett, mint az euróbevezetés és a hollandiai székhelyváltás, de való igaz, hogyha nem álltunk volna át eurós elszámolásra, és nem csináltuk volna meg a székhelyváltást, akkor nem tudtuk volna ezt az akvizíciót megvalósítani.
Az akvizícióhoz szükséges forrást is ennek a cégstruktúrának köszönhetően tudtuk bevonni, hiszen ez a tranzakció nyilván további forrásigényt generált. 2024 júliusában kötöttünk elvi megállapodást arról, hogy az OXO több lépcsőben részesedést szerez a 3TS-ben, majd azt követően további részesedéscserével a két cég egyesül és összevonja üzleti aktivitásait.
Az ismeretség és a közös munka egyébként több mint egy évtizedes a finn központú céggel, nagyon sok befektetési lehetőséget vizsgáltunk közösen, de eddig versenytársakként működtünk. Aztán a piaci körülmények úgy hozták, hogy mi éppen nemzetközi terjeszkedésben voltunk, náluk pedig inkább a csapatbővítés és a csapatmegújítás volt a fő motiváció, és meglepetésszerűen újra egymásra találtunk. Kiderült, hogy rengeteg a szinergia, tehát nagyon sok ponton, nagyon jól kiegészíti egymást a két csapat, a két cég, a két befektetői kör, a két portfólió, azaz ez a lehető legszerencsésebb együttállás, amit meg tudtunk találni.
Mi jellemző az európai és régiós tőkepiacra napjainkban, minek köszönhető, hogy a tervezett nemzetközi tőkebevonás helyett, vagy mellett az akvizíció mellett döntöttek?
Alapvetően 2023 végére, 2024 elejére vált evidenssé számunkra, hogy a kockázati és magántőkepiacon konszolidáció következik, tehát nemcsak arra érdemes a befektetői forrásainkat felhasználni, hogy újabb cégekbe, újabb portfólió elemekbe fektessünk be, hanem elkezdjük vizsgálni az akvizíciós lehetőségeket.
Érdemes megnézni az európai statisztikákat:
Az elmúlt két év alatt Európában nagyjából a piaci szereplők 30%-a vált inaktívvá és szívódott fel. Sokkal szűkebb körben történnek új befektetések, kisebb számban történik új alapok indítása, sokkal kevesebb a bevonható forrás.
Egy ilyen típusú környezetben nyilván az erős, fennmaradni képes piaci szereplők keresik a konszolidációs lehetőségeket.
Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy a régióban ez sokkal lassabban zajlik, aminek nyilván a nagyon erős állami jelenlét is az oka, de a piaci szereplők is lassabban ismerik fel a tendenciákat, és lassabban reagálnak rá. A fő dinamika itt továbbra is az állami vagy uniós forrásokhoz való hozzájutás, ami meghatározza az ilyen típusú iparági szereplők stratégiáját.
Az OXO-nál az elmúlt 10 év arról szólt, hogy ezen túllépjünk, alapvetően piaci alapon működjünk, az egyébként szűkösebb forrásokkal rendelkező, nehezebb körülmények között működő piacon terjeszkedjünk, elsősorban piaci forrásokat felhasználva. Ebből a logikából fakad, hogy a korai fázisú és a hagyományos növekedési befektetések mellett már 2018-tól elkezdtük a portfolióba felvenni az úgynevezett secondaries típusú ügyleteket, a korábban már megfinanszírozott, de újrafinanszírozandó projekteket. Ezek befektetési logikája, értékelési metodológiája könnyebben érthetővé tehető a kevésbé tapasztalt régiós magánbefektetői piacon is, nem véletlen, hogy valójában a legnagyobb sikereket és hozamokat évek óta ebben a befektetési szegmensben értük el.
Ebből viszont az is következik, hogy folyamatos tárgyalásokat folytattunk más hasonló piaci szereplőkkel meglévő befektetések vagy akár részbeni vagy teljes portfóliók kivásárlásáról. Innen pedig már csak egy kis lépés konkrét iparági szereplők felvásárlásáról és beolvasztásáról tárgyalni. Nem véletlen tehát, hogy ebben a régióban mi értünk el először sikert a piaci konszolidációt célzó iparági akvizíciókban, visszatekintve végül is ez is egy szisztematikus építkezés eredménye. Ráadásul ennek a két cégcsoportnak az összeolvasztásával az eddigi organikus növekedés tempójához képest egy exponenciális ugrást tudunk végrehajtani a kezelt vagyon, azaz a meglévő portfólió és a még befektethető források volumenében, emiatt pedig sokkal aktívabbak tudunk lenni minden befektetési szegmensben további új befektetések tekintetében is.
Az OXO tőzsdén jegyzett holdingjának saját tőkéje az akvizícióhoz bevont finanszírozással együttesen nagyjából 20 millió euró, az összeolvadásnak köszönhetően pedig egy 200 millió eurós eszközállományú csoport jön létre,
amely 200 millió euró nem kis része még további befektethető források formájában áll rendelkezésre.
Ez tehát azt is jelenti, hogy a tranzakció lezárásával jelentősen tudjuk növelni a befektetési aktivitásunkat a korai és a növekedési fázisban is.
Említette, hogy a régióban még nem érezhető annyira ez a konszolidáció vagy legalábbis az ahhoz köthető akvizíciós törekvés. Ez azt jelenti, hogy próbálkoztak más régiós szereplők felvásárlásával is?
Több cégnek jeleztük Magyarországon belül és kívül is, hogy mi készek vagyunk egyes portfólió elemek mellett akár teljes cégcsoportokat, meglévő alapokat és alapkezelőket is kivásárolni. Eleve aktívak voltunk abban, hogy a korábban indult és kifutó Jeremie alapok portfóliójából vásároltunk, több ilyen tranzakciót is megvalósítottunk, ennek során pedig számos iparági szereplővel kapcsolatban kerültünk. Tettünk tehát korábban is ajánlatot hasonló felvásárlásokra, de sem Magyarországon, sem a környező országokban nem tudtunk érdeklődést felkelteni, nem találtunk ebben fogadókészségre.
Azt látjuk, hogy a magyar piaci szereplők alapvetően azzal foglalkoznak, hogyan tudnak minél nagyobb arányban állami vagy uniós forrásokat bevonni. Senki nem ismeri fel azt, hogy az egyébként valóban szűkösebben rendelkezésre álló piaci források mellett a konszolidációhoz a tevékenységek közös végzése egy reális alternatíva kell, hogy legyen, és hosszabb távon tartós piaci jelenlétet könnyebb ezzel a stratégiával elérni, mint azzal, hogy ki-ki a saját kapcsolatain keresztül 4-5 évente újra és újra lobbizni próbál állami és uniós források kezeléséért, ami adott környezetben éppen vagy sikerül, vagy nem.
Ha kicsit távolabbról közelítünk, azt látjuk, hogy az régiós piaci adottság, hogy a magánmegtakarítások még jóval alacsonyabbak, nem képesek ezt a típusú iparágat önállóan finanszírozni. Az állam szerepvállalása, hogy ennek a piacnak pótlólagos forrásokat biztosít, jellemző Lengyelországra vagy Romániára is. Az teljesen rendben van, ha azok a szereplők, akik piaci alapon mérettetik meg magukat és piaci forrásokat akarnak és tudnak bevonni, jussanak állami forrásokhoz is, hogy hasonló méretű alapok jöhessenek itt is létre, mint amilyenek Nyugat Európában vannak. Enélkül ugyanis a tipikus régiós 10-20 millió eurós alapok komolyabb befektetési körökben labdába sem tudnak rúgni a 100-200 millió eurós nyugati versenytársak mellett.
Teljesen logikus ezért, hogy az állami szerepvállalás a régiós országokban jellemzően úgynevezett alapok alapja programok formájában működik: ha az állam látja, hogy valaki megmérette magát a piacon, képes külső forrásokat bevonni, ott van helye az állami finanszírozásnak. Enélkül
ez a régió csak az előválogatását finanszírozza az ígéretes technológiai vállalkozásoknak és az érdemi sikereket és nyereséget a nagyobb nyugati alapok aratják le.
Ez sajnos egyelőre a tipikus helyzet és nem véletlen, hogy ez nem különösebben vonzó perspektíva azoknak a magánbefektetőknek, akiket próbálunk meggyőzni, hogy fordítsák a megtakarításaikat legalább részben ilyen befektetések finanszírozására. Ennek a volumenproblémának a kezelésében az államnak igen is fontos funkciója van.
A probléma ehhez képest ott van, amikor a hazai és régiós szereplők nem arra optimalizálnak, hogy a piacról vonjanak be pénzt a volumennövelés érdekében, és ha egyszer már jó piaci befektetési teljesítményt tudnak felmutatni, keressenek mellé állami és uniós forrásokat, hanem eleve fordítva közelítenek. Rögtön azzal indítanak, hogy különböző lobbicsatornákon keresztül csak az államtól akarnak forráshoz jutni, miközben fel sem merül, hogy ahhoz előzetesen érdemi üzleti teljesítményt is produkáljanak és fel tudják mutatni, hogy a jó megtérülést szem előtt tartó magánbefektetők is hajlandóak rájuk bízni a pénzüket. Így a szereplők nagy része nem a jó piaci és befektetői teljesítményre, hanem a lobbicsatornák kialakítására és karbantartására fókuszál.
Ebből pedig nem egészséges, a fejlettebb piacokkal is versenyre kelni képes iparág épül, hanem egy egyhelyben toporgó, végletesen az állami forrásoknak és döntéseknek kiszolgáltatott szektor konzerválódik. A magam részéről ezzel tudom magyarázni, hogy miért okoztunk kisebb meglepetést az egyébként a globális és európia trendeket tekintve teljesen magától értetődő iparági felvásárlásunkkal és miért tűnt ez ebben a régióban sok szereplő számára újdonságnak vagy formabontó ötletnek.
Visszatérve az összeolvadáshoz: milyen előnyöket várnak a fúziótól? Miként fogja az befolyásolni a részvényesek számára az elérhető osztalékokat, hozamokat?
Az OXO számára evidens előny az említett óriási ugrás a kezelt vagyonban és a kihelyezhető források mértékében. Az eddig mutatott befektetési aktivitásunkat meg tudjuk sokszorozni, jóval több céggel, jóval nagyobb arányú befektetésekről tudunk tárgyalni, és nyilván egy még diverzifikáltabb, még szélesebb körű portfóliót kialakítani. Ráadásul a volumennövekedés egy nagyon stabil cash flow-t is eredményez. A jelenlegi méretünkben is elértük már azt a cash flow-t, ami egy folyamatos stabil likviditást és pozitív eredményt produkál, de ha nem 20, hanem 200 milliós portfólión tudunk osztalékot és menedzsment díjakat realizálni, akkor nyilván lényegesen nagyobb volumenű bevételei lesznek a holdingnak. Tehát az eddigi sikeres organikus növekedéshez képest
az akvizícióval egy robbanásszerű növekedést tudunk elérni, ami mind a bevételeket, mind a potenciális likviditást és jövedelmezőséget is segíti.
A 3TS szempontjából másrészről egy kialakult, régóta működő partnerséghez érkezik egy jelentős humán erőforrás értéket képviselő további csapat, az eddigieket tökéletesen kiegészítő befektetői kapcsolatrendszerrel és operatív működéssel. Ha megvizsgáljuk, hogy a két cég hol rendelkezik irodákkal, akkor látjuk, hogy ezek nagyon jól kiegészítik egymást: a kelet-közép-európai régióban a 3TS-nek Bécsben, Varsóban és Bukaresten van fizikai jelenléte, amíg az OXO-nak Budapesten, tehát ezek pont nem átfedő területek. A nyugati jelenlétet a 3TS Helsinkiben biztosítja, mi pedig Rotterdamban rendelkezünk irodával, így tehát további két meghatározó, kisebb országok halmazából álló, hasonló piaci logikával megközelíthető európai régiót is le tudunk fedni. A humánerőforráson túl pedig kifejezetten vonzó volt számukra az OXO egyébként innovatív, a piaci trendekhez gyorsan alkalmazkodó belső működése, menedzsment és cégstruktúrája, ezen belül az is, hogy a teljes cégcsoport holding társasága egy nyilvános kereskedésben lévő, likvid részvényekkel rendelkező cégként tud tovább működni.
Összességében a fúzióval egy olyan kategóriába lépünk be, ami a nyugati piacokon is a fejlettebb vagyonkezelőkre jellemző, ahol a vagyonkezelő központi holding cége működik nyilvános részvénytársaságként.
Az összeolvadással nyilván nemcsak a meglévő vagyon kezelése a cél, hanem új alapok létrehozása is. Mik a tervek, milyen fókuszú befektetésekben gondolkodnak?
A jelen piaci környezetben alapvetően az érettebb tranzakciók felé tartunk továbbra is, tehát a private equity szegmensben aktív, inkább kivásárlási jellegű alapok létrehozásán dolgozunk. Illetve, az úgynevezett secondaries típusú tranzakciókra is tervezünk forrást elkülöníteni, tehát ahol az egyébként működőképes cégekből befektetők vagy alapítók részben, vagy egészben ki akarnak szállni, és ehhez keresnek finanszírozási forrásokat. Ebbe a két irányba próbálunk most új kezdeményezéseket tenni. A kivásárlási típusú tárgyalások előrehaladottabbak, bízunk benne, hogy akár az első félévben fogunk tudni ehhez kapcsolódóan bejelentést tenni, a secondaries ügyleteket pedig eseti jelleggel akarjuk kezelni, azaz amikor látunk jó lehetőségeket, ahhoz mérten vonunk be forrásokat. Körülbelül ezekben az irányokban akarunk nyitni és természetesen dolgozunk azon is, hogy a meglévő korai és növekedési fázisú befektetési aktivitásunkat is folyamatosan fenn tudjuk tartani.
A cikk megjelenését az OXO Technologies Holding támogatta.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
