De vannak olyan befektetők, akiket nemcsak a mostani részvénypiaci rali foglalkoztat, igyekeznek elvonatkoztatni ettől és olyan cégeket keresnek a piacon, amelyek többet érnek, mint amit a jelenlegi részvényárak mutatnak. Ők a fundamentális vagy értékalapú befektetők. De honnan tudják, melyik cég az, ami többet is érhet? Miért gondolják, hogy ezekből sikersztori kerekedhet?
Az ilyen nagy piaci sztorikról beszélgettünk a HOLD Alapkezelő részvény-portfóliómenedzsereivel és részvényelemzőivel, arról meséltek nekünk, mi alapján választanak ki sikeresnek ígérkező vállalatokat a portfóliókba, melyek voltak az elmúlt évek sikerbefektetései és melyek voltak azok a cégek, amelyeknél hiába várták, nem jött ki vagy csak túl későn a mögöttes sztori.
Nap mint nap azon dolgozunk, hogy érdekes és olcsó piaci sztorikat találjunk a piacon, ezen belül is elsősorban a régióban. Nem reális elvárás, hogy néhány hónapon belül felszínre kerüljön egy ilyen befektetés valós értéke, általában ennél több időre van szükség és hosszú távú fókuszunknak köszönhetően képesek vagyunk ezt kivárni, hogy ez megtörténjen
- mondja Orosz Gergő, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere.
Sokszor a befektetők okozzák a félreárazásokat
Orosz és Szőcs szerint több oka is van a régióban tapasztalt félreárazásoknak:- Egyrészről a régiós cégekről messze nem készül annyi elemzés, mivel a nyugat-európai elemzők sokszor nem foglalkoznak ezekkel a vállalatokkal. A nagy globális cégekről helyenként 50 elemzőház is ír, sok kisebb cégre viszont sokszor annak kell elvégeznie a feltáró munkát, aki be akar fektetni.
- Másrészről probléma, hogy a régiós piacok nem transzparensek, túl kicsik, túl illikvidek. A tehetetlenebb flow-k áramlása, az indexekbe ki-be kerülés, a nyugati befektetők kelet-európai befektetéseinek felszámolása mind jelentősen el tudja mozgatni a részvényárfolyamokat.
Szabó Balázs részvényelemző szerint mindezek mellett ott vannak még a félreárazást okozó tényezők között az iparági ciklusok és ezek hatásai:
Triviális példa volt erre a nagy válság, ami sok esetben egybe esett több iparági ciklus aljával, de a két éve látott nyersanyagpiaci mélypont is számos lehetőséget teremtett. Ilyenkor időszakosan előfordulhat, hogy egy iparágban a szereplők jó része kénytelen a termékeit változó költség alatti áron értékesíteni, ami pánikot szülhet, a befektetők gyorsan meg akarnak szabadulni a gyengélkedő iparágban tevékenykedő vállalatoktól. Ilyenkor azonban lehet sejteni, hogy ez hosszú távon nem marad így, a ciklus fordulni fog
- mondja.Mindezekhez ráadásul szorosan kötődik a befektetési pszichológia is. Az átlagos befektetői magatartás irracionális, a jelen eseményeinek kivetítése miatt hol túlzottan borúsan, hol túlzottan derűsen gondolkodnak a vállalatokról, ami időről időre még a fejlett piacokon is tud félreárazásokat okozni a ciklusátlagoz képest
- jegyzi meg Szőcs.Három befektetési sztori a régióból
A szakértők meséltek a Portfolio-nak arról, hogy az elmúlt 5-10 évben melyek voltak azok az érdekes piaci sztorik, amelyeknél már akkor látták a felértékelődési potenciált, amikor mindezt sem a működési környezet, sem az aktuális részvényárfolyamok nem tükrözték.1. Fondul Proprietatea, Románia
A Romániában 2005-ben létrehozott, a kommunista rezsim alatt megkárosítottak kártalanítását intéző alapról és az abba való befektetésről Szőcs Gábor mesélt. Az alapról először 2007-ben hallottak, amikor érdekes régiós befektetési lehetőségek után kutatva Romániában járt az alapkezelő akkori vezetősége.
2007-ben minden drágának tűnt, ám a válságot követően bezuhantak az eszközárak. Ekkor jött velünk szembe egy román sztori, ami a magyar kárpótlási jegyekhez hasonlított, és az tűnt fel, hogy míg az alapban lévő tőzsdei vállalatok és a készpénz értéke megegyezik az alap árfolyamával, addig ezeken túl még több, az ország energia infrastruktúrájának jelentős részét képző részesedéssel is rendelkezik az alap. Látszódott, hogy az utóbbiakhoz "ingyen" hozzájuthattunk. Beértékelve őket is, arra jutottunk, hogy, az alap ára a felét tükrözi a valós értékének
- mondja Szőcs.
Utólag azt mondhatjuk, jó befektetési döntést hoztunk, pár éven belül realizálódott az érték. Az alap a mai napig tőzsdén forog, igaz, ma már nem annyira szimpatikus az az elv, ami mentén a Templeton kezeli, mivel most részben az a cél, hogy a benne lévő eszközöket minél hamarabb készpénzzé tegyék
- teszi hozzá a portfóliómenedzser.2. Adris, Horvátország
Horvátországgal mélyebben 2010-2011 környékén kezdett el foglalkozni az alapkezelő, ahol egy helyi, akkori egyik fő tevékenysége szerint dohányipari gyártócég, az Adris keltette fel az érdeklődésüket.
Volt egy ország, ami nyomott gazdasági környezetben viszonylag kevés olyan likvid részvénnyel rendelkezett, amelybe hajlandóak voltak nyugat-európai befektetők is befektetni. Feltűnt a céggel kapcsolatban, hogy nagyon olcsón forog a tőzsdén, amit nem értettünk, mivel alapvetően transzparensen működött, a jelentéstételi kötelezettségeknek eleget tett, és volt egy olyan tulajdonosa, aki vagyonának egy jelentős részét tartotta benne, tehát bízni lehetett abban, hogy tulajdonosi érdek is a vállalat prosperálása
- meséli Orosz.Nem tűnt drágának a cég, ráadásul tudni lehetett róla, hogy jelentős akvizíciók végrehajtását tervezi a piacon, amihez jelentős készpénzre volt szüksége, így furcsává vált, hogy a nagy piaci adatszolgáltatók oldalain érdemi készpénzállomány nem volt feltüntetve a cégnél, emiatt nem tűnt hatalmas vételi lehetőségnek a mutatószámok alapján. Mikor mélyebben elmerültünk a vállalat könyveiben kiderült számunka, hogy az éves jelentésében egyszerűen a szokásostól eltérő soron mutatta ki a készpénzállományát, ami olyan mértékű volt, hogy a vállalat értékének felét tette ki
- teszi hozzá.Kicsit inkább magunkat kellett meggyőzni arról, hogy biztosan jól látjuk azt, amit látunk, és tényleg jóval többet ér a cég. Jelentős pozíciót vettünk fel benne, ami szerencsére kifizetődő volt. Az árfolyama 4-5 év alatt duplázódott, messze felülmúlta a várakozásainkat is. Ennek egyik fő oka, hogy a dohányipari kitettséget - ami az akkori piaci változások és az EU-s csatlakozás hatására egy folyamatosan csökkenő biznisz volt - a menedzsment nagyon jó áron tudta értékesíteni.
3. Telekom Slovenia, SzlovéniaA válság előtt ugyanolyan jó piaci teljesítményt lehetett látni Szlovéniában is, mint a régió többi országában, de jött a válság és nagyot estek az eszközárak. Azonban míg a legtöbb piacon gyors felpattanást figyelhettünk meg 2009 és 2010-ben, addig Szlovénia nem tudott felkelni a padlóról. A régiós szektortársakhoz képest jóval alacsonyabb árazási szorzóval forgott a Telekom Slovenia, ezért utánanéztük, mi lehet ennek az oka
- kezdi a szlovén sztorit mesélni Szőcs.Mint kiderült, a telekommunikációs cég állami tulajdonban volt, ami a befektetők többségét elrettentette, de az alapkezelő annyira olcsónak találta a részvényeket, hogy úgy döntöttek, vállalják a kockázatot és egy jelentősebb pakkot vettek a részvényekből.
Mint ahogy arra számítani lehetett, a válság eredőjeként a szlovén állam nem került jó helyzetbe, felröppentek a hírek, hogy részben úgy próbálnak pénzt előteremteni, hogy privatizálják a társaságot. Minderre a mai napig nem került sor, de a pletyka elég volt ahhoz, hogy felhajtsa az árakat és jól jöjjünk ki a sztoriból
- emlékszik vissza a szakember.A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
