80% felett nyertek, akik mertek

Milyen részvényalapokat vegyünk 2015-ben?

Ez az a kérdés, amit nem egyszerű megválaszolni. Ami biztos, hogy ebben az évben több tényező is pozitívan hat a kockázatos eszközök, és ezáltal a részvények keresletére:

• Az EKB januárban bejelentett, havi 60 milliárd euró értékű programja az így keletkező likviditás egy részét az európai részvénypiacok felé terelheti.
• A továbbra is alacsony hozamkörnyezet támogatólag hathat a kockázatos eszközökre és ezáltal a részvénypiacokra is.

A piaci szereplők közül sokan az amerikai és az európai részvények mellett teszik le a voksukat idén, de az biztos, hogy az EKB mennyiségi lazítási programjával megjelenő likviditás egy jelentős része az európai részvénypiacokon csapódhat le. A tengerentúlon pedig sok minden függ majd attól, hogy a Fed mikor kezdi meg kamatemelési ciklusát.

Amellett sem lehet azonban elmenni, hogy tavaly ismét visszatért a piacokra a volatilitás (részben a geopolitikai feszültségek hatására) és ez várhatóan ebben az évben sem lesz másként. Ezt szemléltetik az amerikai és európai opciós piacokból visszaszámolt volatilitást mérő VIX és VStoxx indexek is. A növekvő volatilitás mellett tehát nem árt, ha a befektetők odafigyelnek a portfóliójuk kellő mértékű diverzifikálására.

A kockázatosabb eszközök felé való elmozdulást lehetett megfigyelni az alapkezelők által összeállított januári modellportfólióban is. A fejlett piaci részvények súlya a múlt hónapban megközelítette a pénzpiaci eszközök súlyát, ez utóbbinak a portfólión belüli aránya négy éve nem volt ilyen alacsony szinten.

Hogyan teljesítettek a hazai részvényalapok 2014-ben?

Az elmúlt két év nettó eszközértékének alakulása meglehetősen volatilis pályát vett fel. Emelkedő trendet lehetett megfigyelni tavaly év közepétől egészen szeptemberig, majd ezt követően csökkent a hazai részvényalapokban kezelt vagyon. December végén a BAMOSZ statisztikáiban szereplő 142 részvényalap összesen mintegy 235 milliárd forintnyi eszközértékkel rendelkezett.

Kezelt vagyon alapján tavaly év végén az OTP és a Concorde alapjai végeztek a képzeletbeli dobogón, de a legnagyobb 15 alap közé már 3,8 milliárd forintos nettó eszközértékkel is be lehetett kerülni. A legnagyobb 15 alap december végén a részvényalapok teljes nettó eszközértékének 51%-át birtokolta, így elmondható, hogy például az abszolút hozamú és a kötvényalapokhoz képest ez a szegmens már kevésbé koncentrált. A legutóbbi felmérés óta nem sok változás történt a legjobb alapok kitettségét illetően: továbbra is azok az alapok vannak a lista legelején, amelyek elsősorban nemzetközi részvénykitettséggel rendelkeznek.

Az indiai részvények taroltak

Egy éves hozam alapján rangsorolva az alapokat, egyértelműen az indiai és török részvénykitettséggel rendelkező alapok nyújtották a legjobb hozamokat 2014-ben, de ott voltak a legjobbak között az amerikai és ázsiai kitettségű részvényalapok is. A kiemelkedő sztorik mellett azért voltak olyan alapok tavaly, amelyek jelentős veszteségeket könyvelhettek el. Ilyenek voltak például az orosz kitettséggel rendelkező részvényalapok, amelyek a még mindig tartó geopolitikai feszültségek miatt nem egy esetben 30-40% körüli mínuszokkal zárták az évet.

Három éves időtávon a hazai részvényalapok hozam-szórás értékei között nem voltak igazán kiugró értékek. A 142 alapból 48 alapnak sikerült 3 éves időtávon 10%-ot meghaladó évesített hozamot elérnie, a legrosszabb teljesítményt és legnagyobb volatilitást 3 éves időtávon is az orosz részvényalapok mutatták fel.

Az egységnyi szórásra vetített többlethozamot mérő Sharpe-mutató szerint tavaly a Concorde Részvény alap tudta leginkább maga mögé utasítani az RMAX index teljesítményét, de a legjobb ötben ott voltak még a Quantis, az OTP és az Aegon alapjai is.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• befektetési alapok,
• árgyelán ágnes,
• részvényalapok