Mi várható idén?
Kiemelkedően teljesítettek tavaly a hosszú és rövid kötvényalapok, bár sokan úgy gondolták, hogy 2014 már az emelkedő hozamkörnyezet éve lesz, ami pedig gátat szabhat a kötvényalapok további menetelésének. Nem így történt, és a 2015-ös év sem emelkedő hozamokkal indult. Bár a Fed várhatóan idén kamatot emel, de az EKB még csak most indította útnak nagyobb lélegzetű mennyiségi lazítási programját.
Árfolyam és hozam közötti kapcsolat A kötvények árfolyama és hozama ellentétes irányban mozog. Például, ha a piacon az elvárt hozamszint nő, akkor a jövőbeni kifizetésekért most csak kevesebbet vagyunk hajlandóak fizetni, az adott papír jelenbeni árfolyama tehát csökken. A kötvények hozamemelkedése tehát rossz hír, hozamcsökkenése pedig jó hír azoknak, akik már rendelkeznek kötvényalapokkal.
Mit jelent ez a hazai hosszú kötvényalapokra nézve? Ha a hozamok nem mennek sehová, akkor egy 100%-ban MAX-indexet követő alap körülbelül 2,4%-os bruttó hozamot tudna most elérni. Ennél jobb teljesítményt akkor tudnának felmutatni a hosszú kötvényalapok, ha tovább esnek a hozamok. Melyek azok a forgatókönyvek, amelyekben ez leginkább elképzelhető?- az EKB vártnál nagyobb mennyiségi lazítása következtében tovább csökkenhetnek a magyar hozamok is,
- az MNB akár tovább csökkentheti az alapkamatot, illetve
- a hitelminősítők tavaszi döntésével akár a befektetői besorolásba is visszakerülhet Magyarország.
Az alacsony hozamkörnyezetnek tudható be az is, hogy tavaly például a havi felmérésben résztvevő alapkezelők is észrevehetően csökkentették modellportfóliójukban a kötvény típusú befektetések súlyát, szemben a 2013 második félévében képviselt arányokkal.
A hazai referencia hozamgörbék alakulásán is látszik, hogyan csökkentek az elmúlt években a főbb papírjaink hozamai. A legutóbbi állampapírjegyzésen a 3, 6 és 12 hónapos DKJ-k mindegyike 2% alatt volt, de maga a 15 éves referencia állampapír is alig hoz 3%-ot. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi környezet kedvező a hazai kötvényeknek, jól tükrözi ezt az is, hogy a január eleji 3,6%-os hozam után a 10 éves állampapír mára már csak 2,84%-ot biztosít.
Hogy teljesítettek a kötvényalapok 2014-ben?
Az alacsony hozamkörnyezet hatására 2014-ben is jó teljesítményt mutattak a kötvényalapok. A befektetői érdeklődés sem csappant meg, tavaly év végére már több mint 1200 milliárdos vagyont kezeltek a kötvényalapok. A kezelt vagyon legnagyobb része a rövid kötvényalapoknál koncentrálódik, a vagyongyarapodás dinamikája is ennél a kategóriánál a legszembetűnőbb.
A befektetési jegyek forgalma is hasonlóan pozitív képet fest, 2014 végére összesen több mint 700 milliárd forintnyi friss tőke áramlott ezekbe az alapokba, ebből közel 336 milliárd csak a tavalyi évben.
A legnagyobb kezelt vagyonnal az Aegon belföldi kötvényalapja rendelkezett év végén, 2013 év végéhez képest a legnagyobb vagyonnövekedést pedig az Erste, a Pioneer és a Concorde alapjai mutatták fel. A kezelt vagyon koncentráltságát mutatja, hogy a legnagyobb 15 hazai kötvényalap kezeli a hosszú kötvényalapoknál lévő teljes tőke közel 94%-át.
A rövid kötvényalapok közül messze a legnagyobb kezelt vagyonnal az OTP Optima büszkélkedhetett év végén, ráadásul az első három alap után elég nagy lemaradással jönnek a többiek. A vagyonkezelés koncentráltsági foka a rövid alapoknál még inkább szembetűnő: az első 15 alap nettó eszközértéke 99,6%-a a teljes kategória eszközeinek.
Egy éves hozam alapján, közel 10%-os hozamot kellett felmutatni annak a hosszú kötvényalapnak, amely be akart kerülni a legjobb teljesítményt nyújtó 15 alap közé. A legjobb éves hozamot az Erste XL kötvénye mutatta fel, a második helyen pedig a Concorde kötvényalapja végzett. A harmadik helyért már több alap is ringbe szállt.
A rövid kötvényalapok teljesítménye is figyelemre méltó, tavaly év végén a GE Money Euró alapja 8,8%-os hozamot ért el, majd őt követte a Raiffeisen 2016 Kötvény a maga 6,7%-ával. A rövid kötvényalapok 15-ös listáján hozam tekintetében nagyobb a szórás, az utolsó lépcsőfokra már 2,4%-os éves hozammal is fel lehetett kerülni.
A rövid kötvényalapok hozama és szórása egy éves időtávon nagyjából a többség által referenciaindexként használt RMAX értéke körül koncentrálódott. Voltak azért tavaly olyan alapok, amelyek az átlagnál lényegesen nagyobb szórással dolgoztak, és még az elért hozam terén sem tudták felülteljesíteni a piacot (ilyen volt a K&H deviza alapja és a Pioneer rövid kötvényének H sorozata).
1 éves időtávon a hosszú kötvényalapok nagyjából az RMAX és a MAX teljesítménye között helyezkedtek el, eltekintve a Quantis Észak-Amerikai kötvényének három sorozatától, amelyek a nagy szórásadatok mellett erősen negatív hozamokkal zárták az évet.
Amennyiben a hosszú kötvényalapokat már 3 éves adatok mentén vizsgáljuk, láthatóan több alap is jobban teljesített a referenciaindexnél. A Concorde kötvényalapja például 15,1%-os 3 éves hozamát 4,9%-os hozamingadozás mellett érte el.
Hogy konkrétan eldönthessük, melyik alap tudott egységi szórásra vetítve többlethozamot elérni, összeállítottuk a hosszú és rövid kötvényalapok Sharpe - mutató szerinti rangsorát. A hosszú kötvényalapok közül a legjobb teljesítményt 3 éves időtávon az OTP Maxima mutatta fel, őt követte a Concorde, majd az Erste kötvényalapja. A listára a BAMOSZ adatbázisában szereplő 30 hosszú kötvényalapból 21 fért fel, ezek az alapok tudtak az RMAX felett teljesíteni.
A rövid kötvényalapoknál már rosszabb ez az arány, mivel a 28 alap közül csupán 7 tudott az RMAX feletti teljesítményt felmutatni. Közülük is kiemelhető az Erste Rövid Kötvény alapja, valamint a Concorde Rövid Kötvény alap.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ