Mindketten jól ismerik az európai pénzügyi piacokat: hogy állnak a magyar bankok régiós összevetésben a digitalizáció terén? Mely területeken vagyunk jobbak, hol van lemaradásunk?
Peter Bakenecker: Magyarország az egyik legfejlettebb piac, ha a fizetések digitalizációját nézzük, az infrastruktúra több mint 95%-a képes kezelni érintésmentes tranzakciókat. Ezzel nem csak a régióban, hanem Európában is Magyarország az egyik vezető piac. Mint mindenhol a világon, a világjárvány évei a fogyasztókat is tudatosabbá tették az elektronikus fizetési megoldások használatában: óriási növekedést látunk a digitális tranzakciókkal végrehajtott e-kereskedelemben a régióban is.
Az okostelefonok használata a fizikai POS terminálokon történő fizetésre is rohamosan nő, 2023-ban várhatóan mintegy 40%-os emelkedést látunk majd a tavalyi évhez képest. És ha mindezt összevetjük, akkor könnyen mondhatjuk, hogy Magyarország az egyik vezető piac Európában, ha a digitalizációról és a fizetésekről van szó. Ebben a folyamatban kiemelt szerepet játszanak a fizetéstechnológiai szolgáltatók mellett a pénzintézetek is.
Becsei András: A kérdést több szinten érdemes vizsgálni, talán így látszik a legjobban, mennyire fejlett a hazai piac. Az első szint az alapvető banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Itt azt látjuk, hogy valóban tovább nőtt a POS-terminálok száma: a növekedés ütemét jól mutatja, hogy két év alatt 10 évet ugrottunk előre. Ma már szinte keresni kell azokat a helyeket, ahol nem lehet fizetni kártyával, érintésmentesen. Ezzel párhuzamosan folyamatosan emelkedik a mobilfizetési tranzakciók és az ezt használó felhasználók száma, illetve a fizetéshez használható eszközök elterjedtsége is. A nagy mobilfizetési szolgáltatók jelen vannak a hazai piacon, például a Garmin Pay, a Google Pay és az Apple Pay is. A közelmúltban jelentősen fejlődött a digitális szerződéskötések szegmense is, könnyebbé vált a szerződések elektronikus megkötése.
A második szintnek azt tartom, hogy hatékonyabb és gyorsabb lett a fogyasztási hitelezési folyamat azáltal, hogy a pénzintézetek digitalizálni tudták a folyamatokat. Így megérkeztek az egyszerű részletfizetést kínáló, vagy a „buy now, pay later” típusú vásárlási szolgáltatások is a magyar piacra. Itt egyébként szorgalmazunk egy kötelező pozitív adóslistát, amelynek alkalmazásával a bankok még gyorsabban tudnak dönteni arról, hogy adjanak-e kisebb összegű személyi kölcsönöket vagy áruhitelt a fogyasztónak.
Az utolsó, harmadik szint pedig az lesz, amikor a jelzálog-alapú hiteltermékek igénylési folyamatát is digitalizálni tudjuk – ez a legkomplexebb kihívás jelenleg a digitalizációs folyamatban. Összegezve azt látjuk, hogy már számos kézzelfogható eredménye van a banki digitalizációs fejlesztéseknek, azonban például az ügyfélazonosítás és az adatokhoz való hozzáférés terén jelentős tartalékok vannak a rendszerben, az ügyfelek a bankok és a gazdaság közös érdeke, hogy ezeket minél hatékonyabban aknázzuk ki.
Hogyan tudtak együttműködni ezekben a fejlesztésekben a fizetéstechnológiai szolgáltatók és a bankok 2023-ban és a korábbi években, és milyen közös fejlesztési irányok látszanak a következő évekre?
Peter Bakenecker: A Mastercard olyan globális márka, ami 3 milliárd felhasználót szolgál ki, megoldásainkat lokális partnereinkkel együtt nyújtjuk. A szolgáltatás eleme a biztonság, a kockázatok minimalizálása, valamint a legmagasabb szintű felhasználói élmény biztosítása. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezek mindig személyre szabottak, azaz ország- vagy bankspecifikus szolgáltatások.
Tehát az a célunk, hogy ezeket az eszközöket a partnereink - mint amilyen például az OTP Bank Magyarországon - igényeihez igazítsuk. Én azt hiszem, ezt az elmúlt évtizedekben nagyon sikeresen tettük meg együtt számos európai piacon, több szolgáltatás és termék, például mobilfizetés, vagy egyéb fogyasztói platformok bevezetésével. Ezt szeretnénk folytatni, mert folyamatosan fejlesztjük az új technológiákat, a pénzintézetek prioritásai mentén.
Becsei András: Három fő szempontot említenék: az első a kényelem, a második a biztonság, a harmadik pedig az ökoszisztémák. Az okostelefon vagy az okosóra a fizetés egyik legkényelmesebb módja ügyfeleink számára – ezek a technológiai fejlesztések a mindennapokban is megmutatkoznak, és valódi, szinte kézzelfogható innovációt jelentenek – ezt mutatja az is, hogy érdemben csökkent Magyarországon a készpénzes fizetések aránya.
Ezzel párhuzamosan, mivel azt tapasztaljuk, hogy megszaporodott az online csalások száma, ezért fontos, hogy folyamatosan fejlesszük a biztonsági megoldásokat, erősítsük a tranzakciók biztonságát lakossági és vállalati felhasználóink számára egyaránt. Az ökoszisztémák fejlesztése alatt pedig alapvetően az adatalapú, az ügyféligények lehető legteljesebb körét kiszolgáló összetett szolgáltatások fejlesztését értem: a rendelkezésünkre álló adatmennyiség segít megérteni és fejleszteni ezeket a szolgáltatásokat – ezeknek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, ahogy az edukációét sem, rengeteg erőforrást mozgósítunk az ügyfeleknek szóló folyamatos figyelemfelhívásra, tájékoztatásra is.
Míg korábban a készpénz fizikai védelme volt a fókuszban, mára a bűnözők is digitalizálódtak. Milyen kockázatai vannak a bankolás digitálissá válásának? Mennyire szükséges megerősíteni a felhasználók bizalmát azért, hogy aktívan használják a fejlődő technológiát?
Becsei András: Folyamatosan dolgozunk ezen, többek között az MNB-vel és a Magyar Bankszövetséggel, a Rendőrséggel együttműködve, több kampányt is indítottunk az elmúlt időszakban. A legfontosabb, hogy az ügyfelek megjegyezzék azt a néhány alapvető szabályt, amivel jelentős arányban megelőzhetik, hogy áldozattá váljanak. Nem űrtudományról beszélünk, hanem olyan, mindenki által megvalósíthatón lépésekről, amit én a biztonságos bankolás öt alapszabályának szoktam hívni: ne kattintsunk rá ismeretlen forrásból származó linkekre, ne telepítsünk ismeretlen alkalmazást a telefonunkra, a banktól SMS-ben kapott kódokat ne osszuk meg mással, telefonon érkező kérésre soha ne utaljunk pénzt és ne adjunk ki semmilyen szenzitív adatot, egyedi felhasználónevet és jelszót kell használni netbanki belépéshez.
Azt remélem, hogy ezek a könnyen követhető szabályok hamarosan ugyanúgy társadalmi normává válnak, mint ahogy az, hogy nem szállunk fel szélesre nyitott pénztárcával a zsúfolt villamosra, vagy hogy nem írjuk fel filctollal a PIN-kódunkat a bankkártyánk hátoldalára. Enélkül hiába fordítanak az ügyfelek oktatására kiemelt figyelmet a bankok, a biztonságos bankoláshoz az ügyfelek részéről is nagyobb odafigyelésre, tudatosságra van szükség. Ezen felül újabb és újabb fejlesztésekkel akadályozzuk meg a csalók dolgát. Például, ha valaki rájön, hogy csalóknak adta ki az adatait, a mobilbankjába belépve egy kattintással letilthatja a kártyáját vagy akár lekapcsolhatja a fiókját, ezt a tiltást pedig csak a bankfiókokban oldhatja fel, így az elkövetők nem tudnak tranzakciót végezni a megszerzett adatokkal sem.
Peter Bakenecker: Ahogy mondani szoktuk, számunkra a legjobb biztonság az, amit nem érzékel, nem lát a felhasználó. Egy fizetési technológia használójaként ugyanis két alapvető igényünk van: legyen kényelmes és élményszerű a tranzakció, de ne kelljen aggódnunk a biztonság miatt. Épp ezért minden új technológia fejlesztésénél törekszünk arra, hogy hálózatba kapcsoljuk. Ugyanis a fent felsorolt elvárásokat csak akkor tudjuk teljesíteni, ha rendszereink együttműködnek, észlelik a problémát, és dolgoznak a megoldásán. Kiemelten értem ezalatt a biztonságot is: a globális piacon működő bűnözőket csak rendszerszinten lehet legyőzni.
Fontos továbbá, hogy mindig a legújabb technológiai megoldásokat építsük be rendszereinkbe, hiszen olyan versenyt folytatunk az online csalókkal, ami folyamatosan változik, napról-napra emelkedik magasabb szintre. Ilyen új technológia például a passzív biometria, amely a háttérben elemzést nyújt arról, hogy hogyan használsz egy bizonyos eszközt, milyen IP-címről jelentkezel be, hogyan gépelsz, mely napszakban indítasz tranzakciókat: ezek alapján nagy hatékonysággal tudunk vészjelzést adni banki partnereinknek arról, hogy egy potenciálisan veszélyes tranzakció zajlik egy eszközön. Ezek a rendszerek tanulnak a generatív AI segítségével, így naponta több milliárd tranzakciót ellenőrzünk.
Egy frissen elfogadott jogszabály alapján a kormány az ún. Digitális Állampolgárság Program keretében vezet be új digitális szolgáltatásokat - leegyszerűsítve úgy is mondhatjuk, hogy az „állam a mobilunkra költözik”. Milyen hatása lesz ennek a banki ügymenetre?
Becsei András: Bár a Digitális Állampolgárság Programmal kapcsolatos fontos részletszabályok még nem ismertek, azonban nagy lehetőséget látunk a kezdeményezésben, elsősorban a digitális állampolgárság széleskörű megvalósulásában. Korábban említettem már az egyszerűbb ügyfélazonosítás és a digitális szerződéskötések fontosságát: azt remélem, hogy a minap elfogadott jogszabály érdemi előrelépést jelenhet ezen a téren.
A pénzügyi szolgáltatók könnyebben tudják majd használni az ügyféladatokat: ez nem pusztán annyit jelent, hogy kevesebb postai levelet kapnak majd az ügyfelek, így zöldebbek és olcsóbbak lesznek bizonyos banki folyamatok, hanem azt is, hogy távoli eléréssel, kényelmesebben intézhetjük ügyeinket, az elektronikus aláírással pedig jelentősen gyorsulhatnak a folyamatok. Más régiós országban is látunk hasonló fejlesztéseket, például Romániában, Bulgáriában és Szlovéniában is. Fontos, hogy ezen a téren se maradjunk le a digitalizációs versenyben. Ez egyértelműen előnyös folyamat a közigazgatás, az ügyfelek és a bankok számára egyaránt, ami a digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatójában, az ún. DESI-indexben is látszódni fog majd.
Peter Bakenecker: Európai nézőpontból az a legfontosabb, hogy minden EU-állampolgár számára elérhető legyen a digitális állampolgárság és a közigazgatás elektronikus szolgáltatásai. Magyarország jól időzítette ennek a programnak a bevezetését, és az ügyfelek szempontjából is lényeges, hogy a kormányzat és a bankszektor együtt tudjon működni a lehetőségek teljes kiaknázásában. A Mastercard több országban is segíti a döntéshozókat a fizetéstechnológiai fejlesztések területén, a digitális gazdaság pedig ott kezdődik, hogy az állampolgárok egyszerűen és gyorsan hozzá tudnak férni alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz, akár a telefonjuk segítségével.
A tokenizációt a banki tranzakciókon túl az élet számos más területén elérhetővé kell tenni, például az illetékfizetésnél, a közösségi közlekedésnél, az adóhatósági ügyintézésnél. Digitális személyi igazolványra, vezetői engedélyre, születési anyakönyvi kivonatra, adóbevallásra van szükség. Technológiai szempontból mindenképpen az a cél, hogy a fogyasztóknak legyen egyfajta digitális széfjük, ahol tárolják az adataikat.
Az OTP Bank nemrég jelentette be, hogy lecseréli számlavezető rendszerét. Mit éreznek majd ebből az ügyfelek?
Becsei András: A fejlesztéssel az a célunk, hogy a rendszereink hatékonyabbak és erősebbek legyenek, az ügyfelek még gyorsabb ügyintézést tapasztalhassanak. Az alaprendszer fejlesztését hosszú előkészítő folyamat előzte meg, a korábbi évek tapasztalataira épül, az új számlavezető rendszer pedig tudja majd kezelni azokat a komplex fejlesztéseket, amik a következő években érkeznek. Ezt a projektet párhuzamosan két OTP-országban, Magyarországon és Bulgáriában is elindítottuk, bolgár kollégáinkkal dolgoztunk már az előkészítő fázisban is.
Az inkumbens bankok nagy kihívói a fintech gyökerű neobankok, mint a Revolut és a Wise. De véget ért már a fintech-forradalom? Hogyan tudják felvenni a versenyt a tradicionális bankok, és hogyan tudnak ebben segíteni nekik a fizetéstechnológiai szolgáltatók?
Peter Bakenecker: A neobankok, fintechek felemelkedése sok szempontból jót tett az európai fogyasztóknak: új technológiákat mutattak be, rendkívüli gyorsasággal alkalmazkodtak az igényekhez. Ugyanakkor mára már látjuk, hogy ezeket a gyors tempójú fejlesztéseket nehéz folyamatosan fenntartani a változó piaci és gazdasági körülmények között. A szektor konszolidációja egyértelmű, egyre komplexebb szolgáltatáscsomagokat kell nyújtaniuk ahhoz, hogy versenyezni tudjanak a hagyományos bankokkal. A verseny kiegyensúlyozottabbá vált a már régebb óta jelen lévő szereplők és a neobankok között, de úgy tűnik, hogy mindkét szolgáltató típus számára van hely az európai piacokon. Ugyanakkor az ügyfelek szemében felértékelődtek a nagybankok előnyei, például a stabil pénzügyi háttér, a technológiai biztonság vagy a személyes kapcsolattartás lehetősége.
Becsei András: Az új szereplők megjelenése a tradicionális bankokat is arra ösztönzi, hogy gondolják át, és tovább javítsák az ügyfélfolyamataikat. Napjainkban teljesen más a UX egy banki applikációnál, átterveztük az ügyfélutat, egyszerűbb számlát nyitni, hitelt igényelni.
Ugyanakkor látunk a fintech-piacról negatív példákat is, ezért is szorgalmazzuk, hogy a pénzügyi szabályozás ezekre a cégekre is ugyanolyan mértékben vonatkozzon, mint a tradicionális banki szektor szereplőire. Ha nem egyértelmű, hogy milyen előírásoknak kell megfelelniük, az könnyen visszafelé sülhet el, és a fogyasztók fizethetik meg az árát.
A cikk megjelenését a Mastercard támogatta.
Címlapkép és fotók: Bácsi Róbert/Portfolio
