A legkülönfélébb forgatókönyvek keringenek a piacon arról, rövid- és középtávon mi lesz ezzel a három bankkal, pénzügyi csoporttal. Pletykák és tagadások, feltételezések és cáfolatok váltják egymást a bankszektorban és kormányzati körökben immár csaknem fél évtizede, időben folyamatosan változó intenzitással. Mind a mai napig léteznek olyan elképzelések, amelyek e három pénzügyi szereplő teljes összeolvasztásáról szólnak, de arról is hallani, hogy egy ekkora összeolvadás egyelőre túl nagy falat lenne nekik és tulajdonosaiknak. Az idei privatizációjára készülő Budapest Bankot ettől függetlenül az MKB és egy tőle elkülönülten működő Takarék Csoport (2020-tól Takarékbank) is megveheti. A magas, közel 200 milliárd forintos minimális vételár miatt valószínűleg valamilyen részvénycserés megoldással: az állam a vevőben kisebbségi részesedést szerezne (a Takarék Csoporthoz tartozó Takarék Kereskedelmi Banknak a Magyar Postán keresztül ma is kisebbségi tulajdonosa), amit később fokozatosan leépítene.
Megnéztük, mit okozna ez a három különböző forgatókönyv:
- a három bank összeolvadása,
- a Budapest Bank MKB Bank általi megvétele,
- a Budapest Bank Takarék Csoport általi megvétele
a magyar bankok sorrendjében. A 2018-as adatok híján egyelőre a 2017-es beszámolókból indulunk ki.
Eszközállományát, vagyis mérlegfőösszegét tekintve az OTP magyarországi tevékenysége (OTP Core) a legnagyobb magyar banki csoportosulás Magyarországon, jogilag több különálló bankkal és leánycéggel. 2017 végi mérlegfőösszege közel 7700 milliárd forint volt, a hármas összeolvadással létrejövő bank ennek a 70%-át tenné ki, vagyis teljes mérete alapján még nem jönne létre ezzel Magyarország legnagyobb bankja. A Takarék és a Budapest Bank, illetve az MKB és a Budapest Bank összeolvadásával is a második legnagyobb eszközállományú bank jönne létre az OTP után.
Más a helyzet, ha a hitelállományt nézzük. Az OTP 2800 milliárd forint körüli ügyfélhitel-állományánál valamivel nagyobb, de szintén 2800 milliárd körüli hitelállománnyal rendelkezik a Takarék Csoport, az MKB Bank és a Budapest Bank együttvéve. A hármas összeolvadással rendelkező bank tehát az OTP-vel szoros versenyben Magyarország legnagyobb hitelállományú pénzintézete lehetne. A Takarék és a Budapest Bank fúziójával az ország második, az MKB és a Budapest Bank összeolvadásával pedig a harmadik legnagyobb hitelállományú pénzintézete keletkezne.
A betétállomány szempontjából viszont szinte kikezdhetetlen az OTP vezető szerepe, még a három bank össszeolvasztásával is csak az OTP magyarországi betétállományának közel háromnegyedével rendelkező pénzintézetet kapunk. Az említett kétszereplős összeolvadásokkal szintén az ország második legnagyobb bankja keletkezne.
2017 (és nem mellesleg valószínűleg 2018 is) kiváló év volt az eredményesség szempontjából a magyar bankszektor számára, amiben az OTP nagyon jól ki tudja használni piacvezető pozícióját. A 2017-es eredmény alapján a nyomukban se lenne egyik, fúzióval létrejövő pénzintézet sem. Ha azzal számolunk, hogy a Takarékból hosszú távon 30 milliárdos, az MKB-ból pedig 50 milliárdos nyereségű bankot akarnak csinálni (ezt a célt nyilvánosan is megfogalmazták), a Budapest Bankkal együtt több mint 100 milliárdos profitos fuzionált pénzintézet még mindig jóval alacsonyabb profitra lenne képes az OTP-nél. De csak papíron: a három bank fúziójából valószínűleg olyan költségszinergiák keletkeznének, amelyek lehetővé tennék, hogy akár e téren is felvegyék a versenyt a legnagyobb magyar bankkal. Egyedül erre kevés esélyük lenne.
Ettől azonban egyelőre nagyon messze vannak, a legnagyobb takarékossági programot indító Takarék Csoportnak például a belső összeolvadásai után évi 25-30 milliárd forintos költségcsökkentést kellene végrehajtania a tervek szerint 2023-ra. 2017-et enyhe veszteséggel zárta a csoport, a 2018-as számokra még várni kell.
A fiókszám szempontjából viszont (épp a Takaréknak köszönhetően) biztosan Magyarország legnagyobb bankja jönne létre. Bár a hálózat racionalizációját valószínűleg nem kerülné el a három bank, az ügyfelek fizikai elérése szempontjából sokkal jobban állnának az OTP-nél minden olyan összeolvadással, amelynek a Takarék Csoport a része lenne.
Nyilvánosan megfogalmazott célt azonban egyelőre senkitől sem hallhattunk minderről. Sem az MKB, sem a Takarék nem zárkózik el az akvizícióktól, jelenleg azonban - a hivatalos kommunikáció szintjén legalábbis - saját átalakulásukkal vannak elfoglalva. Az MKB Bank kisebbségi részvénycsomagjának idei tőzsdére vitelét készíti elő, a Takarék Csoport pedig több lépcsős banki és takarékszövetkezeti összeolvadást hajt végre az idei évben, hogy 2020 elejétől Takarékbank néven egyetlen univerzális nagybank formájában szolgálja ki ügyfeleit.
Ha minden úgy alakul csak, ahogy a hivatalos kommunikációból eddig kiderült, akkor is az ország negyedik legnagyobb eszközállományú, ötödik legnagyobb hitelállományú és második legnagyobb betétállományú bankja fog várhatóan létrejönni a Takarék Csoport tagjainak egyesüléséből 2020 elejére, Takarékbank néven. A részletekről Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója beszélt nekünk nemrég.
Ha nem lesz összeolvadás, a Mészáros Lőrinc - Szíjj László páros többségi tulajdonában lévő MKB Bankra és a külön maradó (új tulajdonosára váró), ma még állami Budapest Bankra az organikus növekedés feladata hárulna valahol a nagybanki mezőny második felében (az MKB esetében esetleg inkább annak közepén). Csodálkoznánk, ha jelenlegi tulajdonosaik és a kormányzati körök végül csak ezt a jövőt jelölnének ki nekik.