Több új jogszabályi változás is hatályba lépett július 1-jével a lakás-takarékpénztáraknál, és elindult a sokak által lehetséges konkurensnek tekintett Nemzeti Otthonteremtési Közösségek (NOK) toborzása is az elmúlt hetekben. A változások apropóján megnéztük, hogy alakul az üzlet manapság a hazai lakás-takarékpénztári piacon, és arra jutottunk: a jogszabályi változások hatása semmi lesz ahhoz képest, ahogy maga a szektor átalakult a válság eleje óta.
Eljött az idő, hogy te is lakástakarékot köss? Ezzel a lakástakarék kalkulátorral a céljaidhoz leginkább megfelelő ajánlatokat találhatod meg!
Hosszú évekig két szereplővel (Fundamenta és OTP) működött a hazai lakás-takarékpénztári szektor,
2011-ben azonban az Erste,
2013-ban pedig az Aegon
újonnan alapított lakás-takarékpénztárával bővült a piac. A közzétett éves jelentések azt mutatják, hogy a két új szereplőnek egyelőre nem sikerült nyereségessé válnia. A két nagyobb szereplő közül pedig a Fundamentának megy igazán jól, az OTP Lakástakarékpénztár hozzájárulása a teljes OTP-csoport profitabilitásához is egyelőre marginális.
A hazai lakás-takarékpénztárak üzleti modellje az elmúlt évtizedben három igazán lényeges pillérre épült:
alacsony betéti kamatráfordítások, hiszen az ügyfelek megtakarítása hozamának döntő részét a 30%-os állami támogatás biztosítja,
magas kamatbevételek az eszközökön, hiszen a korábban (főleg lejáratig) megvásárolt állampapírok magas hozamot biztosítottak,
a Fundamentánál pedig mindez kiegészült a felfutó lakáshitelezésből származó egyre nagyobb kamat- és díjbevételekkel.
A két új szereplő pechje, hogy ez utóbbi kettőről lényegében lemaradtak. A magas állampapír-hozamokról azért, mert túl későn indultak, a hitelezési bevételekről pedig egyelőre azért, mert most még nem aktívak a hitelezésben. Az alacsony fizetett betéti kamatok pedig most már nem jelentenek igazi előnyt az eredményességben a kereskedelmi bankokhoz képest.
A Fundamentánál dübörög a hitelezés, hiszen tavaly például 22% volt a részesedése az új lakáshitelek hazai piacán, amivel az OTP Bank után a piac második legnagyobb szereplője volt. Ami viszont a többieket illeti:
az OTP a tavalyi év közepén lépett piacra áthidaló kölcsönével (ennek felvételével nem kell megvárni a megtakarítási időszak végét), a csoport lakáshitelezési tevékenységét döntően az OTP Jelzálogbank végzi,
az Ersténél a kiutalásokhoz kapcsolódóan egyelőre kis mértékű a lakáskölcsön-igénylés, az aktív hitelezést az áthidaló kölcsönök nyújtásával 2016 év végén indította el a lakástakarék,
az Aegonnál 2018-ban kezdődik el a megkötött LTP- szerződésekhez kapcsolt lakáskölcsönök folyósítása, az áthidaló hitelek bevezetését pedig 2018 harmadik negyedévére tervezik
- árulták el a pénzintézetek kérésünkre. A lakástakarék-pénztárak hitelezését, de különösen az e téren aktív (és ezért a jogszabályi korláthoz közelebb került) Fundamenta aktivitását segíti két július 1-jei jogszabályi változás:
eddig úgy volt, hogy a lakás-takarékpénztárak szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb 75%-át használhatják fel áthidaló kölcsön nyújtására, ezt a határt 90%-ra emelte a pénteken kihirdetett jogszabály,
eddig úgy volt, hogy a lakás-takarékpénztárnak a kiutalási összeg szabad eszközeinek az előző hónap utolsó napján meglévő állományának legalább 25%-át készpénzben, számlapénzben, illetőleg bizonyos országok állampapírjaiban kellett tartania. Ezt most 10%-ra csökkentették.
Bár a lakáskasszák jövedelmezőségében fontos szerepe van/lehet a hitelezésnek, a lakás-takarékpénztári konstrukciók legfontosabb sajátossága az ügyfelek szempontjából nem a hitelfelvétel, hanem az államilag támogatott lakás-előtakarékosság, ami a lakás-takarékpénztári konstrukciókat az ország legmagasabb fix hozamot ígérő megtakarításaivá teszi.
Ebből a szempontból is kinyílt az olló az elmúlt évtizedben a Fundamenta javára: miközben az OTP Lakástakarékpénztár betétállománya 2008 óta 71%-kal nőtt, legnagyobb versenytársánál 146%-ot növekedett. Tavaly az OTP-nél több mint 3%-os, a Fundamentánál viszont több mint 6%-os betéti növekedést regisztráltak.
Az új szerződéskötésekre vonatkozóan az alábbiakat árulták el nekünk a lakáskasszák:
az OTP-nél az új szerződéskötések és emelések együttes szerződéses összege a 2015-ös 435 milliárd forintról 2016-ban 537 milliárdra emelkedett, míg tavalyelőtt 107 ezer db tavaly 105 ezer db szerződést kötöttek.
az Erste 2016-ban már közel 150 milliárd forint szerződéses összegben értékesített LTP-s megtakarítási terméket. Mindez az újonnan kötött szerződések darabszámát tekintve 44 százalékos, az értékesített volumenben pedig közel 70 százalékos növekedést jelentett 2015-höz képest.
az Aegonnál a 2015-ös 42 milliárd forintnyi új szerződéses összeg tavaly 53,5 milliárd forintra emelkedett, darabszámát tekintve pedig 13 626-ról 14 746-ra nőtt.
Egyébként a lakáshitelezés és a betétgyűjtés szempontjából is sikertörténet a lakás-takarékpénztárak elmúlt 8 év éve: betétállományuk több mint duplájára, hitelállományuk pedig több mint 12-szeresére nőtt a válság eleje óta. A növekedés jó része a piacvezetőnek köszönhető. Számos európai országban megfigyelhető ez a jelenség: a lakás-takarékpénztáraké kifejezetten kontraciklikus iparág a konstrukció óvatossági/előtakarékossági jellege és a lakáskasszák alacsony kockázati profilja miatt, így válságok idején kifejezetten jól teljesítenek, piaci részesedésüket általában növelni tudják.
Ennek köszönhetően mára a lakáshitelezésben és a lakossági betétek területén is szinte kereken 10%-ra emelkedett a lakás-takarékpénztárak részesedése a hazai lakossági bankpiacon.
A lakás-takarékpénztári konstrukcióban megtakarítók számára kedvező változás, hogy a július 1-jétől kötött szerződések esetében a kiutalási idő az eddigi 3 hónapról 2 hónapra csökkent, vagyis az új szerződéskötők előbb juthatnak pénzükhöz, mint a régiek. E jogszabály-változás miatt minimálisan, de változtak a konstrukcióik egyes paraméterei a lakás-takarékpénztáraknál.
A jegybank mai döntésével 2024. július 24-től 25 bázisponttal mérsékdlőik az alapkamat, az irányadó kamatszint ezzel 6,75% lesz. A kamatvágás tehát kis lépésben, de tovább folytatódott. I
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi kérdések és a gyermekelhelyezés témaköreiben segítünk eligazodni. D
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri piszoárok belsejébe ragasztott legyet ábrázoló matrica növeli-e annak az e
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd, miért kérjük tőled, hogy ne csinálj semmit? A...
The post Tabuk nélkül
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language Model, LLM) alapuló megoldások hihetetlen tempóban váltak mind a munkahely
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották a Lukoilnak, hogy Ukrajnán keresztül szállítsák a kőolajat Európába. Az ukr
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris nem lehet az? Egyik olvasónk vendégcikkben elmélkedik arról, lehet-e...
The