Több új jogszabályi változás is hatályba lépett július 1-jével a lakás-takarékpénztáraknál, és elindult a sokak által lehetséges konkurensnek tekintett Nemzeti Otthonteremtési Közösségek (NOK) toborzása is az elmúlt hetekben. A változások apropóján megnéztük, hogy alakul az üzlet manapság a hazai lakás-takarékpénztári piacon, és arra jutottunk: a jogszabályi változások hatása semmi lesz ahhoz képest, ahogy maga a szektor átalakult a válság eleje óta.
Eljött az idő, hogy te is lakástakarékot köss? Ezzel a lakástakarék kalkulátorral a céljaidhoz leginkább megfelelő ajánlatokat találhatod meg!
Hosszú évekig két szereplővel (Fundamenta és OTP) működött a hazai lakás-takarékpénztári szektor,
2011-ben azonban az Erste,
2013-ban pedig az Aegon
újonnan alapított lakás-takarékpénztárával bővült a piac. A közzétett éves jelentések azt mutatják, hogy a két új szereplőnek egyelőre nem sikerült nyereségessé válnia. A két nagyobb szereplő közül pedig a Fundamentának megy igazán jól, az OTP Lakástakarékpénztár hozzájárulása a teljes OTP-csoport profitabilitásához is egyelőre marginális.
A hazai lakás-takarékpénztárak üzleti modellje az elmúlt évtizedben három igazán lényeges pillérre épült:
alacsony betéti kamatráfordítások, hiszen az ügyfelek megtakarítása hozamának döntő részét a 30%-os állami támogatás biztosítja,
magas kamatbevételek az eszközökön, hiszen a korábban (főleg lejáratig) megvásárolt állampapírok magas hozamot biztosítottak,
a Fundamentánál pedig mindez kiegészült a felfutó lakáshitelezésből származó egyre nagyobb kamat- és díjbevételekkel.
A két új szereplő pechje, hogy ez utóbbi kettőről lényegében lemaradtak. A magas állampapír-hozamokról azért, mert túl későn indultak, a hitelezési bevételekről pedig egyelőre azért, mert most még nem aktívak a hitelezésben. Az alacsony fizetett betéti kamatok pedig most már nem jelentenek igazi előnyt az eredményességben a kereskedelmi bankokhoz képest.
A Fundamentánál dübörög a hitelezés, hiszen tavaly például 22% volt a részesedése az új lakáshitelek hazai piacán, amivel az OTP Bank után a piac második legnagyobb szereplője volt. Ami viszont a többieket illeti:
az OTP a tavalyi év közepén lépett piacra áthidaló kölcsönével (ennek felvételével nem kell megvárni a megtakarítási időszak végét), a csoport lakáshitelezési tevékenységét döntően az OTP Jelzálogbank végzi,
az Ersténél a kiutalásokhoz kapcsolódóan egyelőre kis mértékű a lakáskölcsön-igénylés, az aktív hitelezést az áthidaló kölcsönök nyújtásával 2016 év végén indította el a lakástakarék,
az Aegonnál 2018-ban kezdődik el a megkötött LTP- szerződésekhez kapcsolt lakáskölcsönök folyósítása, az áthidaló hitelek bevezetését pedig 2018 harmadik negyedévére tervezik
- árulták el a pénzintézetek kérésünkre. A lakástakarék-pénztárak hitelezését, de különösen az e téren aktív (és ezért a jogszabályi korláthoz közelebb került) Fundamenta aktivitását segíti két július 1-jei jogszabályi változás:
eddig úgy volt, hogy a lakás-takarékpénztárak szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb 75%-át használhatják fel áthidaló kölcsön nyújtására, ezt a határt 90%-ra emelte a pénteken kihirdetett jogszabály,
eddig úgy volt, hogy a lakás-takarékpénztárnak a kiutalási összeg szabad eszközeinek az előző hónap utolsó napján meglévő állományának legalább 25%-át készpénzben, számlapénzben, illetőleg bizonyos országok állampapírjaiban kellett tartania. Ezt most 10%-ra csökkentették.
Bár a lakáskasszák jövedelmezőségében fontos szerepe van/lehet a hitelezésnek, a lakás-takarékpénztári konstrukciók legfontosabb sajátossága az ügyfelek szempontjából nem a hitelfelvétel, hanem az államilag támogatott lakás-előtakarékosság, ami a lakás-takarékpénztári konstrukciókat az ország legmagasabb fix hozamot ígérő megtakarításaivá teszi.
Ebből a szempontból is kinyílt az olló az elmúlt évtizedben a Fundamenta javára: miközben az OTP Lakástakarékpénztár betétállománya 2008 óta 71%-kal nőtt, legnagyobb versenytársánál 146%-ot növekedett. Tavaly az OTP-nél több mint 3%-os, a Fundamentánál viszont több mint 6%-os betéti növekedést regisztráltak.
Az új szerződéskötésekre vonatkozóan az alábbiakat árulták el nekünk a lakáskasszák:
az OTP-nél az új szerződéskötések és emelések együttes szerződéses összege a 2015-ös 435 milliárd forintról 2016-ban 537 milliárdra emelkedett, míg tavalyelőtt 107 ezer db tavaly 105 ezer db szerződést kötöttek.
az Erste 2016-ban már közel 150 milliárd forint szerződéses összegben értékesített LTP-s megtakarítási terméket. Mindez az újonnan kötött szerződések darabszámát tekintve 44 százalékos, az értékesített volumenben pedig közel 70 százalékos növekedést jelentett 2015-höz képest.
az Aegonnál a 2015-ös 42 milliárd forintnyi új szerződéses összeg tavaly 53,5 milliárd forintra emelkedett, darabszámát tekintve pedig 13 626-ról 14 746-ra nőtt.
Egyébként a lakáshitelezés és a betétgyűjtés szempontjából is sikertörténet a lakás-takarékpénztárak elmúlt 8 év éve: betétállományuk több mint duplájára, hitelállományuk pedig több mint 12-szeresére nőtt a válság eleje óta. A növekedés jó része a piacvezetőnek köszönhető. Számos európai országban megfigyelhető ez a jelenség: a lakás-takarékpénztáraké kifejezetten kontraciklikus iparág a konstrukció óvatossági/előtakarékossági jellege és a lakáskasszák alacsony kockázati profilja miatt, így válságok idején kifejezetten jól teljesítenek, piaci részesedésüket általában növelni tudják.
Ennek köszönhetően mára a lakáshitelezésben és a lakossági betétek területén is szinte kereken 10%-ra emelkedett a lakás-takarékpénztárak részesedése a hazai lakossági bankpiacon.
A lakás-takarékpénztári konstrukcióban megtakarítók számára kedvező változás, hogy a július 1-jétől kötött szerződések esetében a kiutalási idő az eddigi 3 hónapról 2 hónapra csökkent, vagyis az új szerződéskötők előbb juthatnak pénzükhöz, mint a régiek. E jogszabály-változás miatt minimálisan, de változtak a konstrukcióik egyes paraméterei a lakás-takarékpénztáraknál.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig hamarosan globális következményei is lehetnek.
Az év milliárdosa Nemeskéry Gergely, a HOLD részvényelemzője szerint Elon Musk, aki nemhogy a nagypolitika közelébe férkőzött, de üzletileg is sikeres volt és még a...
The post Elon Musk az
Ma véletlenül feltévedtem a Binx honlapjára és észrevettem, hogy januártól új árlista lesz érvényben, ami szinte soha nem jelent jót. Nem is tévedtem, nagyot fognak emelkedni a BINX árai. De
Az év magyar tőzsdei sztorija Cser Tamás, a HOLD vezető részvényportfólió-kezelője szerint a Magyar Telekom teljesítménye. Magyar Telekom teljesített a legjobban idén a BUX index...
The post A
Melyik tudós teljesítménye kiemelkedőbb? Akinek van 100 olyan tanulmánya, melyre legalább 100-szor hivatkoztak, vagy azé, aki életében csak 10 tanulmányt publikált, amelyekre viszont összesen 1
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem bizony kényes témák is felmerülhetnek a beszélgetések során. Dr. Bagi Év
A forint gyengülése és erősödése minden magyart érint. Vörös Attila Benjamin és Argyelán József elemzik az árfolyam változásának gazdasági hatásait, megvitatják a devizaváltás előnyei
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.
