A statisztikákból sajnos egyelőre nem derül ki, hogy:
- egészen pontosan mennyivel csökkent a háztartások tartozása (hiszen az adatok az egyéb tranzakciós változásokat és átértékelődéseket is tükrözik), de február és április vége között 748 milliárddal csökkent a bankok lakossági hitelállománya, ami a devizahitelekre vetítve 20%-os csökkenés,
- egészen pontosan mekkora a forintosított hitelek állománya (szintén a fenti okok miatt), de február és április vége között 3424 milliárddal csökkent a devizaalapú jelzáloghitelek állománya, és csak 83 milliárd maradt (feltehetőleg devizában törlesztett hitelek, amelyek elszámolása nyáron jön), vagyis a normál törlesztésektől eltekintve 3341 milliárdnyi hitel forintosodhatott,
- egészen pontosan mekkora a forintosított devizahitelek új kamatszintje (ugyanis a statisztikák összevonva kezelik őket az eredetileg is forintban lévő hitelekkel), de a frankalapú lakáshitelek esetében ez valahol 4,5% környékén lehet a tavaly őszi 6,3% után.
A devizahitelek kivezetésének rövid krónikája
- 2013 novemberében közölte a kormány, hogy jogi útra tereli a devizahiteles ügyet, ezért Alkotmánybírósághoz és a Kúriához fordult.
- 2014 decemberében a Kúria jogegységi határozatából kiderült, hogy attól nem érvénytelen egy hitelszerződés, hogy devizában tartják nyilván a tartozást. Az árfolyamkockázatokat az ügyfeleknek kell viselniük.
- 2014 márciusában az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az állam "belenyúlhat" a korábban kötött hitelszerződésekbe is, amennyiben ezt súlyos társadalmi érdek indokolja.
- 2014 áprilisában az Európai Bíróság a Kásler-ügyben a Kúria kezébe adta a jogot, hogy vizsgálja az árfolyamrés alkalmazásának tisztességességét.
- 2014 júniusában a Kúria újabb jogegységi határozata semmisnek nyilvánította az árfolyamrést és hét feltétel valamelyikének nem teljesülése esetén az egyoldalú szerződésmódosításokat is. Ez a bíróságok számára volt mérvadó határozat.
- 2014 júliusában és szeptemberében az elszámolási törvények - a Kúria határozatát a kölcsönszerződések széles körére kiterjesztve - a lakossági hitelek árfolyamrését tisztességtelennek nyilvánították, és felállították a tisztességtelenség vélelmét az egyoldalú kamatemelések esetében is.
- 2014 őszén és telén a bíróságok az állam javára ítéltek a bankok által indított perekben, vagyis nem dőlt meg az egyoldalú kamatemelések tisztességtelenségének vélelme, a bankoknak el kellett számolniuk ezekkel is.
- 2014 őszén és telén az MNB megalkotta azokat a rendeleteket és képleteket, amelyek szabályozzák, miként kell kiszámolni a múltbeli tisztességtelenségek miatt visszajáró összeget.
- 2014 novemberében az MNB, a kormány és a bankszövetség egyeztetéseinek eredményeként döntöttek a jelzáloghiteleknek az akkori piaci árfolyam közelében történő forintosításáról. A forint gyengülésének elkerüléséhez szükséges devizát a jegybank biztosította a bankoknak.
- 2014 decemberében a forintosítási és a fair banki törvény meghatározta, miként kamatozódnak tovább a forintosított és az elszámoláson áteső devizahitelek.
- 2015. február 1-jei hatállyal elszámolták a bankok a változásokat, amelyeket március 31-ig a könyveikbe is átvezettek.
- 2015 márciusában és áprilisában a hitelezők tájékoztatták ügyfeleiket a nekik visszajáró összegről, az új tartozásról, kamatszintről és törlesztőrészletről.
- 2015 agusztusában és szeptemberében a forinthitelek és a devizában törlesztő devizahitelek elszámolása kerül sorra.
- 2015 szeptemberétől várhatóan igényelhető a magáncsőd, amely a nem teljesítő hitelesek számára kiegészíti az eddig közel 25 ezer lakást megvásárló Nemzeti Eszközkezelő adóssegítő tevékenységét.
A Portfolio február 1-je és május 31-e között naponta megjelenő friss cikkekben tájékoztatta a devizahiteleseket az elszámolásokkal, a forintosítással és a fair banki szabályokkal kapcsolatos tudnivalókról. A cikkek itt érhetők el, a sorozat ezzel a cikkel véget ért.
