A "vélemény" egy jó megfogalmazás, de nem tudok információval szolgálni ebben a témában. Menedzsment szinten az a feladatunk, hogy a jelenlegi szabályozói és piaci környezetben a bankot megfelelően működtessük, hozzátéve azt is, hogy likviditásunkat és tőkénket tekintve minden rendben van. Diverzifikált üzleti modellünk továbbra is jól működik.
Hogy érintik a magyar bank tevékenységét a szankciók? Mióta orosz kézben van a bank, elmozdult-e a magyar ügyfelek felől az oroszok irányába? Mekkora a szerepe az orosz cégek és magánügyfelek magyarországi finanszírozásában?
A szankciók bevezetése óta az látható, hogy Magyarországon is csökkent az orosz üzleti aktivitás. Azonban a Sberbank Magyarország Zrt. tevékenységét csak annyira érintik az orosz gazdasági folyamatok, mint amennyire bármely más hazai bankét. Mi a Sberbank Europe bankcsoport tagja vagyunk, így tevékenységünket az európai és a magyar pénzügyi hatóságok felügyelik. Ami az ügyfeleink nemzetiségét illeti, sajnos nem szolgálhatok behatóbb információval, lévén ez üzleti titok, de azt elmondhatom, hogy az orosz ügyfélkör fontos részét képezi üzleti modellünknek, azonban nem kritikus pillére, mivel az igen szerteágazó.
Februárban a kormány szándéknyilatkozatot írt alá az EBRD-vel, amelyben a bankadó csökkentése mellett sok más piacbarát lépésre is ígéretet tett. Hisz a kormánynak?
Ez nem hit kérdése. A szándéknyilatkozat pontjaiban és szellemiségében az európai szabályozási gyakorlatra rímel. Ráadásul előrejelzi a pénzügyi szektorral való szorosabb együttműködést, nem is beszélve a piaci verseny elősegítéséről a szektorban. Ezek jó alapot képeznek a további fejlődésre, amely azonban csak a folyamat végén fog kiteljesedni.
Forró téma ma még az elszámolás is: hány ügyféllel, mekkora összegben kellett elszámolniuk, és hogy érintette ez a bank tavalyi eredményességét?
Természetesen az elszámolás nem jelent számunkra nagyobb problémát, mint a piac bármely egyéb szereplője számára. Bár nyilvánvalóan nem egy pozitív tétel a mérlegben, de képesek vagyunk kezelni a helyzetet. Számoltunk ezzel a tényezővel annak érdekében, hogy a folyamat rendben fusson le és ne okozzon fennakadást a működésben. Tulajdonosunkat is tájékoztattuk ennek keretében és meg is kaptuk a megfelelő támogatást ahhoz, hogy mindenben megfeleljünk a törvényi előírásoknak.
Több nagybank is jelezte már, hogy beszáll a forintosítást követő lakossági hitelkiváltási versenybe. A Sberbank is ott lesz a legalacsonyabb kamatot kínálók között?
Mivel most ez az egyik legfontosabb témája a hazai pénzügyi piacnak, természetesen nekünk is van vonzó ajánlatunk. Versenyképes kamatokkal és kondíciókkal rukkoltunk elő a piacon, célunk az új ügyfelek szerzése.
Elindult az NHP+ program. Az előnyeiről sokat hallottunk már - milyen problémákat lát a megvalósítása során?
A makrogazdasági környezet miatt visszaesett a beruházások száma, ez pedig korlátozza az üzleti terjeszkedést. Az NHP+ kizárólag új beruházás finanszírozására vehető igénybe, tehát már meglevő beruházási hitel refinanszírozására nem. Így azon társaságok köre, amelyek igénybe tudják venni, az új beruházást tervező cégekre korlátozódik. Az erőteljes és hatékony MNB-kommunikáció hatására nagy az érdeklődés az NHP konstrukció iránt, ugyanakkor a program által meghirdetett finanszírozási célba nem minden érdeklődő cég igénye fér bele. Viszont a kkv-szektor fontos üzleti szegmens számunkra, ezért olyan aktívan szeretnénk részt venni a programban, amennyire csak tudunk.
Mi a véleménye a tervezett magáncsődről?
A magáncsőd intézménye az európai országokban egy bevett eszköz, amelynek általában nincs jelentős hatása a pénzügyi szektorra. A személyes véleményem az, hogy egyrészt a kilátástalan helyzetbe került ügyfeleknek reményt és lehetőséget ad. Továbbá a bankok vagy más hitelezők pontos összeggel kalkulálhatnak, milyen megtérülésre számítsanak. Azonban az adósnak nagyban fel kell adnia pénzügyi önállóságát a rendezett törlesztés érdekében. Fontos, hogy ez nem csodafegyver. Amennyiben tényleg bevezetik Magyarországon, sok múlik majd a végleges szabályozáson, hogy milyen modellt veszünk át.
2013 óta az eredményeink évről évre javulnak, hiányunk évente felére csökken. Ami a fiókbezárásokat illeti, igen, 2015 elején valóban bezártunk 5 fiókot, ám továbbra is maradt 43 országszerte. Hogy őszinte legyek, nagyon meglepett a média reakciója. A Sberbank ugyanúgy működik, mint bármelyik másik profitorientált szervezet. Az optimális működésre törekszünk, folyamatosan monitorozzuk fiókjaink teljesítményét. Ha egy fiókunk a várakozások alatt teljesít, akkor először kísérletet teszünk a fejlesztésére, ha azonban ez nem sikerül, akkor bezárjuk. Folyamatosan keressük az új, jobb lokációkat, és amennyiben találunk egyet, nyitunk egy új fiókot. Ezek a tevékenységek mind az üzletmenet optimalizálását szolgálják.
Mely ügyfélszegmensek és szolgáltatások adhatják a bank tevékenységének a gerincét, a növekedés motorját a jövőben?
A lakossági szolgáltatások továbbra is fontos alapját képezik üzletpolitikánknak, de azt gondolom, hogy Magyarországon is - csakúgy, mint ahogy Európa többi országában - , a gazdaság motorját a kis- és középvállalatok növekedése, fejlődése hajtja. Ez a szektor a legnagyobb foglalkoztató, és a Sberbank szeretne a legjobb választássá válni a kkv-k számára. Univerzális banki és pénzügyi modelleket fejlesztünk és kínálunk számukra és a privát szegmensek számára is. Reményeink szerint ezek a megoldások a további fejlődés mozgatórugói lesznek és a növekedés alapját jelentik a kkv-k és a lakossági ügyfelek számára is. A nagyvállalatok piacát is fontosnak tartjuk, például az export- és importfinanszírozásra is fókuszálunk: ezekben a szegmensekben a Sberbank nemzetközi szinergiáit kihasználva kívánunk hozzáadott értéket kínálni a vállalatoknak.
