Mi a brókercégek véleménye?.
Két befektetési szolgáltató első emberét kérdeztük meg arról, milyen álláspontot képviselnek a Xetra-bevezetéssel kapcsolatban. A KBC Securities Magyarország és a Concorde Értékpapír Zrt. vezetői egyetértenek abban, hogy hosszú távon érdemes lehet egy globális kereskedési platformhoz csatlakozni, a Xetra bevezetésének időzítése azonban több szempontból sem ideális. A KBC részéről Eddy D'Hertoge egy új kereskedési rendszerrel kapcsolatban semleges álláspontot képvisel, míg Pál Árpád a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatója markáns véleményt fogalmazott meg. Eddy D'Hertoge, a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének vezérigazgatója, a BÉT Felügyelőbizottságának tagja
A KBC Securities alapvetően semleges álláspontot képvisel a Xetra bevezetésével kapcsolatban, hiszen elismerik, hogy hosszú távon szükséges a jelenlegi kereskedelmi platform cseréje, az időzítés azonban véleményük szerint több szempontból sem ideális.
"A több tőzsdetag által már aláírt, és a BÉT-hez eljuttatott levél több pontjával is egyetértünk, azonban vannak részletek - például az, hogy mennyivel legyenek alacsonyabbak a bevezetésre kerülő kereskedési rendszer díjai -, amelyek további egyeztetést igényelnének", véli Eddy D'Hertoge, a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének vezérigazgatója és a BÉT Felügyelőbizottságának tagja.
A legfontosabb probléma az új platform bevezetésével kapcsolatban az időzítés. Egyrészt a piaci forgalom a BÉT-en jelentősen visszaesett, a piaci szereplők számára nehéz időszak nem optimális egy beruházással és költségekkel járó új rendszer bevezetéséhez, másrészt problémát jelent az is, hogy a Deutsche Börse és a NYSE-Euronext várható egyesülését követően elképzelhető, hogy a meghatározó kereskedési platform nem a Xetra, hanem egy másik rendszer lesz. Bár vannak megoldások arra, hogy az esetlegesen bevezetésre kerülő Xetra lecserélése technikailag relatíve zökkenőmentes legyen, az azonban nem pontosan becsülhető, hogy az újbóli átállás milyen extra költségekkel járhat.
Hosszú távon azonban logikus lépés lehet egy nemzetközi kereskedési platformra való átállás, ennek hiányában a magyar tőkepiac elszigetelődhet, emeli ki Eddy D'Hertoge.
A piaci volumenek alakulása alapján egyébként a jelenleg használt MMTS rendszerek nem szorulnak cserére, a piaci forgalom az elmúlt időszakban jelentősen esett, a jelenlegi forgalmi szintet az MMTS probléma nélkül tudja kezelni, véli D'Hertoge.
Pál Árpád, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatója
Az év végéig valószínűleg döntést hoznak majd a Deutsche Börse és a NYSE Euronext egyesülését követően arról, hogy milyen kereskedési rendszereket használnak majd a közeljövőben, és miután a létrejövő tőzsde globális léptékben is jelentős szereplő lesz, az új helyzethez a BÉT-nek is igazodnia kell. Nem érdemes a kereskedési rendszereket évente lecserélni, ezért mindenképpen meg kellene várni, hogy az azonnali részvénykereskedelmet a Xetra vagy az UTP rendszer fogja kiszolgálni.
Az MMTS rendszer egyébként az egyik legstabilabb és legmegbízhatóbb kereskedési platform, az elmúlt években gyakorlatilag nem állt kereskedési időben, miközben más kereskedési rendszerekkel több probléma is volt. Hosszú távon azonban érdemes lehet csatlakozni egy nagyobb lefedettséggel rendelkező platformhoz, hiszen a trendek a szektor konszolidációjának irányába mutatnak. Itt érdemes kiemelni, hogy a Xetra bevezetése nem platform-cserét jelent, hanem egy kiegészítő rendszer bevezetéséről van szó, amely semmilyen más rendszert nem váltana ki, ez pedig a hatékonyságot tovább rontaná.
A bécsi tőzsde azon érvét, miszerint a magyar piac a Xetra bevezetése nélkül elszigetelődhet, nem tartom reálisnak, hiszen a piaci szereplők jelenleg is gyakorlatilag a világ bármely pontjáról hozzáférhetnek a magyar piachoz. A Xetra bevezetése mellett érvelők azt állítják, hogy a tőzsdei forgalom platform bevezetésének hatására a következő időszakban jelentősen emelkedne, ezzel az optimista szcenárióval azonban nem értünk egyet, húzza alá Pál.
Nagyon nehéz megítélni azt, hogy milyen szerepet játszik egy új platform a forgalom változásában, hiszen például a Xetra-t Ausztriában egy relatíve alacsony forgalmú időszakban vezették be, az azt követő években pedig világszerte a részvényárfolyamok és a tőzsdei forgalmak emelkedése volt jellemző. A korábbi platform-bevezetések tapasztalataiból tehát nehéz kiindulni.
A Xetra esetleges bevezetése kapcsán Pál Árpád hiányolja, hogy a BÉT a WBAG nyomására meg sem vizsgált alternatív rendszereket. Aggályos továbbá az is, hogy a tőzsdetagoknak a monopolhelyzetben lévő BÉT által kiválasztott rendszert kell használniuk, tehát nincsen meg a más iparágakban jellemző lehetőségük, hogy több versenyző szolgáltató közül válasszanak.
Bizonytalanságot okoz, hogy a közgyűlési előterjesztés nem tartalmazza részletesen, hogyan módosul a KELER szerepe a következő időszakban. A legpesszimistább forgatókönyv alapján a magyar elszámolóház szerepe marginalizálódik, ami pozícióvesztéshez, munkahelyek megszűnéséhez és esetleg a szolgáltatási díjak emelkedéséhez is vezethet, véli Pál Árpád.
A szeptember 6-ára meghirdetett rendkívüli közgyűléssel kapcsolatban a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatója azt gondolja, hogy amennyiben a BÉT igazgatósága felelősen és racionálisan gondolkodik, akkor vagy visszavonja a Xetra bevezetésének javaslatát, vagy már a közgyűlés előtt megpróbálja meggyőzni az osztrák felet arról, hogy folytassanak egyeztetéseket a piaci szereplőkkel.
A Xetra bevezetésén a szakma túlélése múlik, a tőzsdetagok minden hatósághoz és érintett politikai döntéshozóhoz eljuttatják majd üzenetüket, húzta alá Pál Árpád.
