Először is tisztázzuk: nekünk, befektetőknek a
- magas hozam,
- alacsony kockázat és
- könnyű hozzáférhetőség (likviditás) lenne álmaink netovábbja.
Miért lettek ilyen alacsonyak a hozamok? 2012 augusztusától a jegybank fokozatosan csökkenteni kezdte az alapkamatot, amihez a rövid távú hozam is alkalmazkodott: a bankbetétek, rövid állampapírok és az ezekbe fektető befektetési alapok hozamai elkezdtek csökkenni, és már korántsem hozták a korábban tőlük megszokott hozamokat. A hozamcsökkenés jelenségéért ugyanakkor nemcsak a jegybanki kamatvágás okolható, hanem az MNB önfinanszírozási programja is. Röviden összefoglalva:
- Augusztustól az MNB sterilizációs eszköze a kéthetes kötvény helyett a kéthetes betét lett, amely a kötvényhez képest egy kevésbé likvid eszköz az intézményi befektetőknek.
Míg a befektetési alapok korábban bármikor hozzájuttathattak a kéthetes kötvényhez, addig az új rendszer értelmében a kéthetes betét vásárlására már nem jogosultak.
Az alapkamat csökkenésével párhuzamosan az újonnan lekötött lakossági forintbetétek és a kamatozó kincstárjegyek átlagkamata is egyre lejjebb araszolt. Az elmúlt egy évben az éven belüli bankbetétek átlagkamata 3,3%-ról 1,65%-ra, míg a kamatozó kincstárjegyek hozama 4,5%-ról 2,5%-ra esett le.
Mivel a fentiek likvid, vagyis könnyen hozzáférhető befektetésnek számítanak, ezért a befektetési alapok piacáról összehasonlításképpen kiválasztottuk a szintén likvid eszközöket tartó pénzpiaci alapokat. Megnéztük az 5 legnagyobb pénzpiaci alap átlaghozamát és azt tapasztaltuk, hogy a pénzpiaci alapok sem tudtak az alapkamatot jelentős mértékben meghaladó hozamot elérni (ne feledjük, a kép csalóka, hiszen a pénzpiaci alapoknál egy éves visszatekintő hozamokat láthatunk).
![Ezt ajánlják neked bankbetétek helyett? - Csak óvatosan!](http://www.portfolio.hu/img/upload/2014/09/untitled_1-20140911.png)
- csak visszatekintő hozamok állnak rendelkezésre, ami sosem jelent garanciát a jövőbeli teljesítményre (ez persze más alapoknál is így van),
- ne feledkezzünk meg a díjakról, azokon belül is a nagyobb súllyal rendelkező vagyonkezelői díjról, ami szépen le tudja apasztani az elért hozamot (főleg a mostani hozamkörnyezetben),
- a 16%-os kamatadó és 6%-os eho megfizetése ugyanúgy vonatkozik a pénzpiaci alapokra is, igaz, sok olyan pénzpiaci alapot lehet találni, ami eho-mentes alap.
![Ezt ajánlják neked bankbetétek helyett? - Csak óvatosan!](http://www.portfolio.hu/img/upload/2014/09/2v2-20140911.png)
![Ezt ajánlják neked bankbetétek helyett? - Csak óvatosan!](http://www.portfolio.hu/img/upload/2014/09/untitled_3-20140911.png)
Részben lakossági állampapírokba. Azok a befektetők, akik a kisebb kockázatot továbbra sem kívánják feladni, ugyanakkor nem elégedettek a bankbetétek nyújtotta hozamlehetőséggel, az állampapírok piacáról is szemezgethetnek. Sajnos azonban itt sem nevezhető rózsásnak a helyzet. A legnagyobb hozamot a vizsgált papírok közül jelenleg a 3 és 5 éves prémium magyar államkötvény adja, de ez esetben a likviditásról kell lemondanunk. Ezzel szemben a kincstárjegyek megfelelnének a célnak, csakhogy a tőlük elvárt hozam sem sokkal haladja meg a pénzpiaci alapok hozamát.
Természetesen vannak olyan befektetők, akik hosszabb távon is nélkülözni tudják megtakarításaikat. Ezt bizonyítja a 3-6 éves futamidejű állampapírok iránt az elmúlt hónapokban megnőtt kereslet is. Kérdéses persze, hogy megelégednek-e a befektetők éves szinten 5% alatti hozammal. Ezt mindenki maga dönti el, de akik nem, azoknak van még miből válogatniuk a piacon.
![Ezt ajánlják neked bankbetétek helyett? - Csak óvatosan!](http://www.portfolio.hu/img/upload/2014/09/4v3-20140911.png)
![Ezt ajánlják neked bankbetétek helyett? - Csak óvatosan!](http://www.portfolio.hu/img/upload/2014/09/untitled_5-20140911.png)
Hova áramlik akkor a pénz nagyobbik fele? A magasabb kockázatú alapokba. Míg a pénzpiaci alapoknál folyamatos tőkekivonás figyelhető meg, addig a kötvény-, részvény-, abszolút hozamú- és vegyes alapoknál fordított tendenciát láthatunk. Kimagasló pénzáradat van ezen belül is az abszolút hozamú- és vegyes alapoknál.
A vegyes alapokon belül a legnagyobb pozitív irányú tőkeváltozás a dinamikus vegyes alapoknál jelentkezett, ahol a kötvények súlya kevesebb, mint 35%. Hogy ez mit jelent? A befektetők a kockázatmentes befektetésektől egyre inkább a kockázatosabb lehetőségek felé kacsingatnak a magasabb hozamlehetőségek reményében.
Ahogyan az alábbi ábrán is láthatjuk, a pénzpiaci alapok nettó értékesítése folyamatosan csökken, míg a kötvény-, vegyes- és abszolút hozamú alapoké egyre feljebb kúszik.
![Ezt ajánlják neked bankbetétek helyett? - Csak óvatosan!](http://www.portfolio.hu/img/upload/2014/09/6v2-20140911.png)
![Ezt ajánlják neked bankbetétek helyett? - Csak óvatosan!](http://www.portfolio.hu/img/upload/2014/09/untitled_7-20140911.png)
A befektetők kockázattűrő képessége tehát jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt 1-2 évben. A bankbetétek, állampapírok, de még a likvidebb befektetési alapok sem tudnak csodát tenni: az alacsonyabb kockázatért cserébe fel kell adni a magasabb hozam lehetőségét. Most úgy tűnik, hogy azoknak a befektetőknek, akik 5% feletti hozamot szeretnének elérni, a jövőben a magasabb kockázatú befektetési alapok felé kell tekinteniük. Rá kell ébrednünk, hogy álmaink netovábbja - ilyen formában legalábbis - nem létezik. Magasabb hozam - magasabb kockázat: ez a valóság.
Szeretné megtakarításaiból kihozni a maximumot? A Portfolio Profit segítségével megtalálhatja az Ön számára ideális magas hozamú befektetési formát!