“A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendelkezésre álló legfrissebb adatai szerint ma Magyarországon a foglalkoztatottak száma kb. 4.7 millió fő. Arról friss adat nem áll rendelkezésre, hogy ezen belül mennyien végeznek fizikai munkát, becslésünk szerint ez kb. 2-2,3 millió fő lehet” – mondta el előadásában Zanáné Nemes Ágnes, a HR-FACE ügyvezetője.
A felmérés adatai szerint minden tizedik fizikai dolgozót atipikus formában foglalkoztatnak, és minden huszadik munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozik, amely kb. 100-120.000 főnyi munkavállalót jelenthet. Hasonló létszámmal jelentkeznek azok is, akik alkalmi jelleggel dolgoznak, illetve, akik idényjelleggel dolgoznak (egyszerűsített foglalkoztatás keretében).
Összességében a fizikai dolgozók 84%-a rendelkezik „stabilabb” munkaerőpiaci státusszal, dolgozik munkáltatójánál alkalmazottként (általában határozatlan időre szóló munkaszerződéssel) vagy dolgozik magánzóként, önálló vállalkozóként.
A munkaerőpiac nem egy állandó, változatlan terep a kérdezettek számára: minden második munkavállaló tartja valószínűnek azt, hogy vagy önszántából vagy kényszer hatására a közeljövőben váltania kell (pl. megszűnik a cége, elbocsátják, lehet, hogy munkanélkülivé válik, stb.). A fizikai dolgozók 20%-a ezt kifejezetten valószínűnek tartja. Zanáné Nemes Ágnes szerint a legfontosabb a gyorsan változó jogszabályok átültetése a gyakorlatba, amely szinte állandó képzést igényel a bérszámfejtés területén, ráadásul igen nagy felelősséggel jár.
A kkv-knak viszont sokszor nincs ideje és kapacitása ezeknek a változásoknak a követésére, és megfelelő időben történő beágyazására a rendszerbe.
Nehézséget, komoly fennakadást okozhat a bérszámfejtési folyamatokban egy-egy kolléga kiesése, viszont outsourcing esetén a feladatok kiszervezésekor a bérszámfejtő munkatárs pótlása a megbízott cég számára nem jelent problémát, hiszen ott nagyobb létszámú, szakértő csapat dolgozik. Emellett a rendszeres képzések, a szoftverismeretek magas szintje sokkal inkább pontosságot, kiszámíthatóságot jelent.
A kkv-k versenyelőnybe kerülhetnek, ha javítják az energiafelhasználásukat
Az elmúlt időszakban az energiafelhasználás minden vállalkozás számára az egyik legfontosabb kérdéssé vált, leginkább a kb. másfél évvel ezelőtt történt hatalmas árrobbanás következtében. “Ezt a változást mindenki megérezte, a vállalkozások és a lakossági fogyasztók egyaránt. Amikor 200 forint fölé szaladtak a villamosenergia árak, onnantól kezdve mindenki elkezdett foglalkozni az energiával” – hangsúlyozta Szalai Sándor, az E.ON Energiamegoldások KKV értékesítési vezetője.
Ami igazán bevésődött az ügyfelek fejébe, az az ellátásbiztonság, hiszen addig senkiben nem fordult meg, hogy nem lesz árama vagy gáza, hogyha fizeti a számlát. “Ebben az időszakban viszont egyértelműen megjelent az, hogy voltak kisebb kereskedők, akik kirakták a portfólióból az ügyfeleket, és azért nem volt könnyű új kereskedőt találni, hiszen még a nagykereskedők sem kötöttek új szerződéseket, olyan hatalmas kockázatok voltak a piacon” – tette hozzá.
A vállalkozók döntéseit ezért ma már nem elsősorban az ár, hanem a megbízhatóság vezérli,
olyan kereskedővel szeretnének együttműködni, akivel hosszú távon tudnak szerződni, és ha nagy baj van, a szolgáltató akkor is biztosítja az adott vállalkozás energiaellátását.
“Az ügyfelek védelmében úgy döntöttünk, hogy az E.ON mindenkivel tőzsdei árindex szerződéseket fog kötni. Akik ránk hallgattak, azok rengeteg pénzt tudtak megspórolni, ugyanis a tőzsdei áremelkedéssel, ahogy esett az energia árgörbe, hónapról hónapra egyre kevesebbet és kevesebbet kell fizetni a mai napig” – emelte ki Szalai Sándor.
Hogyan látják a cégek?
A vállalati panelbeszélgetés moderátora, Póka Valentin, a Coface országigazgatója elmondta, hogy a nem kereskedelmi banki, hanem a vállalatok közti, egymás közti finanszírozások aránya Magyarországon is többszörös nagyságrendet jelent. “Amikor arról beszélünk, hogy a szállító elvárja az ESG-megfelelést, és azon felül egyébként finanszírozni tudja az adott vállalkozást azzal, hogy halasztott fizetést, vagy ma már nagyon sokszor konkrétan forrást is ad, annak meg kell tudni felelni. De nagyon kevesen gondolnak abba bele, hogy ez konkrétan mivel jár, tehát ez konkrétan azt jelenti, hogy nem 5%-ot, de általában 0 forintot kérnek el ezekért a vállalatok.”
Az elmúlt évek és a jelenlegi időszak kihívásaival kapcsolatban Nagy László, a VisibleCrossing ügyvezetője elmondta, hogy egyre nehezebben találnak megfelelő felkészültségű mérnököket, szakembereket. “Most végeznek azok az évfolyamok, akik online oktatásban vettek részt 2 évig, náluk teljesen hiányzik a proaktivitás, nem könnyű a végzős diákokat bevonni a fejlesztéskbe.”
Jó néhány éve már a saját bevételeikből fejlesztenek, viszont idén elindulnak GINOP és EU-s pályázatokon is, elsősorban munkahelyteremtő és -megtartó, valamint kapacitásbővítő fejlesztésekre szeretnének pályázni.
Márkus Gábor, a PAKOLE Szerviz ügyvezetője a panelbeszélgetésen elmondta, hogy ki tudták használni az elmúlt időszakot, hogy különböző fejlesztéseket valósítsanak meg. A zöld átállás az egyik legfontosabb folyamat, ezért további fejlesztéseket terveznek a hőszivattyús technológia irányába. A fejlesztéseiket nagyrészt saját maguk finanszírozták, de már elkezdtek bevonni különböző támogatott hiteleket is
A hibrid működés az esetükben is megmaradt bizonyos irodai területeken, viszont alapvetően a cég berendezkedése a jelenléten alapul, hiszen ott kell lenni a gyártásnál, a kivitelezésnél és a beüzemelésnél is.
Juhász Sándor Péter, az iKont ügyvezetője szerint a hibrid munkavégzés lehetőségét meg kell tartani, ami az építőiparban leginkább az adminisztrációs területen dolgozó kollégák esetében valósítható meg. A költségoptimalizálás továbbra is jelentős szempont, hiszen az elmúlt időszakban nagyon kevés projekt volt, amiben részt tudtak volna venni.
“Komoly problémát a megfelelő felkészültségű munkavállaló megtalálása és alkalmazása, a bérek ráadásul olyan mértékben megemelkedtek, amely lekövetése hatalmas kihívás a cégek számára.”
Domokos Tamás, a Kodolányi János Egyetem Fenntartó Tanácsának elnöke szerint a tudásgazdaságot tönkrevágta a Covid, megszűnt a hallgatói-oktatói mobilitás. Mostanra kezd normalizálódni a helyzet, de nem abban a formában, ahogy azt várták, nem sikerült visszaépíteni az intézmények külföldi piacát.
A hazai hallgatói piacot azonban sikerült újraépíteni, szeptembertől például a Kodolányi János Egyetemen már közel 5000 fő lesz a hallgatói létszám.
“Azok a képzési programok, amelyek igényelnék a prémium oktatói és hallgatói réteget, az egyetemi szocializációt, egy munkahelyhez hasonló légkört, kooperációt, az online oktatás keretei között nem működtethetőek, viszont nagyon nehéz a visszaállás” – tette hozzá Domokos Tamás.
Képek: Todoroff Lázár/Portfolio
Címlapkép forrása: Portfolio
