A magyarországi vállalkozások számára az operatív programok, a Széchenyi Terv Plusz, a hazai társfinanszírozású, uniós kohéziós forráskeretű pályázatok ismerős pénzszerzési formaként vannak jelen, a közvetlen uniós források rendszeréről, lehetőségeiről azonban még egyelőre kevesebbet tudnak a magyar szereplők. Miben más pályázni közvetlen uniós forrásra az operatív programokhoz képest?
Az egyik legfontosabb különbség az európai dimenzió: míg a megosztott irányítású, vagyis a kohéziós források a tagállam adottságait, gazdaságát, versenyképességét fejlesztik, kohéziós szempontból segít egy tagállamot a felzárkózásban a többi tagállamhoz képest, addig a közvetlen forrásoknál a fejlesztési ötlet uniós szintű innovációt jelent, amely az adott projekt megvalósítása után Európa bármely tagállamában replikálható kell, hogy legyen.
Szintén lényeges különbség, hogy az operatív programok esetében a felhívások általában részletesen meghatározzák a tevékenységek körét, a használható eszközöket, lépéseket, vagyis lényegében minden paramétert. A közvetlen uniós felhívásoknál azonban a cél van meghatározva - mi a célja a European Green Dealnek, milyen célokat tűztek ki különböző EU-s irányelvek (pl az Energiahatékonysági Irányelv) - és az ezekhez illeszkedő, ezen célok elérését támogató tevékenységekre jöhet létre a támogatás. A vállalkozás tehát szabad kezet kap a tevékenység meghatározásában – ez lehet akár egy tudatosságot növelő képzés szervezése, vagy éppen okosmérők telepítése - a lényeg az, hogy a tevékenységekkel hozzá kell járulni az uniós politikák céljainak eléréséhez. A nagy szabadság előny, de másrészről nehézséget is jelent, hiszen nem egyszerű megtalálni azt az innovatív technológiát vagy módszert, amit majd az értékelők támogatásra alkalmasnak találnak. A közvetlen támogatás elnyerésekor az innováció különösen hangsúlyos, vagy ténylegesen egy új módszerről, fejlesztésről kell, hogy szó legyen, vagy az adott környezetben a felhasználás kell, hogy újszerű legyen. Amit még ki szoktunk emelni, az a pályázatok határideje. Amíg az operatív programok esetében akár évekig nyitva vannak a felhívások, addig a közvetlen források esetében gyakran csak aznap derül ki a fókuszpont, és csupán pár hónapig lehet ezekre pályázni.
Nagy különbség továbbá, hogy angol nyelven várják a pályázatokat és többségében nemzetközi konzorcium szükséges hozzá, de vannak esetek amikor egyénileg is lehetséges a pályázás.
A nemzetközi konzorcium szükségessége mit jelent pontosan?
A pályázatokat általában három tagállamból, három különböző szervezetnek kell beadnia. Az EGT-tagországok is jogosultak erre, illetve közvetlen uniós alaponként van megjelölve, hogy mely más országok csatlakoztak, társultak a világból. Például az Innovációs Alap esetében a felhívások lehetővé teszik, hogy a világ bármely országa pályázzon. A LIFE Program esetében az EGT-országok mellett pályázásra jogosult még Moldova, Ukrajna és Észak-Macedónia.
Az eddigi tapasztalatok alapján a magyar pályázóknak mi okozza a legnagyobb kihívást a közvetlen forrásokra való pályázatnál?
Amikor egy vállalkozás megkeres minket, az első kérdéseink között van, hogy rendelkezik-e nemzetközi kapcsolatokkal. A nemzetközi körforgásba nehéz bekerülni, de ha a vállalat felelősségteljesen, és megbízhatóan dolgozik a nemzetközi színtéren is, akkor a későbbiekben is lehetősége lesz bent maradni ebben a zártabb közegben. A konzorcium-építés nem egyszerű, és koordinátorként egy nemzetközi konzorciumot vezetni nagy felelősség, viszont igazán megéri a részese lenni. Az egyik kihívás tehát a nemzetközi közegbe való bekerülés. De erre is van jó válaszunk: a saját hálózatunkon belül is tudunk nemzetközi partnereket keresni a vállalatoknak, valamint arra is volt már példa, hogy összeállt egy konzorcium, de kifejezetten egy nyugat-európai kutatóintézetet kerestek még maguk mellé. Ebben az esetben az egyes felhívások oldalán elérhető partnerkereső felületet használták, ahol profil alapján tudunk célzottan keresni – itt regisztrál minden szervezet és vállalat, aki az adott felhívásra konzorciumi partnert keres - erre a lehetőségre szoktuk felhívni partnereink figyelmét. Azt látjuk, hogy az alacsonyabb támogatási intenzitás is nehézségként jelenik meg egyes estekben. Általában 50-60 százalék a támogatás mértéke, vagyis 40-50 százalék önerő szükséges a projektekhez, ami a magyar pályázóknak egy viszonylag magas arány. A LIFE Program esetében létezik azonban olyan alprogram is, ahol nagyobb támogatási intenzitás – akár 95%-os – is elérhető.
Ami nagyon fontos, hogy ne a pályázati pénz elnyerése legyen az elsődleges cél, hanem egy olyan ötlet, beruházás, amit egyébként is megvalósítana a vállalkozás akár hosszú távon. Ha ehhez sikerül közvetlen forrást elnyerni, a beruházási költség felét megteremteni, az megkönnyíti és előrehozhatja a kívánt cél elérését.
Arra biztatjuk partnereinket, ügyfeleinket, hogy avassanak be minket a jövőbeli fejlesztési terveikbe, mert így beazonosíthatunk több pályázati lehetőséget is a közép- vagy hosszú távú stratégiájukban.
A lényeg tehát, hogy arra pályázzanak a szereplők, amit egyébként is megvalósítanának.
Így van. Nem a több száz pályázatból böngészünk, és választunk ki egyet, majd arra formáljuk a vállalkozásunkat, hanem első lépésként meg kell határozni a beruházási, projekt ötletet, majd ehhez keresni finanszírozási lehetőségeket.
A gyakorlatban hogyan zajlik egy pályázási támogatás, amikor a vállalat megkeresi az MFOI-t? Mivel kell készülnie a vállalatoknak?
Az első, vagy talán nulladik lépés, hogy egy hosszú távú elképzeléssel keressenek meg minket, illetve mivel csupán néhány hónap áll rendelkezésre a pályázáshoz, nagyon hasznos, ha előre összegyűjti a szervezet az esetlegesen meglévő nemzetközi kapcsolatait. Minden esetben elsőként átbeszéljük az igényeket, lehetőségeket, majd készítünk egy vázlatos koncepciót, hogy látható legyen, hogy honnan, hová szeretnénk eljutni. Ezek alapján már kereshetünk akár nyitott, vagy jövőbeli felhívást. A következő lépés, hogy összefésüljük a vállalkozás igényeit, valamint a felhívás szempontjait egy részletesebb koncepcióban, majd ajánlani tudunk ennek megfelelően egy pályázatírót, akivel az ügyfél a pályázatírást el tudja kezdeni. Természetesen nem engedjük el az ügyfeleink kezét, de ettől a ponttól kezdve inkább a folyamat koordinálójaként vagyunk jelen. Alapvetően a pályázatírást, valamint a benyújtást követően a mi munkánk véget ér, de egyes esetekben, ha a projekt nyer és meghívást kap a támogatási szerződés előkészítésére, valamint aláírására, akkor külön kérésre tudunk további támogatást nyújtani.
A közvetlen uniós források esetében milyen alapok vannak, amelyek a fenntarthatósági célokhoz, a zöld átálláshoz kapcsolódnak, illetve ezek milyen beruházásokat, tevékenységeket támogatnak?
A Horizon Europe az EU legnagyobb és egyben legfontosabb kutatási és innovációs finanszírozási programja, három pillérre fókuszál és 2021-2027 között a költségvetése 95,5 milliárd euró. Tehát egy kutatási projekt ennek az alapnak a finanszírozási támogatásával el tud indulni, majd, amikor pilot szintre lép, akkor az Innovációs Alap vagy a LIFE Program támogatási lehetőségei jöhetnek szóba. A LIFE Program költségvetése 2021 és 2027 között 5,4 milliárd euró, ez főként a jó gyakorlatok, innovációs technológiák, módszerek, megközelítések és pilot projektek bemutatására szolgál. Tehát nem infrastruktúra-költségeket foglal magába, - az Innovációs Alappal ellentétben - hanem úgynevezett soft költségeket.
Egy másik lényeges különbség, hogy a LIFE Programban a legnagyobb projektek költségvetése 10-30 millió euró, az átlagos projektméret 2-5 millió euró, de vannak ennél kisebbek is. Míg az Innovációs Alap esetében a legalacsonyabb támogatási összeg is 2,5 millió euró, a legmagasabb pedig 100 millió euró.
A LIFE Program egyik újdonsága a jelenlegi költségvetési időszakban a CET, vagyis a "Tiszta energiára való átállás" alprogram. Ez eredetileg a Horizon Europe-ból került át, és az egyik leglényegesebb tulajdonsága, hogy 95%-os támogatási intenzitással kínál pályázati lehetőségeket.
A LIFE Programról talán azért is érdemes részletesebben beszélgetnünk, mert nemrég, április 18-án írták ki a 2024-es pályázati felhívást. Mik ebben a prioritások?
A LIFE Program két fő területe a környezetvédelem és az éghajlat-politika, a hétéves ciklusra összesen 5,4 milliárd eurós kerettel rendelkezik. Idén 32 felhívás jelent meg, 571 millió euró értékben. A fő irányokon belül 4 alprogramra bontják az alapot, nagy általánosságban elmondható, hogy a Természet és biológiai sokféleség alprogram tartalmaz minden olyan intézkedést, ami Európa természetének védelmét, helyreállítását, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását és visszafordítását szolgálja. A Körforgásos gazdaság és életminőség a második alprogram, amely esetében a fenntartható, mérgező anyagoktól mentes gazdaságra való átállás a cél és a víz, talaj, levegő, hulladék területeken támogatja az erőforrások visszanyerését. Ha például egy hulladéklerakó üzem egy új innovációt szeretne pilotolni, az akár ebbe az alprogramba is beleilleszkedhet, de a specifikumoktól függően, akár máshová is. A harmadik alprogram Az éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás. A felhívások ebben az esetben például az ÜHG-kibocsátást csökkentő projektekre fókuszálhatnak, vagy akár olyan tevékenységekre, amelyek a már meglévő rendszereink, például a városi infrastruktúra, az ivóvízhálózat, a mezőgazdaság, erdészet hosszú távú alkalmazkodását segítik. A negyedik a Tiszta energiára való átállás, itt mindenre lehet gondolni, ami a megújuló energiába történő befektetést támogatja.
A jelenlegi felhívások közül néhányat említve, létezik például támogatás önkormányzati energiastratégia megalkotására, hűtő-fűtő hálózatok fejlesztési terveinek létrehozására. Nem véletlen, hogy a tervet hangsúlyozom, mert itt nem a hálózat korszerűsítésének a megvalósításáról van szó, hanem csak a tervalkotásról, amit esetleg később, más forrásból fizikailag is kivitelezni lehet.
Az első három alprogram tehát általánosabb, a természet, a körforgásos gazdaság és az éghajlatváltozással kapcsolatban vannak hagyományos projektlehetőségek, míg a CET, vagyis a Tiszta energiára való átállás alprogram már konkrétabb fejlesztési tervekre vonatkozik. Ezeknél érhető el a korábban már említett 95%-os támogatási intenzitás, vagyis csupán 5% a szükséges önerő.
Az áprilisban megjelent felhívásoknak mi a határideje?
Szeptember első fele vagy közepe, a pontos dátum az adott felhívástól függ.
Akkor most érdemes a vállalatoknak elkezdeni. Nyár végén, augusztusban már lehet, hogy késő lesz.
A LIFE esetében a nyári felkészülés nem túl szerencsés. Aki az idei kiírás lehetőségeivel élni szeretne, annak már most ideje elkezdeni a tervezést, legalább a koncepciót megalkotni és ha szükséges, a konzorciumot felépíteni.
Jelenleg a megvalósítása zajlik a magyar LIFE Kapacitásépítési projektnek, amelynek célja a magyar részvétel növelése a LIFE Programban: a szereplők körében növekedjen a pályázati aktivitás, minél többen megismerjék a pályázati lehetőségeket, és merjenek is belevágni. Ebben a projektben konzorciumi tagként a nemzeti kapcsolattartó pontok, Magyarországon az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium kollégái, az MFOI pedig koordinátorként van jelen.
A projekt keretében szervezzük meg jövő héten, május 22-én az Információs Napunkat Budapesten, ahol a nemzeti kapcsolattartók fogják részletesen bemutatni az alprogramokat és a 2024-es felhívásokat, pályázati lehetőségeket. Ide várunk minden érdeklődőt!
Ezen a magyar nyelvű, ingyenes Információs Napon folyamatban lévő projekteket bemutató előadásokkal is készülünk, a jó gyakorlatokat, személyes tapasztalataikat osztják majd meg a projektgazdák, kitérve arra is például, hogy miként jutottak el a beadásig, hogyan haladnak a végrehajtással.
Magyarország, illetve az itthoni szereplők mennyire sikeresek ezekben a pályázatokban más országokkal összevetve?
A Horizon esetében a 250 Európai Uniós régió listában 70-en belül vagyunk, egészen pontosan a 69. helyen állunk a programból elhozott uniós támogatás mértékét illetően. Ez abból a szempontból nem annyira kedvező, hogy sok 2004-ben csatlakozott ország megelőz minket. A LIFE Program esetében nem állunk olyan rossz helyen, a középmezőnyben vagyunk, viszont érdemes azt látni, hogy a LIFE négy alprogramja közül az egyikben - ami a Természet és biológiai sokféleségre fókuszál - sok esetben nemzeti parkok, ezzel foglalkozó nonprofitok, háttérintézmények pályáznak, és a már 20 éves tapasztalatuknak és sikerességüknek köszönhetően felhúzzák átlagunkat. Ha ezt az alprogramot kivesszük, akkor már nem állunk ilyen jó helyen.
Aki ismerősen mozog az uniós felhívásoknál, esetleg már pályázott is, attól azt lehet hallani, hogy sok-sok éves kitartó munka és több próbálkozás kell a sikeres pályázathoz.
Ez is egy különbség az operatív programokhoz képest, ahol sokszor előre lehet tudni, hogy belefér-e a keretbe a pályázó, itt azonban ez nem így van. De nem szabad csüggedni, minél többször meg kell próbálni! Azért is nagyon hasznos akár egy sikertelen pályázás is, mert visszakap a vállalkozás egy részletes értékelést, amiben kifejtik, hogy a beadott anyag, hol igényel javítást, fejlesztést. Most is van egy olyan pályázati kiírás, ami tavaly is elérhető volt, akkor nem sikerült megnyernünk, de idén az ügyfelünk újra pályázni szeretne a javított anyaggal. A nemzetközi színtéren hatalmas a verseny, a legjobbak is tízből egyszer-kétszer nyernek. Van persze olyan szerencsés helyzet is, amikor egy bejáratott pályázói csapat, egy konzorcium keres meg minket, hogy egy magyar szereplőre van szükségük, olyan profillal, ami megegyezik valamelyik ügyfelünk tevékenységével. Az ilyen esetekben sokkal egyszerűbb bekerülni a nemzetközi vérkeringésbe, és újabb kapcsolatokat, ismertségeket kialakítani.
Fontos kiemelni, hogy az EU-s források allokációjának mértéke az operatív programoktól egyre inkább a közvetlenül elosztott támogatások felé mozdul el. Azok a szervezetek, amelyek időben megismerkednek és bekapcsolódnak a közvetlen uniós pályázatok világába, megalapozzák jövőjüket és elkerülik, hogy lemaradjanak a versenytársaktól.
Amit újra, mindenképpen kiemelnék, hogy nagyon sok idő kell ahhoz, hogy elkészüljön egy igazán jó pályázati anyag. Nem érdemes az utolsó pillanatra, augusztusra vagy szeptemberre hagyni.
A cikk megjelenését az MFOI támogatta.
Címlapkép forrása: MFOI
