A zöld átállás megvalósítása nemcsak országos, vagy uniós cél, hanem minden versenyképes, a jövőben is működni vágyó nagyvállalat, kkv, szervezet, intézmény saját érdeke. Egy ilyen komplex és nagy volumenű változás, az innovációk átvétele, az új technológiák, technikák alkalmazása, az új zöld szabályok betartása azonban komoly költségteher a gazdaság szereplőinek, éppen emiatt érdemes minden szembejövő lehetőséget megragadni, támogatást kihasználni. Az Európai Unió jelentős összegeket csoportosít a European Green Deal céljait támogató alapokba, melyek összértéke több tízmilliárd euróra rúg. Magyarország ezen lehetőségeket eddig még kevéssé használta ki, noha a forrásszerzésre nyíló lehetőség folyamatosan adott a magyar szervezetek számára. Az itthon már jól ismert operatív programokon túl is van lehetősége a magyar gazdasági szereplőknek: a közvetlen uniós források elnyeréséhez kemény munkára lesz szükség, de ha egy vállalat egyszer bekerül a nemzetközi vérkeringésbe, akkor az európai piacon is elismert projektjei, fejlesztései, stratégiái kapnak pénzügyi támogatottságot. Zsámba Judittal, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) projektmenedzserével beszélgettünk az uniós forrásokra való pályázási lehetőségekről, és a LIFE Program áprilisban megjelent 2024-es felhívásairól.
Magyarország Kelet-Közép-Európa más országaihoz hasonlóan jelentős lemaradásban van, ha azt vizsgáljuk, mekkora értékben tud közvetlenül pályázható európai uniós forrást lehívni. A helyzetet jól szemlélteti, hogy a 250 EU-s régió közül csupán Budapest fér be a 70. hely környékére, a többi magyar régió még a legfelső 200-ba sem tud bejutni. A helyzet javítható, és éppen itt az idő, hogy Magyarország Közép-Kelet-Európával együtt előrelépjen az EU-s pályázati lehetőségek kiaknázásában. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) készen áll arra, hogy támogatást nyújtson a cégeknek, segítve őket abban, hogy sikeresen áthidalják a pályázati folyamat során felmerülő kihívásokat és a pályázott projektek EU-s szinten is versenyképesek legyenek – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Dászkál János, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezető szakértője a Portfolio Business podcast új adásában.
Még mindig nehézkes területnek számít Magyarországon a közvetlenül pályázható EU-s források kérdésköre. Ezekről a pénzekről nem tagállami szinten, hanem Brüsszelben döntenek, és a kiírások gyakran jobban alkalmazkodnak a nagy tagállamok igényeihez. Mindemellett lehetne azért tenni, hogy sikeresebbek legyünk azokban a szektorokon és országokon átnyúló együttműködések kialakításában, amik segíthetnék a magyar szereplőket a forrásbevonásban. Most ráadásul élesben bizonyíthatnak a hazai pályázók, a napokban ugyanis új pályázati csomag (várhatóan közel 30 pályázatot tartalmazó) nyílik meg a fenntarthatóság, környezetvédelem és a zöld átállás területén. A részletekről Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója beszélt a Portfolio Business podcast új adásában.
Több évnyi kemény munka, kapcsolatépítés és a nemzetközi porondra lépésre való felkészülés szükséges ahhoz, hogy a magyar kis és középvállalatok is sikerrel tudjanak indulni a közvetlen európai uniós támogatásokért – hangzott el a Portfolio, EU Források 2024 konferenciájának panelbeszélgetésén.
Az Európai Unió költségvetésén belül egyre nagyobb részt tesznek ki a központi elosztású, az Új Prioritások fejezetbe tartozó uniós források. A jövőben akár a kohéziós politikával szemben még tovább nőhet a dominanciájuk, ezért nagyon fontos, hogy a magyar kis- és középvállalkozások a közvetlen pályázatokra egyre jobban koncentráljanak, ne csak az operatív programok kiírásait figyeljék. Ráadásul a kutatási támogatásoknál már egy kialakuló innovációs szakadék látszik, amelynek kezelésében az Európai Bizottságnak is fontos feladata van – többek között ezekről a témákról beszélt Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa, valamint a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján.
Sokan nem gondolnák, hogy az európai uniós intézményeknél nem csak politikusok, vagy nagyvállalatok képviselői lobbizhatnak a saját, vagy cégük érdekében, pedig ez a kapu sokak számára nyitva áll, csak jó helyre kell fordulni. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) egyik fontos feladata éppen az, hogy lobbizzon azon cégek érdekében, amelyek megkeresik őket. A hazai szervezetnek komoly kapcsolatrendszere van, amelynek segítségével a magyar vállalatokat be tudják juttatni végrehajtó ügynökségi döntéshozókhoz. A témáról Petri Bernadettet, az MFOI ügyvezető igazgatóját és Tibor Dávidot, a Masterplast vezérigazgatóját kérdeztük.
A közvetlen források aránya jelentősen növekedett az uniós támogatási rendszerben, amely ráadásul új pályázati gondolkodást, új szemléletmódot követel meg a gazdasági szereplőktől. Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezetője az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjében arról beszélt, milyen segítséget tudnak nyújtani a pályázóknak a forrásokért folytatott versengésben.
A NATO innovációs ökoszisztémájának magas rangú tagjai Budapesten találkoztak idén szeptemberben. A fórum fő témája az innováció növekvő jelentősége volt a polgári és katonai innovációk összekapcsolásában, valamint a védelmi képességek kialakításában és a jelenlegi geopolitikai környezetben. Ez utóbbiak jelentőségét talán nem is nagyon kell magyarázni és hogy miért keresik az európai országok azokat a kutatás-fejlesztési lehetőségeket, amelyek megerősíthetik a haderejüket. Ugyanakkor Magyarországon a kettős felhasználású megközelítés, amely a védelmi és a polgári szektorban egyaránt alkalmazható technológiák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, kulcsfontosságú szerepet játszik az innováció, a gazdasági növekedés és a biztonság előmozdításában. Ez a megközelítés összhangban van az Európai Védelmi Alap (EFA) és a NATO Innovációs Alap célkitűzéseivel, és egyedülálló lehetőséget kínál a hazai kkv-k számára. Erről beszélgettünk két vendégünkkel, Dr. Petri Bernadett-tel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda MFOI ügyvezetőjével és Dr. Porkoláb Imre dandártábornokkal, védelmi innovációért felelős miniszteri biztossal, aki egyben a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) ügyvezető igazgatója is.
A kormány hamarosan bemutatja a teljesen újraírt magyarországi területfejlesztési koncepciót. Az új keretrendszer sokkal inkább koncentrál majd a kistelepülésekre, közepes méretű városokra, közben az állami szolgáltatásokat is rugalmasabbá és összehangoltabbá teszi. Egyelőre kevés részlet ismert még a megváltoztatott koncepcióból, de Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője a Portfolio-nak bemutatta, hogy milyen elvek és felismerések mentén változik meg a magyarországi területfejlesztés.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Hosszú tárgyalások után lett alku.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
