Sokan azt gondolják, hogy a magyar vállalkozások digitalizációs helyzete általánosságban lehetne sokkal jobb is. Nagyon le vagyunk maradva, például a régióhoz képest? Kihez érdemes mérni magunkat ebben a kérdésben?
Van egy viszonylag egyszerű és objektív mérce, ez a DESI (a digitális gazdaság és társadalom indexe), amit az EU huszonhét országára ugyanazon benchmarkok alapján állítanak össze: felmérik a vezetékes és mobil infrastrukturális ellátottság, a digitális készségek használatát, valamint megmérik, hogy az adott ország vállalkozásai milyen mértékben használják az integrált informatikai rendszereket arra, hogy a saját működésüket optimalizálják vagy modernizálják. Amíg a vezetékes összekapcsoltság terén az élmezőnyben vagyunk, úgy az alkalmazásban nem állunk olyan jól. A hátsó harmadban vagyunk, és nem is mozdultunk érdemben az elmúlt időszakban.
Mivel magyarázható a hazai vállalkozások lemaradása? Történelmi, gazdasági, tudatossági vagy szemléletbeli indokokkal? Hogyan lehet a technológiai fejlesztések fontosságáról meggyőzni a vállalkozásokat, ösztönözni a digitális átállást?
Két fontos paraméter alapján érdemes vizsgálni a fejlettségünket. Az egyik, hogy abszolút értékben hol tartunk, a vállalkozások mekkora százaléka használ digitális eszközöket - például elektronikus számlázást, valamilyen elektronikus csatornát, amin keresztül az ügyfeleit eléri, de az értékkínálat előállításának modernizálására, a hatékonyságjavításra használt digitális eszközök is ide értendők. A másik paraméter pedig az a tempó, amivel ez az arányszám növekszik. Mind a kettőben van lemaradásunk: nem elég gyorsan adaptáljuk ezeket a technológiákat, és messziről is indulunk. Ha pedig azt nézzük, hogy az Európai Unió a világ többi részéhez képest van lemaradva, akkor még aggasztóbb a kép: mi a lemaradtak között is hátul vagyunk.
Nem véletlenül festem ennyire sötétre a képet: azt gondolom, hogy rengeteg lehetőségünk van a javulásra. De ehhez az iparág szereplőinek fel kell ismernie, hogy eddig lehetett megúszásra játszani, felszínen lehetett maradni tessék-lássék digitalizációval.
Most viszont már aki nem fordít figyelmet a digitális eszközök beépítésére, vagy olyanba fektet, ami nem jövőálló, ki fog szorulni a piacról,
mert a technológiailag fejlettebb vállalatok sokkal magasabb színvonalú szolgáltatást vagy terméket fognak kínálni. A digitális átállás kapcsán négy krízisfaktort kell figyelembe venni: gyorsaság, bizalom, fenntarthatóság, egyszerűség. Ezekre kell fókuszálni akkor, amikor egy vállalkozás fejlesztésbe kezd, szakértőt keres a digitalizációhoz.
Mennyire lehet edukálni a vállalkozásokat ezen a téren? Kinek a feladata ez első sorban? A telekommunikációs cégeké a felelősség, vagy lehet ebben szerepe az államnak, a döntéshozónak, adott esetben a jogalkotónak is? Mennyire múlik ez magukon a cégeken? Nyitottak-e a vállalkozások az erről való párbeszédre? Milyen iparágak esetében a legsürgetőbb a digitalizációban való fejlődés?
Túl kell lépni a megszokott piac által nyújtott biztonságon. Ha csak a hazai piacot nézzük, a megjelenő külföldi cégek digitalizációs fejlettsége annyival felülmúlja az itthoni lehetőségeket, hogy máról holnapra kiránthatják egy sikeres üzlet alól a talajt. Az ügyfelek egy idő után azt fogják érzékelni, hogy jobb, gyorsabb vagy minőségibb kiszolgálást kapnak a nem hazai vállalatoknál. Ilyen értelemben óriási felelőssége van maguknak a vállalkozásoknak.
De beszélni kell a technológiai, rendszerintegrációs, szolgáltató cégek felelősségéről is. Minél több szereplőnek kell minél szélesebb és mélyebb portfóliót kínálnia a magyar vállalkozásoknak ahhoz, hogy összességében nemzetgazdasági szinten értelmezhető fejlődést érhessünk el. Ebben mi élen járunk, de a piacnak is majd fel kell zárkózni.
Van egy harmadik aspektus, a tudatosítás, itt szerepe és feladata van magának az államnak is. Ma még létezik egy önálló infokommunikációs iparág, de ha továbbgondoljuk ezt a rendkívüli sebességgel zajló folyamatot, akkor rövid időn belül eljutunk ahhoz a ponthoz, amikor minden egyes vállalkozás valójában egy technológiai vállalkozás lesz. Azokban az iparágakban is meg fog jelenni a technológia, ahol eddig nem volt technológiaintenzív a termelés, a piacra lépés, vagy az ügyfelek kiszolgálása. Nem lesz olyan szegmense a gazdaságnak, ahol a digitalizáció nincs jelen.
Felvetődik tehát az a kérdés, hogy amiket ma tradicionális módon egy-egy szektorként írunk le, az megmarad-e tisztán például pénzügyi vagy energetikai szektornak, vagy pedig technológiai vállalatok lesznek csak, akik pénzügyi vagy energetikai szolgáltatást nyújtanak? Ha arra gondolunk, hogy ma hogyan működik egy nagy bank, egy nagy biztosító, vagy adott esetben egy modern egészségügyi szolgáltatás, hogyan érik el és szolgálják ki az ügyfeleiket, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy minden terület fejlődésének a kulcsa a digitalizáció, a technológia. Ha tetszik, ha nem a jó orvosok és a megbízható banki szolgáltatások mögött üzleti és egyre inkább digitális szakértők kell, hogy álljanak, hogy hatékonyan és megfelelő minőségben eljusson a szolgáltatás az ügyfelekhez.
Milyen összegekről beszélhetünk itt? Mennyit kellene ezekre fordítania egy vállalatnak? Ezek a szolgáltatások folyamatosan drágulnak, vagy épp ellenkezőleg: a piaci verseny olcsóbbá teszi őket?
Kezdjük ott, hogy a digitális és technológiai fejlesztések elképesztően nagy összeget fel tudnak emészteni, ráadásul számos esetet látunk, amikor egy nagyobb lélegzetvételű projekt a projektindítás pillanatában még nagyon izgalmasnak és modernnek tűnik, egy egyéves rollout végére azonban kiderül, hogy a technológia, amit bevezettek, már az indítás pillanatában elavulttá vált.
Ez a legerősebb oka annak, hogy mára a saját beruházás, a megvásárolt, „tulajdonolt” technológia sok esetben meghaladott modellé vált.
Egyre több ügyfél nyitott a rugalmas, jól skálázható megoldásokra, persze ebből a szempontból nekünk érdemi előnyt jelent a Magyar Telekom Csoport robosztussága, az, hogy ma már bármilyen megoldást képesek vagyunk havidíjas szolgáltatásként, fogyasztás-alapon felkínálni az ügyfeleinknek. Ráadásul tudunk nemzetközi léptékben gondolkodni, más országok megoldásait a Deutsche Telekom támogatásával szinte azonnal, adapt-and-go modellben be tudjuk emelni a kínálatunkba.
Ha megijedne bárki, nem az elmúlt években reflektorfénybe került felhő-megoldásokról beszélek. Mi egy olyan rugalmas üzleti modellt kínálunk ügyfeleinknek, amiről azt gondoljuk, hogy egyfelől versenyképesebbé fogja őket tenni, másfelől segít gyorsabban, hamarabb elindítani a régóta szükségessé vált beruházásokat. Ennek a hatása a teljes üzleti szektor szintjén is mérhető lesz, azaz segíti Magyarország gyorsabb felzárkózását a környező piacokhoz azáltal, hogy hatékonyabbá teszi és felgyorsítja a vállalkozások digitalizációját. Akár a DESI értékekben is mérhetően.
Ha gyakorlati tanácsot kellene adni egy cégvezetőnek, aki szintet szeretne lépni a digitális működésében, mik azok a szempontok, amikre a kezdeti lépéseknél figyelni kell? Mire érdemes fókuszálni a cégvezetőknek a következő időszakban a digitalizáció kapcsán? Mik azok a szolgáltatások, amikre szükségük lehet, hogyan érdemes partnert választaniuk? Nem az a legegyszerűbb, ha jelenlegi telefon- vagy internetszolgáltatójukra bízzák a dolgot?
Bár a technológia extrém gyorsasággal fejlődik, a beruházásokban, a partnerek kiválasztásában elengedhetetlen hosszútávban gondolkodni. Olyan partnert érdemes választani, aki akár öt év múlva is mellettük áll majd, és segíti őket a digitalizáció folyamatában. Ahhoz, hogy egy szállító képes legyen ilyen rugalmasságot kínálni az ügyfeleinek, rendkívül stabil alapokkal kell rendelkeznie. A másik kiemelt kérdés pedig a portfólió mélysége és szélessége. Alapvető feltétel ma már, hogy egy szállító képes legyen a lehető legszélesebb spektrumon előnyöket biztosítani, mert ez ismételten a vásárló versenyképességét, a vállalkozások versenyképességét tudja javítani. Érdemes a szolgáltatón túl az ajánlott szolgáltatásokat is felmérni: a gyors, ad-hoc, takarékosnak tűnő megoldásokra nem biztos, hogy évek múlva is építeni lehet.
Mekkora szerepe van a biztonságnak, elsősorban az adat- és információbiztonságnak ezekben a folyamatokban?
Napjainkban az ügyféladat a legnagyobb érték, a know-how, amivel hatékonyan lehet működtetni valamit, az adatállomány, aminek a felhasználásával azokat az automatizációs algoritmusokat létrehozzák, amiktől gyorsabban, nagyobb mennyiségben, jobb minőségben tudnak kiszolgálni ügyfeleket. Védelmükre kiemelt figyelmet kell fordítani, optimális környezetben érdemes tárolni őket, ahol a szolgáltató garanciát vállal a szünetmentes áramellátásra. Gondoljunk csak bele egy webshop üzemeltetésénél mekkora kiesést jelent pár óra leállás, ezért is fontos szempont az adatközpontunk éves 99,999%-os rendelkezésre állás. Októberben induló pályázatunk nyerteseinek is ezzel szeretnénk kedvezni.
Kiknek és milyen pályázat indult?
Azoknak a hazai vállalatoknak szeretnénk kedvezni, akik gondolkodnak vagy már aktívan fejlesztenek mesterséges intelligenciával, amely komoly előrelépést jelenthet, ugyanakkor egyik pillanatról a másikra felboríthatja az erőforrás- és kapacitástervezést. A pályázat nyertesei egy éven keresztül térítésmentesen bővíthetik szerverkapacitásukat, ami fejlesztői környezet kialakítására tökéletesen alkalmas.
A cikk megjelenését a Telekom támogatta.
Címlapkép és fotó: Portfolio
