A biztosítási piac díjbevétele az MNB adatai szerint 7,4%-kal 1428 milliárd forintra nőtt tavaly. Ez a növekedés messze elmarad a tavalyi 14,5%-os éves inflációtól, vagyis reálértéken visszaesett a piac. Látni kell azt is, hogy a MABISZ adatai szerint 112 milliárd forint biztosítási adót és 51 milliárd forint új pótadót fizetett a szektor, vagyis 100 forint befizetett biztosítási díjból 11 forint különadó formájában az államhoz vándorolt.
Az éves szinten mindössze 1,0%-kal bővülő életbiztosítási üzletág érezte meg a leginkább az új pótadó július 1-jei bevezetését, hiszen korábban nem szedett itt különadót a kormány, másrészt az egyszeri díjas életbiztosítások értékesítését értelmetlenné tette a pótadó, magasabb ugyanis az adókulcs ezek profithányadánál. Összességében a legfontosabb, rendszeres életbiztosítási díjbevételek így is 9%-kal nőttek a biztosítóknál, a járvány alatt erőteljes eseti befizetések 9%-kal csökkentek, az egyszeri díjbevételek pedig mindössze 11%-kal estek vissza tavaly (ha a negyedik negyedévet megnézzük, akkor utóbbiak már 60%-kal). Az szja-törvény szerinti adókedvezményes nyugdíjbiztosítások az életbiztosítási piac 21%-át hozták tavaly, miután díjbevételük alig a rendszeres díjas életbiztosítások átlaga felett, 9,5%-kal nőtt.
A még mindig sokkal nagyobb adóterhet viselő nem-életbiztosítási üzletág 12,7%-kal nőtt 2022-ben. A manapság alaposan újraszabályozott lakásbiztosítási piac díjbevétele 10%-kal, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoké (kgfb) 8%-kal, a cascóé 14%-kal, az összes többi (főleg vállalati) nem-életbiztosításé 20%-kal került feljebb. Az utasbiztosítások megközelítették a járvány előtti, 2019-es csúcsot, miután díjbevételük 91%-kal 15,2 milliárd forintra ugrott. Az egészség- és betegségbiztosításokról nem elég megbízhatók a statisztikák, ezért ezeket nem mutatjuk be, erről vendégszerzőnk itt írt.
Miközben 98 milliárd forinttal nőtt a nem-életbiztosítási üzletág bevétele, ugyanitt a kárráfordítások szintén erőteljesen nőttek, amiben az infláció, annak is a biztosítókat leginkább sújtó része, a kárinfláció a ludas. Hogy végül a nettó kárráfordítás „csak” 27%-kal, vagyis 56 milliárd forinttal növekedett, abban a károk egy részét viselő viszontbiztosítóknak is komoly szerepük volt, hiszen egyedül az aszálykárok több mint 40 milliárd forintnyi kárráfordítással jártak tavaly.
Sokat elmond az életbiztosítási piac értékesítési kihívásairól, hogy folytatódott az életbiztosítási szerződésszám régóta tartó csökkenése, a piac egyik motorját jelentő nyugdíjbiztosítások darabszáma is csak 30 ezerrel nőtt az egy évvel korábbi 38 ezer után (2022 végén 448 ezren állt). Egy év alatt 2%-kal, tíz év alatt 14%-kal csökkent az élő életbiztosítási szerződések száma Magyarországon, miközben a nem-életbiztosításoké egy év alatt 2%-kal nőtt, tíz év alatt pedig 38%-kal gyarapodott.
Az idén tovább erősödő túladóztatás és a csúcsokat döntögető kárinfláció ellenére a biztosítási piac a mi várakozásainknál és a MABISZ legutóbbi várakozásainál is magasabb, 35,8 milliárd forintos nyereséggel zárta 2022-t, de az idén tovább növekvő különadók miatt 2023-ban már könnyen veszteségbe csúszhat a szektor.
Az MNB tájékoztatása szerint 2022-t még tizenhat biztosító nyereséggel, hat biztosító pedig veszteséggel zárta, a profit 57%-os visszaesésében szerintük is „tükröződik a 2022-ben bevezetett szektoriális pótadó hatása.” A megemelkedett hozamkörnyezet szolvenciarátára gyakorolt negatív hatása és az eredménytermelő képesség romlása miatt előtérbe került a szolvencia kérdése. Az MNB szerint a szektor egészére számolt feltöltöttségi szint 172,9% volt, ez az érték az előző év azonos időszakához képest 23,2 százalékpontos csökkenést, három hónap alatt pedig 3,4 százalékpontos növekedést mutat. Stabil, és jóval meghaladja mind a jogszabályban előírt 100%-os, mind az MNB vonatkozó ajánlása alapján prudenciálisan elvárt, a volatilitási tőkepufferrel megnövelt 150%-os követelményt. Jó hír, hogy 2022 végén még egyetlen biztosító esetében sem találtak 150% alatti szavatolótőke-megfelelőségi értéket.
