Fokozódik a horror a magyar biztosítási piacon: kivérezteti a kormány a külföldieket?
Üzlet

Fokozódik a horror a magyar biztosítási piacon: kivérezteti a kormány a külföldieket?

Lassan minden karácsonyra időzít egy biztosítóvásárlást a magyar állam: egy éve az Aegon és az Union 45%-ának a megvásárlását jelentették be, most pedig a Posta Biztosító 67%-át vette meg a német Talanxtól ismeretlen áron, így a teljes biztosító az államé lett. Hogy teljes legyen a kép, szentestére egy újabb adóemelést is meglépett a kormány, amivel nagyjából a másfélszeresére emelte a még többségében külföldi kézben lévő szektor pótadó-terhelését. Egyes biztosítók veszteségessé válhatnak a különadótól, miközben amúgy is romlik a tőkemegfelelésük, mindez pedig felgyorsíthatja a külföldiek kivonulását.
Kiemelt téma lesz ez március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciánkon, érdemes mielőbb regisztrálni a rendezvényre!

Horrorisztikus adót kaptak a nyakukba a biztosítók – írtuk júniusban. A már tíz éve létező, a tavalyi költségvetésbe 115 milliárd forinttal betervezett biztosítási adó mellé akkor vezette be a kormány a nagyjából 50 milliárdra tervezett (ennél azonban magasabb) pótadót a második félévre. Hasonló összegű pótadót tervezett be a kormány 2023-as költségvetésbe is, deklaráltan átmeneti jelleggel. Az új adóteher önmagában a biztosítók legutóbbi ismert, 2021-es 80 milliárdos éves nyereségének csaknem a kétharmadát jelentette.

Ez azonban nem volt elég a kormánynak, szentestére megérkezett az újabb biztosítói feketeleves a horrorsztori folytatásaként: megemelték 2023-ra a sávosan kialakított pótadó legfelső kulcsát, amivel a tavalyihoz hasonlóan az aktuálisan képződő díjbevételeket terheli. A nem-életbiztosítások esetében 7-ről 12, az életbiztosítások esetében 3-ról 5 százalékra emelték a legfelső kulcsot. Így az alábbi táblázat szerint alakultak a pótadó kulcsai. (Mivel a 2022-es kulcsok csak a második félévben képződő díjbevételekre vonatkoztak, ez esetben a csökkenő adókulcs is jelentősen növekvő éves adóterhet jelent 2023-ra.)

A biztosítói pótadó kulcsa
 
2022 Nem-életbiztosítás Életbiztosítás
1 Mrd alatt 4,0% 2,0%
1-18 Mrd 8,0% 3,0%
18 Mrd felett 14,0% 6,0%
2023 eredeti Nem-életbiztosítás Életbiztosítás
2 Mrd alatt 2,0% 1,0%
2-36 Mrd 4,0% 1,5%
36 Mrd felett 7,0% 3,0%
2023 módosított Nem-életbiztosítás Életbiztosítás
2 Mrd alatt 2,0% 1,0%
2-36 Mrd 4,0% 1,5%
36 Mrd felett 12,0% 5,0%
Forrás: 197/2022 kormányrendelet és módosítása, Portfolio

Az eredeti biztosítási adó és az új pótadó így most már összesen 219 milliárd forinttal szerepel a 2023-as költségvetésben. Ez a magyar biztosítók elmúlt négy negyedévi biztosítástechnikai eredményének a 4,6-szorosa és díjbevételének a 15%-a, vagyis 100 befizetett biztosítási díjból 15 forint „közvetlenül” az államhoz kerülhet különadó formájában.

Megbecsültük, hogy alakul így a legnagyobb biztosítók adóterhe. Alábbi számaink alsó becslésnek tekintendők, amelyben abból indultunk ki, hogy 10%-kal nőtt a díjbevétel a piacon az első három negyedévben 2021-hez képest, a legutóbbi negyedévben pedig már inkább stagnálás látható. A nyolc legnagyobb biztosító 2022-re 56 milliárd, 2023-ra pedig

50 milliárd forint pótadót fizetett volna, ez nő a karácsonyi adóemeléssel 75 milliárd forintra.

Alábbi ábránkon látható, hogy a pótadó általunk becsült 2023-as összege több biztosító esetében nagyobb a 2021-es adózott nyereségnél. Ha nem nő az alap jövedelmezőség (erre a mostani magas kárinfláció és kárgyakoriság-növekedés mellett rosszak a kilátások), akkor a biztosítók egy része veszteségessé válhat, az adó így a biztosítói tőke egy részét vonja el, ami alacsony tőkemegfelelés mellett tulajdonosi tőkeemelést tehet szükségessé.  Az MNB már tavaly figyelmeztetett, hogy (nyilván a hozamkörnyezet emelkedéséből fakadó átértékelődések, másrészt a növekvő kár- és adóterhek miatt) miatt több biztosítónál is közel került a prudenciálisan 150%-os elvárt minimumszinthez a tőkemegfelelés (vagy már alá is ment ennek a szintnek.)

A Szolvencia II kockázatalapú tőkekövetelmény szerinti, a szektor egészére az egyedi adatokból összesítve számított szavatolótőke-feltöltöttségi szint 2022. III. negyedévben 169,5%. Ez az érték
az előző év azonos időszakához képest 52,5 százalékpontos míg az előző negyedévihez viszonyítva 6,3 százalékpontos csökkenést mutat,

- közölte legutóbbi statisztikai adatközléséhez kapcsolódóan, december elején az MNB, hozzátéve, hogy ez a szint még stabilnak számít.

Mint említettük, a többi különadóhoz hasonlóan a biztosítási pótadót is átmeneti jelleggel, 2022-re és 2023-ra vezette be a kormány, indoklásul pedig a járvány alatt megnövekvő életbiztosítási díjbevételeket mint biztosítói többletjövedelmet jelölte meg. Ehhez képest ahogy a fenti táblázatban is látható, elsősorban a nem-életbiztosításokat terheli az új adóteher, az „eredeti” biztosítási adóhoz hasonlóan.

Ami ennél is érdekesebb, hogy az új különadónak vajon milyen szerepe lesz a biztosítási piac tulajdonosi szerkezetében várható változásoknak, aminek csak az első két felvonása volt az Aegon-Union páros, illetve a Posta Biztosító (részleges) megvásárlása. Ezzel egyébként a harmadik, az ötödik és a hatodik legnagyobb biztosítókban terjeszkedett az állam, ezzel még a Posta Biztosító kivételével mind a 10 legnagyobb biztosító többségi külföldi tulajdonban van.

Kovács Zsolt miniszteri biztos a Portfolio-nak adott decemberi interjújában a kormány ezzel kapcsolatos elvárásairól meglehetősen nyíltan beszélt: ahogy a bankszektorban, a biztosítóknál is 50% feletti hazai tulajdon elérése a kormány célja, átmeneti tulajdonosi szerepvállalás mellett.

Arról nem beszélt a miniszteri biztos, hogy

adóemelésekkel „jóárasítanák” a külföldi tulajdonban lévő biztosítókat, hogy az állam vagy a hazai befektetők olcsón tudják megvásárolni őket,

de nehéz nem erre gondolni az újabb, karácsonyi adóemelés után, hiszen minél gyorsabban és radikálisabban zajlik le a folyamat, annál kedvezőbb a vevői oldal számára. A biztosítók egyes külföldi tulajdonosait arra kényszeríti a túlzott adóterhelés, hogy meggondolják, plusz tőkét tesznek-e romló szolvenciarátájú magyarországi biztosítójukba, vagy inkább eladják érdekeltségüket.  

Kiemelt téma lesz ez március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciánkon, érdemes mielőbb regisztrálni a rendezvényre!

Címlapkép: Getty Images

RSM Blog

A HR hatása az M&A ügyletekre

Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában a második legfontosabb lépés egy tranzakciós célpont értékelésekor. A H

Holdblog

Ilyen jól úsznak a kenguruk?

Új-Zéland az élen jár a lakosságarányos olimpiai érmek számában. Ausztrália pedig 27 milliós lélekszáma ellenére sem tud kiesni az éremtáblák első 10 helyéről. De miért... The post Ily

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező víz folyik a csapból? Itt a térkép, több százezer magyart érinthet

Vezető modellező/ pénzügyi modellező

Vezető modellező/ pénzügyi modellező
Agrárszektor Konferencia 2024
2024. december 4.
Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2024
2024. november 27.
Mibe fektessünk 2025-ben?
2024. december 10.
Property Awards 2024
2024. november 28.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Ez is érdekelhet
üvegvisszaváltó, visszaváltás, lidl, mohu