A cikk megjelenését a Corteva Agriscience támogatta.
Az agrárium gyakorta kerül a környezetvédők célkeresztjébe, míg a termelők azzal védekeznek, hogy lényegesen többet tesznek a zöld megfontolásokért, mint más iparágak. A fenntarthatóság tekintetében az agrárium hol helyezkedik el a képzeletbeli mezőnyben?
A mezőgazdaságban dolgozó kollégák, fogalmazhatunk úgy is, hogy egy olyan eszközzel dolgoznak, amit az unokáiktól kaptak kölcsön. Nagyon is érzik ennek a súlyát, fontos számukra, hogy a termőföld, amivel dolgoznak, minél tovább megmaradjon és termőképes legyen. Egy kicsit más szemszögből megnézve a mezőgazdasági termelést, láthatjuk, hogy az üvegház hatású gázok kibocsátásában a mezőgazdaság aránya hozzávetőleg 10-11 százalék, akkor azért nem lehet azt mondani, hogy leginkább ezt az iparágat terheli a felelősség.
Ráadásul nagyon sok olyan tevékenységet, technológiát alakít ki a mezőgazdasági társadalom, amivel még ezen is próbálnak csökkenteni. Új talajművelési módokat alakítottak ki, a gépesítés, a precíziós gazdálkodás előrehaladása mind-mind olyan feladatkör, amelyben azt látja a gazdálkodó, hogy hatékonyabban, kisebb inputtal, jobb anyagokkal védve a növényeit tud dolgozni. Egy innovatív, folyamatosan változó gazdatársadalmat látunk, akik alkalmazkodnak az újabb és újabb kihívásokhoz. Bíznunk kell bennük. A magyar növényvédelmi végzettséggel rendelkező agrárszakember-gárda ráadásul európai szinten is a top kategóriába tartozik.
A fenntarthatóság kérdése sokáig mintha ellentétes lett volna az üzleti siker szempontjaival, ám az utóbbi időben, mintha a két elvárásrendszer sokat közeledett volna egymáshoz. Ennek szabályozói és piaci okai egyaránt vannak. Mennyire egyeztethető össze a két szempont?
A fenntarthatóság ma az innováció egyik ága, és egyik legkomolyabb hajtóereje. Minden inputanyaggyártó cég rájött arra, hogy abba az irányba kell elmozdulnia, hogy a saját kutatás-fejlesztését, a megtermelt tőke erre a területre történő visszaforgatását minél hatékonyabban tudja felhasználni. Érezhetően van egy elvárás a társadalomtól felénk, hogy milyen termékeket, technológiákat használjunk, és a klímaváltozás is ad olyan kihívásokat, amelyekre válaszolnunk kell.
Ha az előző 10-15 éves átlag időjárási ciklust nézzük, vagy az azt megelőző 30-40 évet, akkor gyökeres változásokat tapasztalhatunk. Gyakoribbak lettek a szárazabb periódusok, a hőségnapok száma sokkal nagyobb.
Azok a növények, amelyek eddig tradicionálisan könnyen termelhetők voltak a magyarországi klimatikus viszonyok között, most már elég nagy kihívások előtt állnak. Ennek megfelelően átalakul a vetésszerkezet is, és ebben a kérdésben a termelői partneri kör is együtt dolgozik a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégekkel. Közösen dolgozzuk ki azokat az irányokat, amelyek felé érdemes menni.
Hasonló a helyzet a növényvédő szerek esetében is. Ezek nyomon követésére szolgál például a Farm to Fork európai program. Az új szabályoknak történő megfelelésben nekünk is olyan termékeket kell a piacra hozni, amelyek a legújabb elvárásokkal összhangban vannak. A Corteva termékei megfelelnek a legújabb európai környezetvédelmi szabályoknak. Azokat a termékeket, amelyek nem felelnek meg a legújabb szabályozásoknak, fokozatosan kivontuk a piacról, és ezt teszi minden növényvédőszer-gyártó cég is. Ez egy jó irány, amely az innováció, fejlesztés és fenntarthatóság felé visz mindenkit. Új termékeink esetében egyre inkább törekszünk a petrolalapú vívőanyagok helyett növényi olaj alapú vagy vizes bázisú anyagokat alkalmazni. A precíziós mezőgazdaság azt teszi lehetővé, hogy kevesebb inputanyagot kelljen használni, mi pedig azon dolgozunk, hogy hatékony és a szabályoknak megfelelő termékeket hozzunk a magyar piacra.
Mennyiben jellemző, hogy az inputanyaggyártó cégek viszik előre az innovációt, és mennyiben a gazdák érdekei, szükségletei hajtják ezt a folyamatot? Hogy zajlik a fejlesztés a gyakorlatban?
A Corteva alapfilozófiája az, hogy együtt gondolkodunk a termelői körrel, és ezek alapján dolgozunk ki olyan technológiákat, amelyek aztán jól működnek. Mindig partnerként gondolunk a gazdálkodókra, és kétirányú kommunikációt folytatunk velük. Egy-egy technológiai fejlesztésnek az oda-vissza alapon történő átbeszélése gyorsíthatja meg és alakíthatja ki a legjobban az új fejlesztéseket. Ha tudjuk, hogy mit szeretne a partner, akkor tudunk arra reagálni és termékeket ajánlani. Ha pedig még nem áll rendelkezésünkre a kész válasz, akkor elindítjuk azokat a fejlesztési, kutatási irányokat, projekteket, amelyekkel ezekre az igényekre megoldást tudunk adni.
Hogy egy konkrét példát említsek: jelenleg a nitrogén árnövekedése miatt érdemes megvizsgálni az alternatív lehetőségeket, hogy milyen levéltrágyákkal lehet dolgozni, illetve azt is, hogy milyen mikrobiológiai termékek vannak. Vannak-e olyan nitrogénmegkötő baktériumok, amelyeket fel lehet használni arra, hogy segítsenek. Eddig ezt a talajfelszín alatt végezte el mindenki a nitrogénmenedzsment során, a baktériumtrágyákkal. A lucerna vagy a szója esetében például a gyökérgümőkben élő baktériumok végzik a nitrogén megkötését. A Corteva viszont talált egy olyan megoldást, amivel a talajfelszín feletti növényi részeket tudja kolonizálni egy baktériumfajjal, amely megköti a légköri nitrogént és a növénnyel szimbiózisban élve juttatja azt nitrogénhez. Ez a rendszer egy olyan lehetőséget ad a gazdák kezébe, mellyel jelentős nitrogénműtrágya-csökkentést lehet elérni, kultúrától függően különböző mértékben. A kísérleteink alapján ez 30-60 kilogramm nitrogén hatóanyag is lehet hektáronként, vagyis kevesebb nitrogén műtrágyát kell megvenni, szállítani és kijuttatni.
Milyen jövőképet lát a fenntarthatóság terén? Milyen irányokba folyhat tovább a fejlesztés, figyelembe véve, hogy mind a fogyasztói elvárások, mind pedig a szabályozói követelmények egyre szigorúbb feltételek támasztanak?
A Corteva fenntarthatósági törekvéseinek egyike a bizonyítottan kiszámítható teljesítményű biostimuláns, biokontroll és feromon biotermékek fejlesztése a növekvő piaci kereslet kiegészítésére. A folyamatos növekedés elvárt egy multinacionális vállalatnál, ezen nem változtatunk. A növekedésnek három lehetősége van: a meglévő termékkör minél szélesebb körben való elterjesztése, a fejlesztések alapján bejövő új termékek piacra juttatása, illetve harmadikként pedig az innovációs vállalatok vagy más vállalatoknál lévő termékek akvizíciója, forgalmazása.
A vállalat idén ősszel jelentette be, hogy végleges megállapodást ír alá a biológiai készítményeket gyártó Symborggal, mely részeként, a vállalat számos európai ország piacára vezethet be tápanyag hasznosulás optimalizálását segítő termékeket. Továbbá a biológiai iparág egyik legnagyobb független vállalatának, a Stoller Groupnak a felvásárlásáról is aláírt megállapodást a Corteva, mely megerősíti a vállalat elkötelezettségét az iránt, hogy a gazdálkodók számára olyan biológiai eszközöket biztosítson, amelyek kiegészítik a fenntartható gazdálkodási gyakorlatot, és segítenek megfelelni a változó piaci elvárásoknak.
Természetesen folyamatosan keressük a további lehetőségeket, és fejlesztjük saját termékeinket is.
A cikk megjelenését a Corteva Agriscience támogatta.
Címlapkép: Portfolio
