Folyamatosan változnak az elvárások és a figyelembe vett szempontok, a 30 év alattiak közlekedéshez való hozzáállása mégsem tér el radikálisan az átlagtól – derült ki Sütő Anna a Datalyze ügyvezetőjének előadásából. A digitális lábnyom követéssel és az online tevékenységek alapján elkészített kérdőíves megkérdezéssel készült kutatás betekintést enged a fiatalok gyorsan változó és néha ambivalens gondolkodásmódjába. A vizsgált generációnál egyszerre kap kiemelkedő szerepet a fejlődés és a fenntarthatóság, két olyan fogalom, amely nem minden esetben fér össze könnyen. A fenntarthatóságra való erősebb törekvés mellett a kísérletezési kedv is nagyobb a 30 év alattiaknál.
A fiatalok közül sokkal többen próbáltak már mikromobilitási eszközöket (elektromos roller, elektromos gördeszka), mint az idősebb generációk képviselői, jelentős részük mégsem lesz általános felhasználó, ugyanez látható a car sharing-nél, és egyéb sharing economy szolgáltatásoknál, sokan kipróbálják őket, de szinte senki nem használja őket rendszeresen”
– mondta Sütő Anna.
A kutatás lehetőséget biztosított a vizsgált csoport belső beszélgetéseinek feltárására, mint kiderült a 30 év alattiak jelentős nehézségként élik meg az infrastrukturális hiányosságokat (bicikli utak és hatékony kötöttpályás közlekedés hiánya) és az anyagi korlátokat. Úgy érzik ezek azok a problémák, amik jelentősen megnehezítik a fenntartható közlekedés elterjedését. A nehézségek feloldásában és a szükséges feltételek megteremtésében aktívan várják a fentről érkező támogatást, úgy gondolják, hogy a kormányoknak és vállalatoknak nagy szerepük van a változás irányításában.
A közlekedés csak teljes egészében értelmezhető
A fenntartható közlekedésről szóló panelbeszélgetésen a moderátor, Vígh Zoltán, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezető igazgatója kezdésként arra kérte a paneltagokat, hogy határozzák meg, szerintük melyik a legnagyobb jövővel rendelkező fenntartható közlekedési forma. Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökének válaszában rögtön a beszélgetés elején meghatározta a panel egyik legfontosabb témáját:
a közlekedés csak teljes egészében elemezhető, nem bonthatjuk kisebb részekre az egyszerűség kedvéért.
„Mindent összevetve a kötött pályás közlekedés lehet a legjobb eszköz a fenntartható közlekedésre, de ez nincs mindenhol kiépítve, és nem is lenne mindenhol hatékony megoldás” - egészítette ki válaszát a szövetség elnöke.
Varga Zsombor a Toyota Central Europe PR menedzsere egyetértett abban, hogy a fenntartható közlekedést rendszerszinten kell kezelni. "A Toyota új célja a világ legnagyobb mobilitás szolgáltatójává válni, hiszen a közlekedés ma már jóval több az autózásnál" - mondta a menedzser.
A kérdéskör összetettségére reagálva Balogh Szabolcs, az MVM Mobiliti Kft. ügyvezetője elmondta, hogy vállalatuknál három fő pillér alapján vizsgálják a fenntarthatóságot, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontok alapján, szerinte, ha ezek közül bármelyik hiányzik nem lehet fenntarthatóságról beszélni. Az ügyvezető arról is beszélt, hogy az elektromos autók működésükből adódóan szinte zéró lokális szennyezést okoznak az MVM újításának köszönhetően azonban az a gyakori ellenérv is érvényét veszti, hogy az elektromos gépjárművek nem az utakon, hanem az erőműveken keresztül szennyeznek.
2023 január elsejétől minden MVM Mobiliti töltőállomáson 100 százalékosan tiszta energiával tölthetik fel gépjárművüket a felhasználók
– ismertette a fejlesztést Balogh Szabolcs.
Vígh Zoltán kérésére a részvevők meghatározták az általuk legjobbnak tartott módszert az elektromos autók népszerűsítésében Pukler Gábor szerint az ösztönzők megtartása, elengedhetetlen, ezért nagyon káros amikor a plug-in hibridekre vonatkozó támogatásokat csökkentik. Ehhez az állásponthoz csatlakozott Balogh Szabolcs is, aki elmondta, hogy nem szabad haragudni egy eszközre, a plug-in hibridek egyes szituációkban, például a városi közlekedésben környezetkímélőbbek is lehetnek az elektromosok gépjárműveknél, és „kapu drogként” szolgálhatnak a felhasználók számára. Varga Zsombor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak az üzemeltetéshez, hanem a gyártás során felhasznált erőforrások is fontos szerepet játszanak egy közlekedési eszköz fenntarhatóságában.
Egy nagyobb hatótávval rendelkező elektromos autó akkumulátorából nagyjából 6-8 plug-in hibridet lehet legyártani, az elektromos autók kapacitása gyakran nincs kihasználva, bizonyos élethelyzetekben ezért is jobb választás lehet egy plug-in hibrid.
A résztvevők egyet értettek abban, hogy kizárólag azután lehet az elektromos és hibrid közlekedés általános elterjedéséről beszélni, miután a szükséges infrastruktúra kiépítésre került. Pukler Gábor megjegyezte, hogy a hazai töltőállomás rendszer részben az MVM-nek köszönhetően már kiterjedt és képes ellátni a folyamatosan gyarapodó felhasználókat. Balogh Szabolcs a fizikai infrastruktúra mellett még egy fontos területre hívta fel a figyelmet: „Nem szabad megfeledkezni róla, hogy nem csak az épített, de a szoftveres környezet is elengedhetetlen a fenntartható közlekedés elterjedéséhez, mi az MVM Mobility mobilapplikációban már egy ideje ezen dolgozunk és idáig nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk” - ismertette a szakértő.
A konferencia többi programjáról készült tudósításaink alább olvashatóak.
Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos
