Több nagy IT-vállalatnál, többek között a T-Systemsnél is házkutatást tartott az adóhivatal. Mire jutottak a nyomozás során, lesz folytatása ennek az ügynek?
Tavaly nyáron frissen érkezett vezetőként nem állítom, hogy jól esett, amikor szóltak a kollégák, hogy a NAV helyszíni ellenőrzést tartott nálunk és még sok más informatikai vállalatnál. Természetesen mindenben együttműködtünk a hatóságokkal.
A dolog hátteréről talán annyit érdemes megjegyezni, hogy a korábbi években körülbelül 1100 alvállalkozó céggel dolgoztunk, ebből a NAV adatkérése most hármat érintett, jellemzően 2-5 évvel ezelőtti időszakra vonatkozó információkat kértek be. Március 8-án zárult egyébként a soron következő NAV auditunk, és mindenben megfeleltünk, teljesen prudensnek minősítették a működésünket. Arra viszont egyértelműen rávilágított ez a helyzet, hogy egy olyan vállalatnak, amely majdnem a teljes magyarországi IT-ökoszisztémával valamilyen módon együttműködik, szelektívebbnek kell lennie. A jövőben sokkal koncentráltabb, fókuszáltabb együttműködéseket keresünk. A pareto elvet alkalmazzuk: számosságában lényegesen kevesebb partnercéggel szeretnénk a jövőben a projektjeinket megvalósítani.
Ennek teljesítmény, illetve bevétel-oldalon is lesz következménye?
Ettől nem várunk számottevő kiesést – a velünk elköteleződő partnerek várhatóan több feladathoz jutnak majd. Fontosabb, hogy felelős vállalatként egy átláthatóbb partneri körrel továbbra is minden törvényi kötelezettségünknek megfeleljünk. A lezárult audit fontos megerősítés, de szeretnénk tovább javítani belső folyamatainkat.
Egyetértesz azzal, hogy intézményesült a korrupció Magyarországon az IT-szektorban?
Azt gondolom, az ilyen és ehhez hasonló vizsgálatok most nagyon jót tesznek ennek a szektornak: az IT-iparág szereplőinek alapvető érdeke, hogy a szakmaiság és a valódi értékteremtő képességek lehessenek a siker zálogai. Az én tapasztalatom szerint ez igenis egy remek iparág, ahol százezernél is több magasan képzett szakember dolgozik, és egyáltalán nem az elmúlt időszakban vizsgált praktikák jellemzik a szektor működését. A mindennapjainkban kiélezett szakmai harcok zajlanak, az életünk nem arról szól, hogy könnyű győzelmeket aratunk; minden fillérért meg kell küzdenünk.
A közbeszerzési környezet még ennél is nehezebb terep, borzasztóan feszes, rigid keretek jellemzik, ami a megrendelőt számtalanszor legalább annyira nehéz helyzetbe hozza, mint a szállítót. Elég, ha arra gondolunk, hogy sok esetben a rendelkezésre álló forrásokból csak az induló beruházás fedezhető, az üzemeltetési feladatok külön finanszírozást igényelnek. Ez két külön eljárás, és nem garantált, hogy a beruházást megvalósító az általa létrehozott megoldást üzemeltetheti is. Ez sokszor a megrendelőnek legalább akkora gond, mint a szállítónak. Ettől még ez a szabály. Ma már vannak olyan szakmai fórumok, ahol a szereplők közösen tudnak ezekre a kérdésekre válaszokat keresni.
Ettől még igaz, hogy az IT egy fiatal iparág, nem kizárható, hogy itt is vannak olyan szereplők, akik a könnyű győzelmek és a gyors meggazdagodás reményében hazardíroznak.
Ettől mi elzárkózunk, és azt látom, hogy az iparág tradicionális szereplői is hasonlóan lépnek fel. Közös érdeke az iparágnak, hogy a szakmaiság kiszorítsa a szerencsevadászokat.
A bevételeitek milyen arányban érkeznek közbeszerzésekből?
Az elmúlt 1-1,5 évben folyamatos a visszaszorulás az állami megrendelésállományt tekintve. Nem örülünk ennek a helyzetnek, megváltozott a piac, nagyon erős konszolidáció zajlik, és nem alábecsülendő, hogy milyen versenytársakkal kell tudnunk felvenni a versenyt. Az árbevételeink a privát szektorban stabilak, sőt nőni is tudtak, de az állami szektorban inkább visszaesés látszik.
Választási év van: mit tapasztaltok idén a közbeszerzéseknél, mire számítotok?
Kemény évre számítok, az első pár hónap alapján azt látom, hogy a piac nagyon lelassult. Persze érthető, hogy ezekben a napokban elsősorban nem erre fókuszálnak az államigazgatási szereplők, ilyenkor mindig a kivárás jellemző.
Az év második felében felfuthat a közbeszerzések száma?
Ebben reménykedik a piac. Számunkra inkább az most a lényeges, hogy mire fókuszálunk, milyen új irányokat jelöltünk ki a következő 3-5 évre. Eldöntöttük, hogy nem akarunk mindig minden területen jelen lenni. A múltban nagyon kézenfekvőnek tűnt a vállalat méretéből, rizikótűrő képességéből, projektfinanszírozási kapacitásából adódóan, hogy szinten bármilyen izgalmasnak tűnő projektet szívesen elvállaltunk amellett, hogy egészen pici ügyeket is megoldottunk. A jövőben, ahogy a velünk dolgozó partnerek tekintetében, úgy a vállalt feladatok tekintetében is szelektívek leszünk. Részt fogunk venni komplex rendszerintegrációs projektekben, el fogunk vállalni új technológiai képességeket igénylő feladatokat, de elsősorban az általunk kiválasztott fókuszterületeken. Ettől azt várjuk, hogy kevesebb területen jelenünk meg, de ott sokkal mélyebb szakmai tartalommal, sokkal erőteljesebb megvalósító és üzemeltetési képességekkel.
Melyek lesznek ezek az új irányok?
Három olyan terület van, ami egyértelműen a növekedés motorja lesz. Egyrészt a platformszolgáltatásainkra, a hibrid felhős stratégiánk kiteljesítésére és a szolgáltatási portfóliónk skálázhatóvá alakítására fókuszálunk a nagyvállalati szegmensben. A második terület a kiberbiztonsági szolgáltatásaink bővítése, a harmadik pedig a mesterséges intelligencia további hasznosítása. A mesterséges intelligencia elsősorban az ügyfélszolgálati automatizációt jelenti nagyon sok vállalat számára, mi is innen indultunk a Vandával. Ma már óriási lehetőséget látunk az ipari automatizáció területén is a mélytanulási algoritmusok továbbfejlesztésével és üzleti felhasználásával kapcsolatban. A következő időszakban szignifikánsan szeretnénk növelni a befektetéseinket ezeken a területeken.
Ugyanakkor elképesztő erőforráshiány van az informatikában. A következő években, ha az egész iparág összes szakemberét hadba állítjuk, akkor sem fogjuk tudni kiszolgálni az összes igényt.
Az informatikai átképzések segítettek érdemben enyhíteni a munkaerőhiányt?
Az IVSZ - amelynek a T-Systems is aktív tagja - nagyon erősen beleállt ebbe a témába az iparág nevében, és rámutattak arra, hogy ha a képzési oldalon nem tudjuk megfogni ezt a történetet, akkor az egész ország lemaradhat a digitalizációs versenyben. De nem elég, amit eddig tettünk, ennél több kell.
A duális képzés mennyire jött be eddig?
Vannak olyan egyetemi együttműködéseink, amelyeket nagyon értékesnek tartunk, az Óbudai Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel dolgozunk együtt, a győri Széchenyi István Egyetemmel már duális képzés formájában. Ha tudunk, nyitni fogunk még további intézmények irányába, azt látjuk, hogy ez egy nagyon jó kapcsolódási felület a piac és az oktatási szféra között, óriási szükségük van erre. És a munkaadóknak is hasznos, ha aktuális tudással rendelkeznek az egyetemről frissen a munkaerőpiacra lépő fiatalok.
Hogyan alakulnak az informatikusbérek?
Iparági sajátosság, hogy általános infláció jellemző az egész informatikai munkaerőpiacon, és ezen felül tapasztaljuk a munkaerőhiányt. Ez a kettő együtt a tökéletes vihar.
Majdnem lehetetlen, hogy egy folyamatos, stabil környezetet tudjon biztosítani bármilyen piaci szereplő, mert egymásra licitálnak a vállalatok a meglévő erőforrásokért. Ennek árfelhajtó hatása van, ez elképesztő nyomás alá helyezi az egész szektort, amely ezt megpróbálja megjeleníteni az áraiban. Kérdés, hogy a felvevőpiac mennyit hajlandó ebből elfogadni. Az építőiparban tapasztalható folyamatokhoz tudnám a helyzetet hasonlítani.
Mi sokat várunk attól, hogy az elvárt feltételeken túl közösséget építük. Ez egy tudatos, szisztematikus, következetes munka, aminek része a vezetői kultúra fejlesztése, a karriertervezés, a folyamatos kompetenciafejlesztés és a közösségi programjaink, amik egyben tartják a csapatot. Fantasztikus kollégáim vannak, nagyszerű szakmai képességekkel. A vezetői csapatunk feladata, hogy számukra minden lehetőséget biztosítsunk arra, hogy folyamatos képzésekkel és fejlesztéssel mindig a régió szakmai élvonalában legyünk.
Visszatérve az új stratégiai irányokra, mit takarnak a hibrid felhős megoldások?
Még csak kevesek látják, de a jövő egyik legfontosabb kérdése, hogy kinél van az adatunk. Ebben a tekintetben egypólusúvá vált a világ, van néhány olyan globális amerikai nagyvállalat, amely folyamatosan gyűjti az összes elérhető adatot, ami egy individuummal vagy egy vállalattal kapcsolatban megszületik ma a digitális térben. Míg Amerika és Kína olyan mélytanuló algoritmusokat fejleszt, amely a Föld populációjának a harmadát kitevő adatszettekből dolgozik, addig Európa legerősebb eredménye ebben a témában az a GDPR.
A mi hibrid nagyvállalati startégiánk erre kínál megoldást. Régiós összevetésben is egyedülálló, több mint 10 ezer négyzetméteres adatközponttal rendelkezünk, mára számos olyan szolgáltatást nyújtunk, melyek eddig csak a publikus szolgáltatóknál voltak elérhetőek. A mi ügyfeleink eldönthetik, hogy egy nagy, globális, publikus felhőszolgáltatónál vagy helyben tárolják és hasznosítják adataikat.
Melyek azok a szektorok, ahol most a legnagyobb IT-beruházásokat látni? Mi mozgatja most az IT-piacot az egyes szektorokban, hol száguld elsősorban a digitalizáció?
Van, aki jobban digitalizál, és van, aki még jobban. A digitalizációt sok esetben nem feltétlenül egy kiforrott igény irányítja, hanem sokkal inkább egy félelem attól, hogy valamiről lemaradnak. Mára minden szektorban elindult a mozgolódás, de vannak iparágak, amelyek előrébb tartanak. Ilyen a bankszektor, ahol a hazai nagy szereplőknek átgondolt digitalizációs stratégiája van, jól láthatóan erős képességeket építettek ki. A gyártó és termelő vállalatoknál – ideértve a mezőgazdaságot is – szintén nyitottak lettek a különböző technológiai fejlesztésekre, ők elsősorban az automatizáció irányából építkeznek.
Rengetegen menekülnek a szomszédban dúló háború elől nyugatra, lesznek, akik hosszabb távon is maradnak. Az IT-munkaerőpiacon is érezhetjük majd ennek hatását?
Azok, akik az ukrán piacon valamilyen offshore jellegű szolgáltatási struktúrában dolgoztak bármelyik nemzetközi piacra, ha mobilizálódtak is, valószínűleg vissza tudnak térni a korábbi munkájukhoz. Az egész iparág reménykedik ugyanakkor abban, hogy az ukrán piacot kiszolgáló erőforrások egy része majd Magyarországon keres boldogulást, ők segíthetnek enyhíteni az elképesztően feszítő munkaerőpiaci hiányt.
Az orosz-ukrán háborúnak milyen hatása lesz a magyar IT-piacon, milyen csatornákon érinti ez a szektort?
Nagyon sok olyan ügyfelünk volt, aki akár az orosz, akár az ukrán piacon intenzíven jelen volt, ők óvatosabbak lettek a beruházásaikkal. Van, aki most mindent megállít és felméri, hogy a háborús helyzet pontosan mit is jelent neki hosszú távon. Biztos, hogy jó pár ügyfelünk átstrukturálja idén a beruházásait. Persze ez mind másodlagos. Mind arra vágyunk, hogy mielőbb béke legyen.
Az ellátási láncok már a pandémia idején is akadoztak, chiphiány alakult ki. Most mit tapasztaltok ezen a téren, van-e, lesz-e gond a vasak beszerzésével?
Nem fog javulni a helyzet. Azok a határidők, azok a feltételrendszerek, amelyekhez hozzászoktunk az elmúlt 10-20 évben, az elmúlt 1-1,5 évben mind megdőltek. Keserves időszak van mögöttünk, nagyon sok esetben kevés vagy semmilyen tájékoztatást nem tudtunk adni az ügyfeleknek arra vonatkozóan, hogy egy termék, ami egy megoldáshoz szükséges, vajon hol tart.
Amiket korábban egy hét alatt megkaptunk akár a Távol-Keletről is, azokra ma 6-8 hónapot kell várni. 6 hónap után pedig kapunk egy üzenetet, hogy még 4 hónap.
Furcsa jelenségnek lehetünk majd szemtanúi: az eddigi években a szállítók várták, hogy az ügyfelek eldöntsék, hogy valamilyen beruházást elindítanak. Most egy-egy ügyfél döntés előtt megkérdezi a piacot, hogy van-e bárki, aki képes lesz neki határidőre szállítani azokkal a kondíciókkal, amiket megálmodott. A piac kompetitív jellege miatt ugyanakkor a szállítók eszméletlen rizikót vállalnak, olyan feltételeket, amelyek a teljesítőképességük határait feszegetik. Ebben is fejlődnie kell a szektornak.
Az energiaválság hogyan érinti az IT piacot és a ti működéseteket?
Ha az iparágat tekintjük, az energiaválság a nesze, sánta, itt egy púp klasszikus esete. Az IT-költségek legfontosabb komponensei az élő erőforrás költsége, a fizikai eszközök és licenszek beszerzési költsége és az áram. Ez egy elképesztően komoly nehezítő tényező lesz a jövőben, az áram minden IT-beruházásnál jelentős költségtényező. Van olyan ügyfél, aki megpróbál mindent megoldani házon belül, figyelembe veszi, hogy az áramot milyen kondíciókkal tudja beszerezni, mekkora környezetet üzemeltet. Mi ebben is igyekszünk alternatívát kínálni, adatközpontokat üzemeltetünk, tudjuk, hogyan lehet hatékonyan és versenyképesen működtetni az informatikai környezeteket.
Címlapkép: Stiller Ákos
