A társadalom és a gazdaság is nehéz évet hagy maga mögött. Mennyire nehezítik a 2020-ban tapasztalt folyamatok az alternatív energia terjedését? Mi a helyzet a beruházásoknál, a befektetéseknél, és változott-e a lakosság hozzáállása?
Az alternatív energiának leginkább azért nem kedvez a mostani időszak, mert hasonlóan az energetikai ágazat egészéhez, ez is egy erősen beruházásigényes tevékenység. Mi több, pl. az időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító létesítmények jelentős hányadánál lényegében a kezdeti beruházási ráfordítások jelentik a legnagyobb pénzügyi kiadást, a folyamatos működtetés költségei ehhez képest a szél és a naperőművek esetében például elenyészőek.
Márpedig a válsághelyzetek egyik velejárója, hogy a működési feltételek biztosítása elszívja a levegőt a fejlesztések és a kapcsolódó beruházások elől.
Mivel ezt a veszélyt már a tavaszi első hullám elején felismertük, nem pusztán a folyamatos üzletmenetre koncentráltunk az év során: nagyon konzekvensen és az eredeti ütemezés szerint haladtunk a 2020-2024-időszakra szóló beruházási programunkkal is. Szerencsére látunk jó példákat, tervszerinti fejlesztéseket, ugyanakkor olyan beruházások is akadtak, amelyeket kényszerűségből elnapoltak. Lakossági fronton ugyanez a helyzet, csak kicsiben: az emberek megelégszenek a legszükségesebb felújításokkal, a nagyszabásúakat későbbre halasztják.
Viszont, hogy a bajok között azért pozitívumot is mondhassak, úgy látom, hogy ez a járványhelyzet tovább erősíti azt a vélekedést, hogy oda kell figyelni a fenntarthatóságra, sokan a járvány kialakulását is részben az emberiség környezetkárosító tevékenységére vezetik vissza. Ez pedig reményeim szerint elvezet ahhoz, hogy mind a lakosság, mind a jogszabály alkotók, még ez eddigieknél is erősebben támogassák a fenntarthatóság szempontjából kedvező befektetéseket, fejlesztéseket.
Milyen évet zár a magyar energetikai szektor? Megtalálták a kitörési lehetőségeket a cégek? Az Alteónál mi volt az a projekt, ami egy nyugodt évben is sikerként könyvelhető el?
Összességében talán kevésbé érinti érzékenyen a szektort ez a fajta hektikusság, amely a világjárvány velejárója, és amely több iparágnak is megakasztotta a lendületét. Akadnak persze olyan tevékenységek az ágazatban, amelyek erősebben sínylik meg ezt a helyzetet – kézenfekvő példa a villamosenergia-kereskedelem: a Mavir adatai szerint októberen sikerült visszakapaszkodnia az áramfogyasztásnak a tavalyi szintre, a májusi mélyponton viszont több mint 10 százalékkal kevesebb fogyott, mint egy évvel korábban. Mindez érzékenyen érintette a mi villamosenergia kiskereskedelmi üzletágunkat is, ám a többi tevékenységen ezt sikerült kompenzálni.
A harmadik negyedéves jelentésünkből is szép és biztató teljesítmény olvasható ki, de hadd válaszoljak a kérdés utolsó részére is: a már említett beruházási programunk keretében győri és tiszaújvárosi telephelyeinken összesen 9 MW addicionális gázmotor-kapacitás állt üzembe. Ezt a két lépést hamarosan kiegészíti egy újabb, hasonló kapacitású beruházás, amelyek révén az ország egyik legnagyobb szabályozási központjává válik az Alteo.
Emellett végrehajtottunk egy sikeres akvizíciót, amelynek révén további 15 MW-tal bővítettük szélerőmű és egyben megújuló energetikai portfóliónkat is. Mind az említett gázmotorkapacitás-bővítést, mind a szélerőmű akvizíciót „békeidőben” is komoly sikerként éltük volna meg.
Több új projektet is bejelentettek 2020-ban: új szélerőművek, elektromos töltőállomások, új termelésmenedzsment: a cégcsoport jövője szempontjából melyik ezek közül a legmeghatározóbb?
Mindegyiknek megvan a maga jövőalakító szerepe. A szélerőműparkokkal a megújuló forrásokkal összefüggő, meglehetősen ambiciózus terveink teljesülése felé lépünk egy jókorát. Komoly terveink vannak az e-mobilitási piacon: azon túl, hogy az ALTE-GO Kft-ből meghatározó szereplőt faragunk, ki fogjuk használni az Alteo energetikaszolgáltatási és -kereskedelmi tevékenységeivel összefüggésben felmerülő szinergiákat, amelyek lehetősége akár a villamosenergia-termeléssel kapcsolatban, tehát távlatilag is fennáll.
Végezetül ejtsünk néhány szót a Sinergy kockázatmentes termelésmenedzsment szolgáltatásáról: ez nem csupán a nehezen tervezhető pótdíjfizetéstől mentesíti a felhasználókat, miközben jelentős adminisztratív terhet vesz le a vállukról, hanem általa a teljes villamosenergia-rendszer működése válik harmonikusabbá, hatékonyabbá.
Tőzsdei szempontból az Alteo az év egyik nagy magyar vállalati sztorijának számít, az év első 9 hónapjában az árbevétel közel harmadával nőtt, a működési eredmény több mint duplájára, a nettó eredmény pedig több mint háromszorosára emelkedett a tavalyihoz képest. Minek tulajdonítja ezeket az eredményeket, és hova lehet innen tovább fejlődni jövőre?
Két meghatározó tényezőt emelnék ki. Az elmúlt esztendő sikeres beruházásaival kezdeném, amelyek az idén már „termőre fordultak”: gondolok itt a tavaly átadott, 14 MW összteljesítményű naperőművekre, továbbá a 25 MW-os bőnyi szélerőműparkra, amelyet szintén 2019-ben vásároltunk meg, de teljes éves termeléssel csak idéntől jelentkeznek a számainkban. A másik faktor az idei szép teljesítményünk, döntően a második és harmadik negyedéves kiemelkedő eredmény, amely többek között annak köszönhető, hogy az energia termelési kapacitásaink és tevékenységünk menedzselését végző Szabályozási Központunk konzekvensen és hatékonyan használta ki az adódó lehetőségeket.
Ezek a lehetőségek részben egyszeriek, a a pandémia által kiváltott piaci anomáliákból fakadtak, ezért persze nem biztos, hogy minden évben ilyen nagyságrendben megismételhetőek.
A beruházási program terv szerinti megvalósítása lépésről-lépésre érik be, tehát az előttünk álló időszak sikereit is megalapozza és hosszabb távon, stabilan jelentkező profit-többletet eredményez.
De ehhez hasonlóan nagy reményeket fűzök a hulladékgazdálkodási, az e-mobilitási, illetőleg a termelésmenedzsment szolgáltatásokhoz, amelyek nemrég léptek be a működésünkbe – a hulladékgazdálkodási tevékenységünket tavaly indítottuk és kezdeti várakozásainkat meghaladó teljesítményt mutat, míg a másik kettőt csak idén, de már jövőre is gyarapítani fogják a bevételeket.
A növekedés finanszírozásához külső forrást is igénybe vesznek, tavaly októberben sikeresen forrás vont be az Alteo, a Növekedési Kötvényprogramban 8,8 milliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényeket, majd idén újabb közel 4 milliárd forint tőkét vont be a vállalat. Mik a tervek 2021-re a forrásbevonások terén?
Tavaly 12,5 milliárd forint értékben bocsátottunk ki kötvényeket és részvényeket, ezt követte az idei 3,8 milliárdos tranzakció a jegybanki kezdeményezésen belül. Folyamatosan keressük a beruházási és bővülési lehetőségeket, és ehhez igazodik a tőkebevonási szükséglet. Ha megállunk a tavalyi stratégia tervünkben foglalt 20 milliárd forint körüli befektetési, beruházási volumennél, amit 2023-ig terveztünk megvalósítani, akkor számottevő addicionális forrásbevonásra a jelenlegi várakozásaink szerint nem lesz szükségünk.
Ugyanakkor 2020-ban is azzal szembesültünk, hogy nagyon sok az ígéretes, új lehetőség az energetikában és ezért jó eséllyel akár a kitűzött 20 milliárdot meghaladó volumenben is adódhat vonzó befektetési lehetőség, na ekkor már szükség lehet addicionális tőkebevonásra, amire a szokásos banki projekthiteleken túl, kiváló lehetőséget biztosít a tőkepiac, ahol úgy látjuk egyre vonzóbb befektetési lehetőségként tekintenek az Alteóra.
Áprilisi interjúnkban úgy fogalmazott, hogy „azokban a cégekben, amelyek a fenntartható energetikát képviselik, óriási a növekedési potenciál, ezért racionális üzleti döntés ezekhez a papírokhoz fordulni. Ma már régen nemcsak arról van szó, hogy ezek a befektetések valamilyen klímavédelmi tudatosság mentén történnek, ez egy jó üzlet is.”
A számok azt mutatják, hogy 2020-ban egyértelműen működtek ezek a befektetések, jól járt, aki a fenntartható energetikába tette a pénzét. De tapasztalható változás Magyarországon az ESG-szemléletben? Tudatosabbak a befektetők ezen a téren – akár elhivatottságból, akár üzleti megfontolásból?
Egyre inkább, és üzleti megfontolásból azok, mivel feltehetően nálunk is egyre többen olvassák azokat a híreket és elemzéseket, amelyek szerint az ESG-részvények – főként a feltörekvő piacokon – az utóbbi években rendre jobban teljesítenek az átlagnál. A járvány következtében fellépő tőkepiaci mélyrepülést is kisebb veszteségekkel vészelték át, majd a fellendülésből is jobban vették ki a részüket.
A velük szembeni bizalmat nagyban erősíti, hogy az ESG kategória nem szubjektív, hanem kiterjedt minősítési rendszer kell, hogy legyen mögötte:
utóbbi kockázatkezelési eszközként is felfogható, az intézményi befektetők egyfajta szűrőként gondolnak rá például az olyan újgenerációs csalások kivédésére, amilyen például a greenwashing. Ez az a jelenség, amikor egy valójában nem zöld vállalat környezettudatosnak állítja be magát, hogy megtévessze a befektetőket.
Magyarországon is növekszik a fenntarthatóság mellett elkötelezett befektetések vonzereje, gondoljunk csak az idén megvalósított, sikeres magyar zöldkötvény-kibocsátásokra, a Magyar Nemzeti Bank zöldbefektetések banki finanszírozását támogató elképzeléseire, valamint a Budapesti Értéktőzsdének az ESG sztenderdek elterjedését, ezen sztenderdeknek a tőzsdei vállalatok jelentéseibe való beemelését támogató erőfeszítéseire. Az idén a fenntarthatóság iránt elkötelezett vállalatokat tömörítő Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezetben is elindítottuk az ESG munkacsoportunkat.
Várható a fenntartható energetikában további növekedés abban az esetben, ha az Egyesült Államok jövőre beiktatandó új elnöke visszatér a Párizsi Megállapodáshoz? Ez milyen hatással lehet az európai, vagy a magyar szolgáltatókra?
A fenntartható energetikában mindenképpen növekedés várható, még akkor is, ha az Egyesült Államok nem lép vissza, hiszen az Európai Unió illetékesei többször leszögezték, hogy a többi aláíróval készek intenzívebbé tenni az együttműködést. Ha pedig a szuperhatalom mégis visszatáncol, amire az új elnökkel sokkal több esély van, mint az eddigivel, az nyilván globálisan adhat új lendületet az alternatív energetikai szegmensnek.
Az igazi kérdés szerintem az, hogy amennyiben a „tékozló fiú” valóban megtér, az milyen hatást gyakorol az ágazat üzleti szereplőire, és főleg a befektetőkre.
Reális forgatókönyvnek tartom, hogy ez újra felfokozza az étvágyat, akár olyan szinten is, hogy piaci áttörést láthatunk a tengerentúlon.
Ez pedig – a befektetési sikertörténetek globális tovagyűrűző hatásainak sokszor tapasztalt terjedését szem előtt tartva – mind az európai, mind a magyar viszonyokra hatást gyakorolhat. Akár úgy, hogy több figyelem és anyagi eszköz jut az innovatív megoldásokra, akár azáltal, hogy az alternatív eszközök finanszírozása válik kedvezőbbé.
A cikk megjelenését az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. támogatta.
Címlapkép: Portfolio
