A cikk megjelenését a SolServices Kft. támogatta.
Hogyan mutatná be a SolServices Kft.-t és tevékenységét?
Maga a SolServices Kft. 2020 elején jött létre, de jogelődjei már 2017 óta jelen voltak a magyar piacon, amikor elkezdtük a projektjeink előkészítését. Már akkor kiemelt célunk volt hozzájárulni a magyar energiaszektor klímabarát átalakításához, hiszen amíg az ország villamosnenergia-fogyasztása évről évre emelkedik, a jelenleg működő erőművek teljesítménye folyamatosan csökken. A magyarországi villamosenergia-felhasználás növekedésének mértékét jól jelzik a Mavir Zrt. (magyar villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító) adatai, amelyek szerint az első negyedévben, még a járvány megjelenése előtt 2,6 százalékkal nőtt a hazai áramfogyasztás az előző év hasonló időszakához képest.
Közben az is látható, hogy míg 2010 körül még több mint 10 000 megawatt beépített kapacitás üzemelt a magyar villamosenergia-rendszerben, addig 2019 végére 8 900 megawattra csökkent a működő erőművek teljesítménye, és az előrejelzés szerint a következő öt évben a ma működő erőművek rendelkezésre álló teljesítménye 7 000 megawatt körül fog alakulni, illetve a jelenlegi tendenciák mentén, mindennemű beavatkozás nélkül, 2034 körül akár 4 800 megawattra is mérséklődhet.
A fenti két tendencia – azaz a magyar erőműállomány kiöregedése és a növekvő áramigények – következménye, amennyiben a nagyméretű erőművek fejlesztése a közeljövőben nem kap lendületet, akár ellátásbiztonsági kérdéseket is felvethet. A jelenlegi erőműpark jelentős részét tehát helyettesíteni kell, és ezt felismerve mi reális alternatívát tudunk kínálni, hiszen tiszta, fenntartható módon tudunk Magyarországon villamos energiát előállítani.
És itt lépnek képbe a fejlesztett nagyméretű napelemparkok?
Magyarországon úttörő megközelítéssel már 2017-től kezdve a hozzávetőlegesen legfeljebb 50 megawattos beépített teljesítményű erőművi kapacitásokra fókuszálunk, ami többszöröse a jelenlegi hazai átlagos projektméretnek (a jellemző projektméret mindmáig a 0,5 megawattos mérettartományba esik).
Az ilyen méretű projektek engedélyeztetésével kapcsolatban korábban mind a hatóságok, mind a hazai kis beruházók oldalán jelentős információs, illetve tapasztalati deficit volt, ezért a piacra lépés jelentős kihívást jelentett, amely intenzív, közel hároméves tanulási folyamatot indukált, amiben szakmai oldalról, úgy gondolom, jelentős szerepet vállalt fel a SolServices Kft. – a nálunk meglévő nemzetközi legjobb gyakorlatokat igyekeztünk becsatornázni a hazai folyamatokba, és alapvetően elsők között mentünk végig a hazai hatóságokkal, civil szervezetekkel ezen a folyamaton, ami minden érintett számára fontos tanulságokkal szolgált.
Ehhez hozzájárulva, például kidolgoztuk az ökológiai környezettel és a helyi lakossággal történő egymás mellett élés legjobb gyakorlatait, kiemelt figyelmet fordítunk a zöld területek megóvására és a környezethez illeszkedő hasznosítására is.
Ezen kívül fontos figyelembe venni azt is, hogy ez az a mérettartomány, amely már lehetővé teszi, sőt meg is követeli a beruházótól, hogy különböző hálózati infrastruktúra-fejlesztést is társítson egy napelemparkhoz. Ezek a hálózati fejlesztések aztán a közcélú hálózatot fogják támogatni és hozzájárulnak a hazai villamosenergia-rendszer komplex és átfogó átalakulásához, amely elengedhetetlen a karbonmentes rendszer felé vezető úton.
Alapvetően ezek azok a méretű napelemparkok, amelyek segítségével lehetőség lesz tiszta és hazai erőforráson alapuló energiatermeléssel érdemben csökkenteni az ország energiaimport-függőségét és párhuzamosan növelni az ellátás biztonságát, kihasználva a versenyelőnyt, amelyet a régióban még a mai napig domináló fosszilis energiahordozókra alapozott termelőkkel szemben jelent.
Ez a továbbiakban egy jelentős piaci potenciált jelenthet.
Kétségtelenül. Egyelőre egyértelműen a nagy beépített kapacitású erőművek piacára fókuszálunk, ez a specialitásunk. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem célunk Magyarország teljes területét napelemekkel borítani. Hiszünk egy kiegyensúlyozott és egészséges rendszer kialakításában, ahol nem csak megférnek, hanem szükségszerűen kiegészítik egymást a háztartási méretű, az ipari-kereskedelmi méretű, illetve a földre telepített nagy beépített kapacitással rendelkező – csúnya szóval erőművi méretű – projektek.
A napelempark-fejlesztési tevékenység hasonlatos az ingatlanfejlesztéshez, vagyis a mi feladatunk a helyszín kiválasztása, a terveztetés és a teljes körű engedélyeztetés.
Ez az utolsó mondat óhatatlanul vonja magával a kérdést: mit gondol azokról a felvetésekről, kritikákról amelyek szerint a fejlesztők csak „engedélykereskedelemre” jöttek létre, igazából projekteket megépíteni nem fognak?
Úgy gondolom, hogy alapvetően a hazai piac relatív éretlenségéből fakadó félreértésről beszélünk, mely sokszor felmerült az elmúlt időszakban, azonban ez a fejlettebb piacokon már természetes. A technológia bár valóban újszerűnek hat a régiónkban, így a rendelkezésre álló tapasztalat is limitált, de hadd hozzak egy analógiát a kérdés egyszerűbb megvilágítása érdekében.
Azt gondolom, hogy senki nem lát kivetnivalót abban, ha például egy ingatlanfejlesztő saját költségén megvásárol egy lebontásra ítélt épületet, felméri, lebontja, megtervezteti, engedélyezteti, megszervezi a finanszírozását, és ezt követően szabadon eldönti, hogy ezt az egész csomagot értékesíti egy befektetőnek vagy saját beruházás keretében megépíti az épületet és esetleg üzemelteti is a projektet.
Az engedélyeztetési folyamat – habár komplexitásánál fogva jobban fedi a tevékenységet a projektfejlesztés kifejezés – egy összetett, nagy gyakorlatot és odafigyelést igénylő, magas hozzáadott értéket képviselő művelet. Ennél fogva az engedély csak ennek az átfogó know-how-nak, értékteremetésnek a tárgyiasult formája. Nem gondolom, hogy ebben a megközelítésben bármi kivetnivaló lenne az engedéllyel rendelkező projektek esetleges értékesítésében.
Milyen tulajdonosi háttérrel működik társaság?
A SolServices Kft., így projektjeinek tulajdonosa Adnan Polat török üzletember, aki 1990 óta ápol Magyarországon üzleti kapcsolatokat, a ’90-es évek elején itt építve ki európai logisztikai-üzleti központját.
A Polat Holding 2000 óta foglalkozik megújuló energiaforrások hasznosításával Törökországban, amikor ott még ennek jogszabályi háttere is kidolgozatlan volt. Mára pedig a Polat Energy erőművi üzletága nagyságrendileg 700 megawattnyi sikeres beruházáson van túl, és jelenleg is 585 MW beépített kapacitást üzemeltet az országban. Az ott megszerzett tudásbázis adta meg azt a magabiztos szakmai hátteret és nemzetközi kapcsolatrendszert, mellyel Magyarországon és a régióban is direkt üzleti kapcsolatot alakított ki a megújulóenergia-szektorban.
A Polat Holding egy, az 1950-es években alapított, több lábon álló családi vállalat, melynek induló üzletágát a kerámia és szaniterek gyártása képezte. Mára a világ hetedik legnagyobb kerámiagyártójává nőtte ki magát évi 25 millió négyzetméteres kapacitással, a gyártás teljes értékláncát lefedve az alapanyag-bányászattól és -előállítástól a késztermékgyártásig, míg szaniterekből évi kétmillió darabot állít elő. A Polat Holding fontos lába az ingatlanfejlesztés is; Törökországban eddig több mint 25 ezer lakóingatlant épített, mindemellett pedig az egyik legjelentősebb megújuló erőmű-beruházó az országban.
Elárulna néhány részletet a folyamatban lévő projektjeikről?
A projektjeink földrajzilag diverzifikáltan helyezkednek el, így az ország több térségében jelen vagyunk. Hazánkban a villamos energiáról szóló törvény 50 megawattban állapítja meg a kiserőművi kategória felső mérethatárát, e fölött az engedélyezési eljárás is merőben más szempontokat követ és az nehezen feleltethető meg a megújuló alapon történő erőművi fejlesztéseknek.
Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a piaci gyakorlatnak megfelelően mi is minden esetben kiserőműveket fejlesztünk, amelyek teljes mértékben megfelelnek a hazai jogszabályok minden elemének.
Noha elnevezésében kiserőművekről van szó, érzékeltetésül érdemes megemlíteni, hogy egy csaknem 50 megawattos projekt lényegében 40 ezer háztartás teljes éves biztonságos villamosenergia-ellátását képes megoldani. A nagyságrendek érzékeltetése végett egyetlen projekt több mint 20000 tonnával csökkenti a magyar villamosenergia-termelés CO2-kibocsátását, amely közel 200 hektárnyi érett tölgyerdő CO2-megkötési képességével egyenértékű. Miután ezek a projektek elkezdenek majd termelni, érezhető mértékben hozzá fognak tudni járulni az energia- és klímapolitikai célok eléréséhez.
Megítélésünk szerint egyébként e célok nagy beépített kapacitások nélkül nem is érhetők el. A januárban elfogadott új Nemzeti Energiastratégia által felállított menetrend értelmében 2030-ra Magyarországon legalább 6000 megawatt napelemes kapacitásnak kell üzemelnie, ami csak akkor érhető el, ha a nagy volumenű projektfejlesztés is minél előbb elindul az országban.
További országokban is fontolgatják a piacra lépést?
Már a 2017-es indulás is kifejezetten regionális szemlélet jegyében történt. Magyarországi központtal terveztük a nyitást a CEE régióban és jelentős potenciált látunk a balkáni piacon is. A magyarországi projektfejlesztés első szakaszát reményeink szerint a közeljövőben tudjuk zárni, az újabb projektjeink pedig már az előkészítés fázisában tartanak. Vizsgáljuk a nemrég zárult első napelemes METÁR tenderek tapasztalatait, keressük az új lehetőségeket a magyar piacon.
Ugyanakkor jelentős figyelmet szentelünk a régió piacaira, mivel jelentős mozgásokat látunk több ország megújuló szektorában, és szerencsére már több helyütt is meg tudtuk kezdeni a projektfejlesztés első lépéseit.
Milyen további tevékenységek tartoznak a cég profiljába? Hogy kapcsolódnak ezek a napelemparkokhoz?
A megújulóerőművi-portfólió fejlesztésén túl – de ehhez a főtevékenységhez szorosan kapcsolódva – két további kulcstevékenységet végzünk: a kutatás-fejlesztés és innováció, illetve egy erőteljes általános edukációs és ismeretterjesztő tevékenység.
Mind európai, mind hazai szinten kirajzolódnak bizonyos trendek, melyek közül kiemelném a szektor meghatározó szereplőinek szerepvállalását az energetikai átalakulásban, gondolhatunk itt energiatároló projektekre vagy a közlekedés elektrifikációjával összefüggő aktivitásra. Természetesen ezen témákat mi is közelről figyelemmel kísérjük.
A hazai és a globális megújulóenergia-piac – különösen a napelempark-fejlesztés – jelentős igénnyel és ugyanakkor potenciállal is bír az innováció tekintetében. Éppen ezért egyetemekkel, kutatóhelyekkel együttműködve több kísérleti projektet indítottunk el, melyek például olyan kérdésekre keresik a választ, hogy a működő nagy beépített kapacitású fotovoltaikus erőművek karbantartása miként optimalizálható, vagy hogy hogyan lehet még fenntarthatóbbá tenni egy napelempark üzemeltetését.
Ezek meglehetősen praktikus kutatási területek.
Gondoljon csak bele, egy 50 megawattos napelempark mintegy 170 ezer darab fotovoltaikus panelből, egy-egy panel pedig 60-72 darab cellából áll. A panelek teljesítménymérése nagyon komoly kihívás, azonban ha lokalizálható a gyengébben teljesítő napelemtábla, az hosszú távon nagyon jelentős hozzáadott értékkel bír az üzemeltetés szempontjából.
Fontosnak tartom kiemelni a napelempanelek polarizációs vizsgálatát is, amely tisztázni képes, hogy ezek a felületek gyakorolhatnak-e bármilyen hatást a környezetre, ezen belül is a polarotaktikus rovarok viselkedésére. De a panelek tisztításának optimalizálása céljából is indítottunk egy kísérletet, melyben a hazai éghajlati viszonyokat, például a csapadék összetételét és eloszlását is figyelembe véve kutatjuk a rárakódott szennyeződés természetét, illetve azt, hogy eltávolítása milyen módszerrel lehet a leginkább célravezető és környezetbarát.
Mit csinálnak az edukációs tevékenység keretében?
Nem is annyira oktatási tevékenység ez, inkább egy tudományos alapokon nyugvó, közérthető szemléletformálás.
Magyarországon a megújuló energiaforrások hasznosítása még gyermekcipőben jár, és ahhoz, hogy ez megváltozzon, alapvető fontosságúnak tartjuk az energiatudatos felhasználás szemléletének minél szélesebb körben történő terjesztését. Nem titok, hogy az elsődleges célcsoportunkat a napelempark-fejlesztésekkel érintett lakosság és közösségek jelentik, akik az elsők között részesülhetnek a nemzetközi tapasztalatokon alapuló, a helyi igényekre és érdekekre fókuszáló legjobb megoldásokból.
Hogyan tudnak megfelelni annak a kihívásnak, melyet a Magyarországon újdonságnak számító 50 MW teljesítmény körüli erőművek fejlesztése jelent?
A SolServices Kft. tulajdonképpen egy a nagy beépített kapacitású napelemparkok fejlesztésére specializálódott, dedikált projektfejlesztő csapatot takar. Elindulásakor mindössze négy fő dolgozott a társaságnál, napjainkban azonban már 33 kolléga működik együtt, és minden egyes tervezési szakág képviselteti magát – villamosmérnök, jogász, agrármérnök, geológus, közgazdász, környezetmérnök is vannak a csapatban. Igyekszünk minél több feladatot házon belül megoldani, ami szintén újdonságnak számít Magyarországon, hiszen a hazai gyakorlat jellemzően az, hogy lehetőség szerint mindent a legteljesebb körben kiszervezve végeznek.
Mi ebben a megoldásban azt a problémát látjuk, hogy a külső tanácsadók munkája sok esetben nem összefésült, koherens és harmonizált csomagban áll össze. A kivitelezési szakaszban így nem ritkán kiütközik, hogy az engedélyezett beruházás gyakorlatilag nem ér össze a különböző szakági munkarészekkel. Az elmúlt négy évben a beruházók több mint kétezer módosítási kérelmet nyújtottak be a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH), amelyek mögött egyértelműen a projektfejlesztés bizonyos kérdéseinek utólagos rendbetételi szándéka sejthető.
Az iparági tapasztalatok azt is mutatják ugyanakkor, hogy a szektor az új munkahelyek teremtésében is eltér a megszokott trendektől, hiszen itt a magas hozzáadott értékű mérnöki tudás mellett szükség van a kevésbé képzett, lehetőség szerint helyben megtalálható munkaerőre is, az építési fázison túl, limitált mértékben ugyan, de az üzemeltetés évtizedeiben is. Ennek fényében a helyi közösség integrációja kiemelt fontosságú egy projekt életében.
Az erőműfejlesztés rendkívül összetett folyamat, a projektötlet megszületésétől az erőmű létrejöttéig akár három-öt év is eltelhet. A projektfejlesztőnek több kardinális kérdésre kell pozitív választ kapnia ahhoz, hogy megbizonyosodhasson róla, az adott terület valóban alkalmas a napelempark-beruházásra, illetve hogy sikeresen lehessen a kivitelezést elkezdeni. Magyarországon az egyik legszűkebb keresztmetszetet a villamosenergia-rendszerhez való csatlakozási pont elérhetősége jelenti, különösen akkor, ha a beruházás az 50 megawattot megközelítő mérettartományba tartozik – ebben az esetben a feltétel jellemzően csak jelentős hálózatfejlesztéssel teremthető meg.
A csatlakozási pontokat úgy kell megtalálni, hogy – a nemzetközi összevetésben is az egyik legszigorúbbnak számító hazai szabályozás szerint – a közvetett és közvetlen környezetét alkotó terület környezetvédelmi értéke összeegyeztethető legyen a naperőmű-beruházással, vagyis hogy a beruházási terület például ne essen Natura 2000 védelem alá, vagy ne legyen Ökológiai Hálózat magterülete, és ne legyen kulturális örökségvédelem tárgya sem.
Magyarországon a zöldmezős beruházások esetén a termőföldet kiemelt védelem övezi, csak a települési átlagot el nem érő minőségi osztályú területek hasznosíthatók ipari célra. Az egyik fő szempontot így számunkra is ez jelentette: a kiválasztás során jellemzően a barnamezős, illetve kimerült, agrárművelésben túlhasznált területekre fókuszáltunk. A projektfejlesztő szempontjából további kardinális feladat, különösen ilyen méretek esetében, hogy a beruházás térségi jelentősége miatt nem csak helyi szinten kell a rendezési eszközöket módosítani, de a fejlesztést a megyei rendezési tervvel is összhangba kell hozni.
Amennyiben az előbb felsorolt kritériumok mind teljesülnek is, mindezen túl azt is figyelembe kell venni, hogy az érintett terület földtulajdonosával meg lehet-e kötni a megállapodást. A hazai birtokszerkezetet az elaprózodott, kisparcellás művelés jellemzi, így egy osztatlan közös tulajdonban álló terület tulajdonosaival való megállapodás ugyancsak jókora kihívást jelenthet. Különösen azért, mert a tulajdonosok aktív közreműködése a teljes fejlesztési fázisban elvárás, miután több eljárásban is nyilatkozattételi kötelezettségük van, a teljes engedélyezési folyamat során elérhetőnek kell lenniük.
Nem tisztem ugyan más piaci szereplők munkáját minősíteni, de ez számunkra azért vált fontos kérdéssé, mert számos rossz gyakorlatot láttunk az elmúlt időszakban fejlesztői oldalról a termőföldvédelem és a környezetvédelem területén.
Az ilyen méretű projektek már jelentősen átalakítják a tájat is; hogyan tud együtt élni a környezetével egy sokhektáros naperőmű?
Napelemparkjainkat tág értelemben is fenntartható módon tervezzük. A Kárpát-medence olyan egyedülálló ökológiai adottságokkal rendelkezik, amelyet figyelmen kívül hagyni súlyos hiba lenne, annak minél teljesebb megvédése és fejlesztése minden napelemparkkal foglalkozó szakembernek elemi kötelessége. Egyik legfontosabb eszközünk ehhez egy úgynevezett „biomonitoring program”, melynek keretében feltérképeztük a portfólióba tartozó összes terület meglévő adottságait, és kutatásokat végzünk arra vonatkozóan, hogy az idő előrehaladtával hogyan befolyásolja a naperőműpark a környezetében lévő élőhelyet. Ezzel kapcsolatban rengeteg a tévhit, korábban például sokan azt tartották a naperőművekről, hogy azok az élővilág szempontjából károsak. A Nyugat-Európában már hosszú évek óta működő nagy napelemparkok tapasztalatai Magyarországon eddig nem, vagy csak nehezen voltak elérhetőek, ezért a parkok megítélésében jelentős információs deficit alakult ki az egyébként más témában kifejezetten jártas környezetvédelmi szakemberek között is.
A nemzetközi tapasztalatok alapján nagy bizonyossággal megállapítható, hogy egy ilyen projekt nem csupán az energiarendszerre gyakorolt hatásai miatt minősíthető egyfajta környezetvédelmi beruházásnak, de a naperőmű-fejlesztés lényegében az aktívan használt terület legalább 25-30 éves ugaroltatását jelenti, ezért itt is kifejti kedvező hatását. A napelemek telepítése földbe közvetlenül levert cölöpökön, illetve földcsavarokon álló tartószerkezetre történik, amely beton alapozást nem feltétlenül igényel, igyekszünk is elkerülni ezt a megoldást. Fontos kiemelni, hogy a parkjaink esetén a beruházási terület 50 százaléka a kereskedelmi üzem megkezdését követően is zöldfelület marad.
A járulékos hasznosítási módok kutatására is indítottunk önálló projektet releaváns tapasztalattal rendelkező szakemberek bevonásával, ennek keretében azt vizsgáljuk, hogyan lehet a jövőben komplex területfelhasználás keretében másodlagos agrárhasznosításba vonni az erőmű területét. E téren több lehetőség is kínálkozik. Ilyen a méhészeti tevékenység, amelynek keretében most, a tömeges méhpusztulások korában egyfajta „méhrezervátum” kialakítása történik. A gyakorlatban a tartószerkezet sorai közötti területet olyan növénytakaróval lehet bevetni, mely a méhek számára kiváló életkörülményeket teremt. Az árnyéktűrő haszonnövényi kultúrákat a panelsorok alatt lehet elvetni, és juhokkal legeltetni.
Ez mind-mind olyan addicionális értéket képviselhet a tiszta energiatermelésen felül, melyek meghonosításában is úttörő szerepet kívánunk betölteni, és ami véleményem szerint nemzetközi szinten is jól hivatkozható tanulmányok alapját képezi majd. Ennek a tág körben alkalmazható gyakorlata azonban még csak korai szakaszban jár, bár rendkívül sok érdekes és előremutató kezdeményezést kísérünk figyelemmel.
Iparági szereplők bevonásával készítünk egy úgynevezett white paper is arról, hogyan lehet olyan irányelveket lefektetni, melyek mentén egy fotovoltaikus erőmű ökológialiag optimális módon telepíthető. A témában európai uniós szintű ajánlások is születtek, legutóbbi fenntarthatósági jelentésében pedig az Európai Bizottság is aláhúzza, hogy a napelempark kifejezetten növelheti egy terület biológiai sokféleségét, értékét. .
A cikk megjelenését a SolServices Kft. támogatta.
