Mik jelenleg a legizgalmasabb, legaktuálisabb trendek az ügyvédi irodák piacán?
Andrékó Csilla: Az utóbbi években számos olyan jelentős változás történt a jogi piacon, részben a 2008-as válság, részben az ugrásszerű technológiai fejlődés hatására, ami nem csak új trendeket hozott, hanem alapjaiban változtatta meg a hagyományos ügyvédi piacot, azon belül is a nemzetközi, nagyvállalati ügyfelekre specializálódott ügyvédi irodák piacát.
Megítélésem szerint az elkövetkező 5 évnek az lesz a legnagyobb kérdése, hogy a nemzetközi, a regionális és a legnagyobb magyar ügyvédi irodák versenyében ki tud majd megfelelő válaszokat adni ezekre a kihívásokra, és ki lesz az, aki nem képes kilépni a hagyományos ügyvédi modellből és ezáltal szükségszerűen lemarad a versenyben.
Mik ezek a kihívások, és milyen válaszokat tudnak ezekre adni a magyar irodák?
A jogi piac mára egyértelműen az ügyfél által diktált piac lett. A jogi szolgáltatások területén az ügyfelek jóval nagyobb hatékonyságot, gyorsaságot, tervezhetőséget várnak el tőlünk, mint korábban. Az utóbbi években erős tendenciaként jelentkezett, hogy elsősorban az alacsonyabb jogi díjak reményében az ügyfelek egy része a „down market” felé mozdult, tehát a kisebb/közepes magyar irodákkal, illetve a Big4-hoz kapcsolódó ügyvédi irodákkal dolgozik olyan tranzakciókban, amelyeket korábban kizárólag a nemzetközi irodák végeztek. A Big4 az elmúlt 10-15 évben többször próbálkozott a nemzetközi irodák komoly versenytársává kinőni ezen a piacon és globálisan is, kisebb-nagyobb sikerrel. Mára egyértelmű, hogy erőteljes megjelenésük az ügyvédi piacon komoly kihívás a számunkra.
De egyre nagyobb kihívás a hagyományos nemzetközi ügyvédi irodák számára, hogy egyre kevésbé vonzók az Y, Z generáció számára.
Amíg korábban természetes volt napi 12-14 óra munka, hétvégézés, teljes elköteleződés az iroda felé, addig ma egy állásra jelentkező számára sokkal fontosabb a work-life balance, a rugalmas és otthoni munkavégzés lehetősége, mint az anyagi juttatások. Ez nagy dilemma, mert bár emberileg ezek az igények természetesen érthetőek, ugyanakkor ezek az elvárások éppen ellentétesek az ügyfelek felénk támasztott igényeivel és ha a jövőben nem tudunk jó válaszokat adni ezekre a kérdésekre, egyre nehezebb lesz megtalálni és megtartani az igazán tehetséges fiatal jogászokat.
Emellett számomra különösen fontos a női kollégák cégen belüli előmenetelének az előmozdítása egy olyan program kidolgozásával, ami a belépéstől kezdve segíti őket mentorálással, a megfelelő példák felmutatásával. Végül érdemes megemlíteni, hogy a hagyományos jogi területeken átívelő praxisok kezdenek kialakulni, mint például a FinTech különböző aspektusaira fókuszáló vagy a környezetileg és társadalmilag fenntartható befektetések finanszírozását elősegítő „Zöld Jogi” termékeket lefedő praxisok.
Ferenczi Kristóf: Két további tendenciát emelnék ki. Az egyik, hogy szabályozási oldalról az elmúlt időszakban számos olyan, új uniós jogszabálycsomagot vezettek be, amelyek alapjaiban szabályozzák újra azt a piaci környezetet, amiben az ügyfeleink működnek. Elég itt akár az adatvédelem területét az egész EU-ban újraszabályozó GDPR-ra gondolni, de megemlíthetjük az uniós energia piac jogi kereteit átfogóan megváltoztató EU Tiszta Energia Csomagot is, amely a GDPR szabályozáshoz nagyon hasonló mértékben érinti az energiapiaci szereplőket, ideértve az energiacégeket és az energiafogyasztókat egyaránt. Ezek a hatások és a velük járó, új kockázatok kezelése a nemzetközi ügyvédi irodák számára egyfelől új megbízásokat eredményeznek. Ugyanakkor átfogó jellegük és szövevényes hatásaik miatt komoly kihívást jelentenek, amelyekre innovatív megközelítéssel, stratégiai gondolkodással és az ügyfeleink működési környezetének, iparágának mélyreható ismeretével kell az ügyvédeinknek reagálniuk.
A másik tendencia az árazással kapcsolatos: az ügyfeleknek egyre fontosabb, hogy az igényeikhez igazodó jogi szolgáltatásokat ne csak „jó áron” tudják beszerezni, hanem olyan árazási konstrukciókat kapjanak, amelyek a lehető leginkább igazodnak az adott megbízással kapcsolatos üzleti elképzelésekhez és kockázatokhoz is.
Egyre több esetben az egyszerű óradíjas árazás helyett a konkrét tranzakció, szerződés, megoldandó helyzet jellegéhez szorosan igazodó, alternatív árazási megoldást kérnek tőlünk. Ez jelentheti például egységes óradíj alkalmazását a jogászaink szenioritásától függetlenül, vagy a tranzakció sikertelensége esetére kikötésre kerülő árengedmény biztosítását, amelyet az ügylet sikeressége esetén sikerdíj kompenzálhat.
Ahogyan szorosabbá válik az ügyfeleink és az ügyvédi irodánk együttműködése, úgy válik erősebbé az ügyfeleink igénye is arra, hogy üzleti partnerekként kezeljük egymást – a díjazásban is.
Mennyire jellemző a piacon olyan legal tech megoldások alkalmazása, amelyek felgyorsítják a munkát, hatékonyságnövelőek, például egy olyan szoftver, amely programozottan elvégez egy átvilágítást? Mekkora versenyelőnyt jelenthet ilyen technológiák alkalmazása, mennyire életszerű ez most?
A. Cs.: Az igény meglenne rá, de ár-érték arány szempontból még nem értük el azt a volument, hogy megérje bevezetnünk nagyon költséges technológiákat. Vannak olyan programok, amelyek nem igényelnek jelentős beruházást, ugyanakkor nagy mértékben felgyorsítják a munkát különösen azokon a területeken, ahol nagyon sok szerződéssel kell dolgoznunk, vagy uniformizálni lehet a dokumentumkat. Ilyen például a megbízási szerződést generáló szoftverünk. Jelenleg tesztelünk egy másik szoftvert is, ami elsősorban a pénzügyi területen segít majd felgyorsítani a szerződések elkészítését, reményeink szerint 3 napról 3 órára. A gyorsaság és hatékonyság egyértelműen versenyelőny ezért azt várom, hogy egyre több olyan alkalmazás kerül majd kidolgozásra és bevetésre, ami leveszi a mechanikus munka terhét rólunk.
F. K.: Tapasztalataink szerint a közép-kelet-európai régióban egyelőre méretgazdaságossági szempontok miatt kevésbé jellemző a legal tech gyors és széleskörű elterjedése. Alapvetően úgy látjuk, hogy ezek a megoldások még csak az olyan, nagyobb földrajzi területet és több országban működő, nemzetközi ügyvédi irodák számára éri meg, amelyek megfelelő beruházási lehetőségekkel rendelkeznek és így be tudják illeszteni innovációs stratégiájukba ezeket a technológiákat. Ugyanakkor még az ilyen, nagyobb nemzetközi ügyvédi irodák – mint például a Kinstellar – előtt is jelentős kihívás azon jogi technológiai megoldások kiválasztása és bevezetése, amelyek az ügyfeleink számára valóban relevánsak és alkalmazásuk értékteremtő.
Mennyire formálhatja át a technológiai fejlődés ezt a szolgáltatást? Miben várható változás?
F. K.: Ha az olyan kevésbé összetett jogi feladatokat, mint például nagyszámú és hasonló jellegű jogi dokumentumok rövid idő alatti átvilágítása, ügyvédjelöltek helyett jogi szoftverek fogják elvégezni, akkor az ügyfelek egyre kevésbé akarják majd a junior jogászok díját a számláikban látni. Ez azt fogja eredményezni, hogy az ügyvédi irodáknak nagyobb mértékben kell majd saját költségükön kitanítaniuk a szakmára a kezdő ügyvédjelölteket.
Ugyanakkor a jogi szoftverek és technológia megoldások további fejlődése szükségszerűen az árszint és a belépési korlátok csökkenésével fog járni. Ez azt is fogja eredményezni, hogy nem csak az ügyvédi irodák, hanem az ügyfeleink közül is egyre többen fognak ilyen technológiákat beszerezni, ami által várhatóan szűkülni fog az ügyvédi irodáktól vásárolt szolgáltatások köre.
Ezáltal egyfelől az ügyvédi irodáknak egyre növekvő mértékben kell majd beruházniuk a jogi technológiákba, másfelől az ügyvédi irodák szolgáltatásainak a palettája várhatóan az összetett, specializált, azaz a „jogi robotok” által sokkal kevésbé ellátható jogi tanácsadás irányába fog elmozdulni.
Korábban azt lehetett látni, hogyha egy nemzetközi ügyvédi iroda nem ér el 2-3 millió dolláros profitot, kivonul a magyar piacról, ennek megfelelően csak néhány, nagy brand maradt. Történt ebben érdemi változás az elmúlt időszakban?
F. K.: Az elmúlt években a hazai piacról sorra vonultak ki azok a globális ügyvédi irodaláncok, amelyek számára – stratégiaváltás vagy egyéb okoknál fogva – a magyar piac szűkösnek bizonyult, de ez a környező országokban is hasonlóképp történt. Számunkra ez egy kézzelfogható folyamat volt: a Kinstellar 11 évvel ezelőtti megalakulása a Linklaters globális ügyvédi iroda közép-kelet-európai régióból való kivonulásához kötődött. A Linklaters prágai, pozsonyi, budapesti és bukaresti irodáját integráltan összefogva alapítottuk meg új, független nemzetközi ügyvédi irodánkat, majd ezt követően az évek során tevékenységünket tíz országra kiterjesztve, immáron tizenegy irodával rendelkezünk. A növekedésünk alapját pedig a kezdetektől követett stratégiánk adja: a Kinstellar a kisebb jogi piacokon kíván jelentős ügyvédi irodává nőni és szolgáltatni. Ez pedig azt jelenti, hogy számunkra a magyar piac stratégiai jelentőségű.
A. Cs.: A nemzetközi irodák kivonulásának trendje mára nagyjából befejeződött és nem várható, hogy a közeljövőben jelentős nemzetközi vagy külföldi iroda kacérkodna a piacra lépés gondolatával. Azok a nagy brandek, amelyek maradtak komolyan invesztáltak már a magyar piacba és többnyire régiós hub-ként is használják a budapesti irodájukat. A Kinstellar független irodaként nagyon sokat profitált ebből az exodusból: tekintettel a cég Linklaters-es múltjára és pedigréjére a legnagyobb és legfontosabb nemzetközi és külföldi ügyvédi irodák soraiból keresnek meg bennünket, hogy határon átnyúló ügyeikben segítsük őket a magyar jogi vonatkozásokban.
Mennyire befolyásolja a gazdasági konjunktúra a piacot és miben nyilvánul ez meg?
A. Cs.: A jogi piac nagyon érdekes abból a szempontból, hogy igazából
mind a gazdasági fellendülés, mind a gazdasági válság növeli a jogi szolgáltatások iránti keresletet, csak természetesen más területeken. Míg gazdasági konjunktúra esetén jóval több a vállalatfelvásárlási, ingatlanfejlesztési, hitelezési tranzakció, addig például 2008 után jelentősen megnőtt a restrukturálási, felszámolási, peres, munkajogi vagy versenyjogi ügyeink száma.
Mivel irodánk az egyes jogi területekre specializált csoportokból épül fel, amelyek egymást segítve és kiegészítve dolgoznak az egyes tranzakciókon, jól tudjuk kezelni a fellendülést és a recessziót is, hiszen kellő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezünk az új kérdések és kihívások kezelésére.
Miben változtak meg az ügyfelek igényei, mi az ügyvédi irodák válasza erre? Hogyan tudják kiszolgálni a változó igényeket?
F. K.: Az ügyfelek alapvető igényei alakultak át az elmúlt időszakban, akik ma jellemzően stratégiai tanácsadóként tekintenek ránk, a magas szintű jogi tudás átadása ma már önmagában nem elegendő. Mivel az ügyfeleinket érő kihívások, és általában az a piaci környezet, amelyben működnek, jóval összetettebbé váltak, így az ügyfeleink egyre hangsúlyosabban elvárják, hogy részleteiben is megismerjük és értsük az iparágukat, az üzleti környezetüket, az aktuális és a jövőben várható nehézségeiket, és velük együtt gondolkodva találjunk jogi szempontból megfelelő megoldásokat a számukra.
A mai jogi és üzleti környezetben azok az ügyvédi irodák tudnak hosszú távon is sikeresen működni, ahol nyitott, érdeklődő szemléletű, a különböző szektorok és iparágak megismerésére és megértésére is kész jogászok dolgoznak, akik időt és energiát nem kímélve meg akarják ismerni az ügyfeleik világát és a szokványos jogi kérdések megválaszolásán túlmutató, stratégiai együtt gondolkodásra is képesek.
A. Cs.: A Kinstellar már jó ideje eltávolodott a hagyományos jogi területekre fókuszáló modelltől és az ügyfeleink iparági besorolását követő szektor központú gondolkodásmódot és üzletfejlesztést várjuk el az ügyvédeinktől. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy mi természetesen jogi tanácsot adunk elsősorban és abban van az igazi értéke a tanácsadásunknak, hogy nem azt mondjuk, amit az ügyfél hallani szeretne, hanem olyan tanácsot adunk, amire szüksége van. Mindezt külső szakértőként, megtartva függetlenségünket és integritásunkat.
Változott-e az elmúlt években a Kinstellar piaci stratégiája, történtek-e ezzel kapcsolatban átalakítások, változás a menedzsmentben?
A. Cs.: A Kinstellar a budapesti piac egyik vezető nemzetközi, regionális irodája, nagyon erős ügyfélkörrel, szakmailag kimagasló csapattal és piaci reputációval. Az ügyvédi irodák rangsoroló jogi kiadványok rendre az első kategóriába sorolják jogi területeink többségét. Piaci stratégiánk fő iránya nem változott az alapítás óta, elsősorban a legnagyobb hazai és külföldi cégeket, pénzügyi intézményeket segítjük tranzakciós, jogi és stratégiai tanácsadással, az üzleti jog valamennyi területét lefedve.
Ugyanakkor mivel 14 éve vagyok felelős az iroda vezetéséért, és 20 éve nemzetközi iroda partnereként dolgozom, szerettem volna a céggel egy flexibilisebb megállapodást a jövőre nézve. Kristóffal és a cég vezetésével úgy döntöttünk, hogy a jövő évtől az iroda vezetését átveszi tőlem Ferenczi Kristóf, akivel több, mint 15 éve dolgozunk együtt. Minden vezető, és különösen a női vezetők életében örök dilemma a munka és a család kihívásaink az összeegyeztetése és véleményem szerint sajnos csak illúzió, hogy egyformán meg lehet felelni mindkét irányban. Annak érdekében, hogy az iroda vezetésével járó feladatok és felelősség lekerüljenek rólam, és ezáltal több időt tudjak tölteni a családommal, valamint át tudjam adni a stafétabotot a következő vezető generációnak, körülbelül két éve kezdtük el tervezni a változást az iroda vezetésében.
Természetesen partnerként és cégtulajdonosként a jövőben is támogatom az irodát és céget, és továbbra is a Kinstellar bank és pénzügyi csoportjának a vezetése, a banki ügyfelek kiszolgálása lesz a fő fókuszom, ugyanakkor szeretném tovább fejleszteni a cég regionális és nemzetközi banki ügyfélkörét, illetve részben családi hátterem miatt is több időt fogok tölteni az olasz ügyfélkapcsolatok kialakításával és fejlesztésével, létrehozva a cég virtuális „Milano desk”-jét.
F. K.: Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt az iroda, célom ebből is adódóan ennek a fejlődési útnak a tovább folytatása és az iroda piaci helyzetének hosszú távú megőrzése. Mivel a közös munkánk sok évre visszanyúlik, és a budapesti iroda irányításában is évek óta részt veszek, így az iroda alapvető üzleti filozófiájában és stratégiai irányában a vezetőváltás nem jelent érdemi változást. Ugyanakkor fontos célom, hogy új jogterületekre fókuszáló praxisok, és újfajta jogi szolgáltatási modellek bevezetési lehetőségét is megvizsgáljuk, amelyeken keresztül még szorosabb együttműködést alakíthatunk ki ügyfeleinkkel. Lényeges emellett számomra a korábbiakban említett piaci kihívásokra adható legjobb válaszok feltárása, mint például az újabb generációk tehetséges jogászai számára vonzó munkafeltételek kialakítása, az egyre szofisztikáltabb ügyfelek igényeihez igazodó szakmai készségek és iparági ismeretek biztosítása a kollégáknak, és a számunkra megfelelő jogi technológiák bevezetése. Mivel e kérdések más országok jogi piacán is hasonlóan jelentkeznek, így a Kinstellar országokon átnyúló tapasztalataira is támaszkodni tudok majd e területeken.
A cikk megjelenését a Kinstellar ügyvédi iroda támogatta.
