1996-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, de a diploma megszerzése előtt egy évig tanult a skóciai Stirlingi Egyetemen is. Később a Nemzetközi Bankárképző Központnál szerzett befektetés-elemzői diplomát, aztán 2010-ben ismét iskolapadba ült, beiratkozott a Budapesti Corvinus Egyetemre. Mennyire volt magától értetődő választás a Corvinus?
A 80-as évek végén teljesen egyértelmű volt számomra, hogy a pénzügyi pályát választom, így az is, hogy a Közgázon szeretnék tanulni. A rendszerváltást követően a gazdasági képzésben hazánkban a Közgázra volt a legnehezebb bejutni, ez jelentette az akkori felvételizőknek a minőséget. Annak ellenére is biztos voltam a dolgomban, hogy az első körben nem sikerült a felvételim.
Akkoriban a külföldi diploma nem volt reális opció a magyar fiatalok számára, de éppen a közgazdász-képzés esetében ez nem jelentett hátrányt. Nagyon sok kiváló szakembertől tanulhattam az egyetemi éveim alatt. Szerencsés voltam, hogy egy ösztöndíjprogram keretében egy évet Skóciában is tanulhattam, amely időszak ráébresztett, hogy mennyire fontos a látásmód szélesítése. Az első diploma megszerzése után sem szakadtam el az egyetemtől, 2012-ben - immár napi munkám mellett - felszámolóbiztosi végzettséget is szereztem.
Felfalusi Péter Fotó: Intrum Justitia Zrt.
Karrierje során a hazai pénzügyi élet több területén dolgozott. Mi a tapasztalata, mennyire szükséges egy jó diploma ahhoz, hogy valaki érvényesülni tudjon a munkaerőpiacon? Lehet ma Magyarországon nemzetközi értékű diplomát szerezni? Vannak olyan területek, amelyeken igen. Azonban véleményem szerint nemzetközi szinten versenyképes gazdasági diplomát ma Magyarországon nemigen lehet szerezni. Úgy gondolom, a felsőoktatásnak nemcsak a diplomáról kell szólnia, legalább ennyire fontos a szemléletformálás is. Egy intézmény akkor lehet sikeres és eredményes, ha képes szélesíteni a fiatalok látókörét.
A munkaerőpiac nemcsak a megfelelő tárgyi tudást várja el a pályakezdőktől, hanem bizonyos soft skillek meglétét is, például a jó prezentációs készséget vagy a problémamegoldó képességet. Ezek olyan készségek, amelyekre az oktatás minden szintjén nagy hangsúlyt kell fektetni. A lexikális tudás helyett ma már sokkal fontosabb, hogy a gondolkodásmódot fejlesszük.
A 90-es években a Közgázon már megjelentek a nyugati világban tapasztalható, magas gyakorlati tudással is rendelkező oktatók, akiktől már tényleg a munkahelyen is hasznosítható tudást lehetett szerezni. Ilyen volt a Száz János vezette Pénzügy tanszék, ahol megtiszteltetéssé vált, ha valaki oktathatott. Ugyanakkor a régi szocialista szemlélet is megmaradt, amely a lexikális tudás elsőbbségére épített. Csak összehasonlításként, mielőtt a külföldi ösztöndíjat elnyertem, több, mint 10 kurzusom volt, ezzel szemben a külföldi egyetemen egy félévben csak dékáni engedéllyel lehetett 3 tárgynál többet felvenni.
Egykori Corvinusos hallgatóként milyen a kapcsolata az egyetemmel? Mennyire követi nyomon az intézmény átalakítását? Mit gondol, mennyire lesz versenyképes az egyetem a tervezett átalakítás után?
Óriási lehetőséget látok a Corvinus átalakításában, ezért természetesen figyelemmel követem az átalakítással kapcsolatos híreket.
Ha körbenézünk a világban, azt látjuk, a legversenyképesebb munkavállalók az angolszász képzési rend szerint működő egyetemekről kerülnek ki. E rendszer magját az egyetemek pénzügyi szabadsága jelenti, az, hogy gyakorlatilag piaci alapon tudnak működni. Egyetértek azzal, hogy ebbe az irányba mozduljunk el itthon is.
Milyennek látja piaci szemmel, munkaadóként és üzletemberként a hazai gazdasági felsőoktatást? Mit gondol, milyen fejlesztésre, változásra lenne szükség? Milyen különbségeket lát a magyar és a külföldi egyetemeken végzett hallgatók között?
A gyakorlati tudás megszerzése terén mutatkoznak a legnagyobb különbségek a hazai és a külföldi képzések között.
Az itthoni gazdasági képzések túlságosan elméletközpontúak, hiányoznak a gyakorlatorientált oktatás elemei.
Hogy egy konkrét példát is említsek: a hallgatók nehezen tudnak hatékonyan csapatban dolgozni. Meg kell találni a gyakorlati és elméleti képzés összhangját, ehhez pedig nagyfokú rugalmasságra van szükség. Cégvezetőként úgy látom, hogy az egyes puha készségeket illetően rosszabbul teljesítenek a magyar diplomával rendelkezők, mint a külföldi társaik.Ennek magyarázata a hazai oktatási rendszer sajátosságaiban keresendő, és ezek azok a területek, amelyek fejlesztésre szorulnak. Olyan struktúrát kell kialakítani, amely hozzájárul például a fiatalok problémamegoldó-képességének fejlesztéséhez.
Mennyire szükséges, hogy az üzleti élet részt vegyen egy egyetem életében, átalakításában? Hol tudja az üzleti, pénzügyi szféra segíteni a Corvinust? Az Intrum Justitia Zrt. - a magyar követeléskezelői piac meghatározó szereplőjeként - hogyan tudja átadni tapasztalatait, tudását a következő generációknak?
Mindannyiunk közös érdeke és felelőssége, hogy a magyar oktatási rendszer nemzetközi szinten versenyképes legyen. És nemcsak a Corvinusról van szó, hanem a köz- és felsőoktatás minden szintjéről.
A legfontosabb, hogy a fiatalok úgy álljanak fel az iskolapadból, hogy megfelelő gyakorlati tudással rendelkeznek.
Például ezért indítottuk el 2017-ben a 16-18 éves középiskolásoknak szóló Zsebpénzügyes elnevezésű pénzügyi vetélkedőt, pont a Corvinus Egyetem egyik diákszervezetének, a Studium Generale szakmai támogatásával.A gazdasági élet szereplőinek aktívan részt kell venniük az oktatási rendszerben, partnernek kell lenniük a tudásmegosztásban, legyen szó gyakornoki programokról vagy konkrét képzésekről. Ennek jegyében indít a BCE Közgazdaságtudományi Karán új, követeléskezelő (workout) menedzser szakirányú továbbképzési szakot, amelynek kialakításában többek között a MAKISZ munkatársai is részt vettek.
Üzletemberként mit javasol annak az érettségi előtt álló fiatalnak, aki a gazdasági képzések iránt érdeklődik?
Elsősorban azt, hogy pontosan gondolja végig, mi érdekli igazán, milyen területtel szeretne foglalkozni. Ha ez megvan, beszélgessen minél több emberrel az előtte álló lehetőségekről. Különösen fontos az is, hogy az egyetemi évek alatt próbáljon meg minél több gyakorlati ismeretre szert tenni, ami később óriási versenyelőnyt jelenthet számára a munkaerőpiacon. Legyen nyitott és folyamatosan fejlessze magát, hogy minél jobban helyt tudjon állni a folyamatosan és egyre gyorsabban változó gazdasági környezetben.
TÁMOGATOTT TARTALOM
A cikksorozat megjelenését a Budapesti Corvinus Egyetem támogatta.
