az IDC becslése szerint 2016-ban a publikus és privát felhő infrastruktúrára (adattárolókra, felhőközpontokra) 37,1 milliárd dollárt költenek el a cégek világon.
2020-ra ez a szám 59,5 milliárd dollárra nőhet (13,1 százalékos évesített növekedési ütem) , ami egyben azt is jelenti, hogy addigra közel ugyanannyi pénz megy majd felhő infrastruktúrára, mint amennyit hagyományos IT-eszközökre költenek. A felhő technológia robbanásával párhuzamosan ugyanis a hagyományos eszközökre egyre kevesebbet költenek a cégek, évesítve 1,4 százalék lesz a visszaesés 2020-ig.Mint Vass Gábor, a Microsoft vállalati és partnerkapcsolati üzletág igazgatója elmondta, Magyarországot egyfajta kettősség jellemzi. Egyfelől a vállalati szegmensben Európa más országaihoz képest le vagyunk maradva a felhő technológiák használatában,
Magyarországon az Eurostat felmérése alapján a cégek 8 százaléka használt felhő szolgáltatásokat, míg az élen járó finneknél 51, az olaszoknál 40 százalék ez az arány.
Ez összefügg azzal, hogy Magyarország digitális átállása késleltetve történik. Másfelől viszont a cégek pontosan érzik, hogy a digitalizáció miatt lépniük kell:Szerintem egy nagyon érdekes robbanás előtt állunk, mert a nyomás egyre jobban érződik. Mindenki látta, hogy az Airbnb hogyan változtatta át a szállásadást, a Spotify a zenehallgatást vagy a Netflix a filmipart. Ezért most mindenki azon gondolkozik, hogyan tudja ezt a változást meglovagolni a saját területén és hasonló áttörést elérni.
tette hozzá a szakember.
- elsősorban az e-mail rendszer és az irodai szoftverek működnek felhőből,
- de felhő alapú SharePoint szolgáltatás, és "vállalati Facebook" (Yammer) is létezik,
- illetve adatokat tárolnak és érnek el felhőn keresztül, és biztonsági (backup) mentéseket készítenek.
Profi és biztonságos kommunikáció
Az e-mail rendszereket már a kisebb cégek is előszeretettel helyezik ki a felhőbe, ugyanis egyrészt egy saját vagy ingyenes rendszerben ha betelik egy fiók, akkor a leveleket archiválni kell, és így például egy pár éves ajánlatot vagy szerződést már sokkal nehezebb előkeresni. Egy profi szolgáltatásnál egyrészt nagy tárhelyet, másrészt bővítési lehetőséget is vehetnek a cégek. A közös címtár, vagy a kollégák naptárjának szerkeszthetősége is része egy profi megoldásnak, és például a csatolmányok küldésének sincsenek korlátai.A KKV-k alkalmazottai sokat túlóráznak és irodán kívül dolgoznak, ennek oka a nagy munkamennyiség és a flexibilitás. A Ipsos-Mori kutatásából kiderül, hogy a dolgozók 84%-a elérhető munkaidő után is annak ellenére, hogy csak 25%-kat bátorítják vagy kérik erre. A dolgozók 27%-a privát e-mail címekre is átküldi a céges anyagokat, hogy otthon is folyathassa a munkát, pedig ennek komoly adatbiztonsági kockázata van. Ingyenes felhasználóként az adatokat felhasználhatják reklámozásra, hirdetésekre, egy komoly üzleti megoldásnál ilyen szóba sem jöhet.
Vállalati Facebook, SharePoint és felhősített adatok
A nagy felhőszolgáltatóknál üzleti chat vagy videokonferencia szolgáltatás is elérhető, de létezik úgynevezett "vállalati Facebook" (Yammer) is. Utóbbi főleg a 100 fő feletti cégeknél hasznos, és ennek lényege, hogy egy belső, csak a cég számára publikus platformon tudják az információkat, akár képeket vagy videókat, érdekes cikkeket, céges projektek állását egymással megosztani az alkalmazottak.Az irodai alkalmazásba épített úgynevezett SharePoint szolgáltatás pedig azt jelenti, hogy a kollégák végre elfelejthetik a ver01 és ver02 című dokumentumok végeláthatatlan küldözgetését egymásnak, ugyanis pár gombnyomással közösen szerkeszthetővé válik egy dokumentum, az anyagokat verziókövetéssel lehet nyomon követni.
Mindemellett a kkv-k is azt tapasztalják, hogy egyre több üzletileg kritikus adattal rendelkeznek, amelynek tárolása, archiválása biztonsági kockázatot jelent, erre is megoldást jelenthet a felhő. Ahelyett, hogy egy újabb hardvereszközt vennének, amelyet aztán térben egymástól távol elhelyezve összekötnének egymással biztonsági mentés céljából, jóval kényelmesebb és olcsóbb lehet egy biztonságos felhőben tárolni az adatokat.
A cikk megjelenését a Microsoft támogatta.
