Teherán a Siemens támogatásával kezdte meg a létesítmény kiépítését 1975-ben, Reza Pahlavi sah uralma alatt, azonban az 1979-es iszlám forradalom után a német cég nem vállalta a munkálatok befejezését. Később az iraki-iráni háború hátráltatta az építkezést, amelyet végül az oroszok segítségével sikerült befejezni 2010-re. Bár az atomerőművet még ugyanabban az évben beindították, az állandó technikai problémák miatt csak tavaly érte el működésének teljes kapacitását.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által ellenőrzött létesítmény kibővítéséről nemrég egyezett meg egy iráni-orosz gazdasági bizottság, miután korábban mindkét fél jelezte hajlandóságát a további együttműködésre. Az új egység 4000 megawattal bővítené a busehri erőmű jelenlegi teljesítményét - mondta el Szalehi.
Emellett az oroszok ígéretet tettek arra, hogy tíz évig ellátják a létesítményt fűtőanyaggal, amelyet elhasználása után vissza is vesznek.
A nyugati országok, amelyek azzal gyanúsítják Iránt, hogy békésnek mondott atomprogramja valójában nukleáris fegyver kifejlesztésére irányul, nem nézi jó szemmel Moszkva és az iszlám köztársaság együttműködését. A busehri erőművel kapcsolatban az is aggodalomra ad okot, hogy a létesítmény földrengésveszélyes zónában fekszik.
A busehri erőmű az első létesítmény abban az atomerőmű-hálózatban, amelyet Irán 2030-ig szeretne létrehozni, hogy kielégítse az egyre növekvő hazai energiakeresletet, s az így felszabaduló fölösleges kőolajat és földgázt a külföldi piacokra szállíthassa. Teherán azt hangoztatja, hogy belátható időn belül legalább tíz további reaktort kíván építeni.
