Az egyiptomi feszültségek kirobbanása óta jelentős emelkedés volt megfigyelhető az olaj piacán, az európai irányadó olajfajta, a Brent a 100 dollár körüli lokális mélypontjáról mostanra 108 dollárig kúszott fel, ami alig néhány hét leforgása alatt szép teljesítménynek számít.
Az alábbiakban azokat a főbb tényezőket emeltük ki, melyek az elmúlt hónapokban látott folyamatok hátterében állhatnak.
Szállítási nehézségek
A két olajfajta közti különbözet hónapok óta tartó csökkenése mögött az egyik fő tényező az lehet, hogy a várakozások szerint tovább enyhülhetnek a logisztikai korlátok, melyek korábban a WTI árfolyamának teljesítményét visszafogták. A Brent 2011 óta jelentősebb prémiummal forgott a WTI-hez képest, főként amiatt, hogy az oklahomai Cushing-ból meglehetősen nehéz volt észak-amerikai olajat megfelelő mennyiségben a mexikói-öbölbe szállítani, ahonnan aztán az elérhető lett volna az amerikai finomítók számára, vagy máshová került volna elszállításra a drágább Brent pótlására. Ezek a szállítási korlátok mostanra lényegesen enyhültek.
Ez utóbbit az EIA által közölt adatok egyértelműen megerősítik: a szervezet idei évre adott becslései szerint az új beruházások révén napi 1,15 millió hordónyi vezetékes többletkapacitás épülhet ki az USA-ban, mely az olaj elszállítását biztosítja Cushingból a mexikói-öbölbe. Emellett a tervek szerint további, napi 830 000 hordós szállítói kapacitás épülne ki, ami közvetlenül a texasi Permian-medencéből szállítaná az olajat a finomítókhoz.
Mindez pedig csökkentheti a Cushingban lévő többlet tartalékokat, és olcsóbbá teheti a WTI szállítását azokra a helyekre, ahol a leginkább kereslet van rá. Mindez pedig a két olajfajta árának konvergenciáját segítheti elő, csökkentve az árkülönbséget.
Iráni helyzet
A Brent-WTI spread elmúlt hónapokban látott meredek csökkenésében kétségkívül szerepet játszottak a fenti hatások, az azonban igen valószínűtlen, hogy a szállítási nehézségek enyhülése az elmúlt hetekben kezdett volna el igazán beépülni az árakba. A szállítást segítő infrastrukturális beruházások és fejlesztések jó ideje zajlanak már Amerikában. Abban, hogy a spread hirtelen eltűnt, szakértők szerint közrejátszhatott az iráni politikai helyzet alakulása. Az országban júniusban választások történtek, melyek végkimenetele nagyban csökkentette a kockázatát annak, hogy Irán és a nemzetközi piacok között a jövőben komoly konfliktusok alakulnak ki.
Korábban viszont az Iránt övező kockázatok prémiumként épültek be a Brent-WTI spreadbe, egy esetleges katonai összecsapás ugyanis a kínálati oldal szűkülése nyomán érzékenyen érintette volna a Brentet, jóval nagyobb mértékben, mint a WTI-t. Az iráni választások nyomán megnőtt az esélye, hogy az ország elleni nemzetközi szankciók enyhülnek, ez pedig egy fontos kockázati tényező mérséklődését eredményezheti az olajpiacon.
Kilátások
Arról, hogy a Brent-WTI spread az év második felében hogyan alakulhat, az egyes elemzőházak eltérő véleményt fogalmaznak meg. A Capital Economics korábban úgy vélte, a különbözet az év végére 5 dollárig szűkülhet, most azonban már úgy látják, hogy teljes egészében eltűnhet.
A Morgan Stanley nemrégiben kiadott elemzése viszont azt valószínűsíti, hogy az év második felében a spread tágulhat. A szakértők úgy vélik tartósan nem lesz képes 6-7 dollár alá csökkenni a két olajfajta közti különbözet, meglátásuk szerint a szállítási feltételek javulásának várható hatásait a piac túlbecsüli. A Morgan Stanley kiemeli továbbá, hogy az átlagosnál aktívabb hurrikán szezonra számítanak az idei évben, ami nyomást helyezhet a WTI árfolyamára (a mexikói-öbölben működő finomítókban működési problémák léphetnek fel, ami megnövelheti a valószínűségét a készletek felhalmozódásának a térségben).
Spekulatív pozíciók
A WTI esetében idén év eleje óta jelentősen nőtt a spekulatív nettó vételi pozíciók értéke, mely mostanra új csúcsra emelkedett.
