Nyolcvanmilliárd forint tűnt el a magyar biztosítóknál
Portfolio
A biztosítókat 38,6 milliárd forinttal sújtó különadót és a mintegy 40 milliárd forintos többlet kárkifizetést jelentő árvíz- és viharkárokat figyelembe véve minimálisnak mondható, 293 millió forintos adózás előtti veszteséggel zárták 2010-et a magyarországi biztosítók, szemben az egy évvel korábbi 80 milliárd forintos nyereséggel. Mindeközben a szektor díjbevételei egy év alatt csupán 1,6%-kal emelkedtek, ráadásul csak az egyszeri és eseti díjas életbiztosításoknak köszönhető, hogy nem következett be visszaesés. A közeljövőt illetően a tavalyihoz hasonló összegű különadó, a gépjárművek és más biztosított vagyonelemek számának tartós csökkenése és a természeti katasztrófák szaporodása mellett a rendszeres díjas életbiztosítások visszaváltása is fejtörést okozhat a biztosítóknak.
A magyar biztosítási szektor aktuális jelenségeit és a várható tendenciákat vitatják meg a piac legjelentősebb szereplői a Portfolio.hu március 22-én megrendezésre kerülő Biztosítási Konferenciáján. Jelentkezzen Ön is a rendezvényre!
Beszámolónk a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) évértékelő sajtótájékoztatójáról:
A 293 millió forintos adózás előtti mínuszhoz 3,3 milliárd forintos adózott veszteség járult tavaly a magyar biztosítóknál, ami a tavalyelőtti év 79,6 illetve 66,2 milliárd forintos profitjához képest első ránézésre gyászos eredmény. Figyelembe véve ugyanakkor a 38,6 milliárd forintos különadót és a csaknem 40 milliárd forintnyi extra vagyoni kárt, gyakorlatilag a 2009-es hasonló eredményt találunk az ágazatban. A közel 40 milliárd forintos kárnövekmény a nem-életbiztosítási üzletágban mintegy kétharmad részben a tűz- és elemi kockázatok, egyharmad részben pedig az egyéb vagyoni kockázatok többlet kárkifizetéseiből adódott - derül ki a PSZÁF statisztikáiból.
A díjbevételek a 2009. évihez hasonló összegben járultak hozzá a biztosítók eredményéhez, hiszen a teljes 2010. évi 843,8 milliárd forintos díjbevételi szint mindössze 1,6%-os emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, és csaknem 10%-kal marad el a 2007-es csúcstól. Miközben az életbiztosításokban csaknem 8%-os növekedést figyelhettünk meg, a nem-életbiztosítások közel 3%-kal visszaestek.
A negyedik negyedév hagyományosan erős az életbiztosítók számára, 2010-ben azonban ismét az egyszeri és eseti díjaknak volt köszönhető az év végi fellendülés. Igaz, a második félévben a rendszeres díjak is valamivel többet hoztak az egy évvel korábbinál, az év egészét egyértelműen az egyszeri díjas biztosítások "mentették meg". E termékek tradicionálisan a banki vagy postai értékesítési csatornával rendelkező biztosítóknál (pl. Groupama Garancia, K&H, Posta Biztosító) tesznek ki jelentős hányadot, népszerűségük pedig az alábbi ábrán is látható módon összefügg a közelmúltbeli betéti kamatszinttel.
Az életbiztosítók jelentős hányada ugyanakkor arra törekszik, hogy a hosszú távú jövőt megalapozó rendszeres díjas biztosításokkal legyen jelen a piacon. E szempontból érdekes a Magyar Biztosítók Szövetségének ún. korrigált díjbevétel adata, mely azon túl, hogy a különadó számítási alapját is jelenti az életbiztosítók esetében, egyúttal pontosabb képet ad az életbiztosítók jövőbeni bevételtermelő képességéről is, ugyanis csak tíz százalékban veszi figyelembe az egyszeri és eseti díjakat. Ez alapján az életbiztosítási piacon továbbra is az ING a piacvezető, a tőzsdei bevezetése miatt tavaly reflektorfénybe kerülő CIG Pannónia pedig már az ötödik.
A nem-életbiztosítási piacon kiemelt figyelmet élvező gépjármű-biztosítások 2010 során 15 milliárd forinttal kevesebb díjbevételt hoztak a biztosítóknak az egy évvel korábbinál, vagyis a nem-életbiztosításokban tapasztalt visszaesés az autóbiztosításoknak (8 milliárd forint összegben a casco, 7 milliárd forint összegben pedig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási konstrukcióknak) tudható be. A kgfb-piacon a díjbevételek csökkenését a szerződésszám visszaesése, illetve a biztosítók élénk versenye miatt bekövetkező átlagdíj-esés egyaránt okozta.
Amint arra a MABISZ-nál felhívják a figyelmet, a gépjármű-biztosítási piacra az autófinanszírozás elhúzódó válsága is kedvezőtlenül hat. Sok ugyanis a bedőlt hitel, emiatt vagy a gépjármű visszavétele, vagy a megszorult adós egyszerű takarékossági szándéka következtében a gépjármű-biztosítási szerződés könnyen "áldozatul esik".
A biztosítási piac koncentrációja 2010-ben nem változott jelentősen: az első öt biztosító díjbevétel szerinti piaci részesedése 66-ról 65%-ra csökkent, a legnagyobb tíz biztosítóé pedig 86-ról 85%-ra. Díjbevétel-növekmény tekintetében a CIG Pannónia zárta a legjobban az évet, így a 13. helyről a 9.-re sikerült felkapaszkodnia a teljes biztosítási piacot tekintve. A legrosszabbul a K&H Biztosító teljesített, ugyanakkor az Union is jelentős díjbevétel-csökkenést szenvedett el.
A biztosítási piacot ugyanakkor továbbra is stabilan az Allianz vezeti, az elmúlt éveknek megfelelően a Generali-Providencia a második, a dobogó harmadik fokára pedig - ezúttal is az Aegonnal folytatott versenyben - a Groupama Garancia került.
A magyar biztosítási szektor aktuális jelenségeit és a várható tendenciákat vitatják meg a piac legjelentősebb szereplői a Portfolio.hu március 22-én megrendezésre kerülő Biztosítási Konferenciáján. Jelentkezzen Ön is a rendezvényre!
