Már az év elején is jelentősebb mozgásokat lehet tapasztalni a piacon: információink szerint három intézményi bróker távozott a Cashline-tól. A legjelentősebb forgalmat bonyolító bróker - egy időre legalábbis - elhagyja az iparágat, míg két társát az Equilor csábította el, akik a harmadik szereplő ügyfélkapcsolatainak jelentős részét magukkal vinnék a brókercéghez. Megkeresésünkre az Equilornál nem kívánták kommentálni értesüléseinket. A Cashline elnöke, Albrecht Ottó szűkszavú válaszban erősítette meg a brókerek távozásának tényét. Az intézményi brókerek távozása ugyan érzékeny veszteség lehet, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy évről évre kevesebbet lehet keresni ezen az üzletágon a kötési díjak csökkenése miatt - vélték forrásaink.
Az Equilor a dinamikus növekedés megvalósításának eléréséhez (az ilyen irányú terveket Gereben András elnök fogalmazta meg a Portfolio.hu kiadásában készült 2010-es Pénzügyi Évkönyvben) a retail és intézményi szegmensben egyaránt erősíti pozícióit. Gőzerővel halad a részvényesi csapat felépítése, az utóbbi hónapokban (a szintén a Cashline-tól eligazolt) Kuti Ákos foglalhatta el a vezető elemzői széket (és információink szerint nem ez az utolsó elemzői igazolás), 2010-ben pedig az Equilor működött közre a CIG részvények kibocsátásánál, és szervezte az RFV vállalati kötvényeinek kibocsátását is.
Az Equilor intézményi szegmensben való erőteljes megjelenése tevékenység diverzifikációs céloktól vezérelve illeszkedhet a stratégiába. Egyrészt az intézményi brókereknek köszönhetően a hazai azonnali részvénypiacon is fajsúlyos szereplővé válhat a társaság (az eddigi alacsony piaci részesedést magyarázza, hogy az Equilor a külföldi piacokra helyezett nagyobb hangsúlyt), míg az erősnek mondható vállalati pénzügyi tevékenységgel is jól összeegyeztethető az intézményi szegmens irányába tett lépés. Egyes forrásaink ugyanakkor korántsem hisznek az Equilor stratégiájában, szerintük a társaság egy meredeken csökkenő piacra akar belépni új szereplőként, ami általában nem jó kombináció.
A következők mindazonáltal más megvilágításba helyezhetik a történetet: egyesek felhívták figyelmünket Borbély László egy korábbi nyilatkozatára , melyben az ÁKK vezérigazgató helyettese az államhoz átkerülő magánnyugdíjpénztári portfólió elemek nagyobb csomagokban történő aukciós értékesítésének lehetőségéről is beszélt. Bár az értékesítések technikai megvalósításával kapcsolatosan konkrét részletek eddig nem láttak napvilágot, a nagyobb csomagok aukciós keretek közötti értékesítésére való felkészülésben londoni intézményi ügyfelekkel rendelkező brókerek akvirálása igen jó indulásnak tűnik, különösen egy olyan brókercég számára, amely aktív a kibocsátási piacon.
A külföldi intézményi ügyfeleket kiszolgáló brókerek eligazolása jelentős piaci eseménynek számít. Ezt példázzák a KBC és a piacon akkor még új szereplőnek számító lengyel IPOPEMA közötti 2009 végi mozgások is. A lengyel brókercég a KBC három legismertebb értékesítő brókerét csábította magához, akik főleg londoni befektetőket szolgálnak ki.
A hazai piacon nagy értékű brókerek "megszolgálhatták" az értük fizetett jellemzően borsosnak mondható összeget, hiszen a hazai piacon frissen debütáló IPOPEMA 2010 márciusában hirtelen berobbant a legnagyobb azonnali részvénypiaci forgalmat bonyolító társaságok közé. Az 1340 milliárd forintos összpiaci forgalom duplikált értékéből a lengyel brókercég egy csapásra közel 6%-ot hasított ki, mely értéket azóta is stabilan tartja.
Eközben a brókerek távozása a KBC-nél szemmel látható lemorzsolódást hozott a lebonyolított forgalom tekintetében. A korábbi években a hazai összpiaci forgalom 20%-át adó brókercég sokat veszített, és továbbra is mindössze 8%-át adja az összpiaci forgalomnak. Ugyanakkor egyes forrásaink arról számolnak be, hogy a jellemzően sokba kerülő brókerek távozása eredmény szinten nem rázta meg a társaságot.
A BÉT azonnali részvénypiaci forgalma a 2008-as zuhanást követően egészen mostanáig nem tudott talpra állni, a korábban ígéretesnek hitt növekvő trend egyértelműen megtört. Hiányoznak a megfelelő mérettel bíró, és befektetői érdeklődésre is számot tartó (például a CIG-hez hasonló) kibocsátások, és érdemi likviditás is mindössze egy-két nagy papírban fellelhető. A brókerpiaci torta az utóbbi három évben nem tudott növekedni, ami a szereplőket élesebb piaci versenyre, keményebb ügyfelekért vívott csatákra kényszerítheti. Ennek fényében már meg is indultak az átrendeződések és jelentősebb mozgások a piacon, ami az előttünk álló hónapokban is jellemző maradhat.
A piaci szereplők többsége a retail szegmens erősítése felé mozdul, miután a hazai intézményi marzsok sokat estek és a nyugat európai szintek felé való konvergálás a jövedelmezőséget várhatóan csak tovább rontja majd. Ennek ellenére továbbra is vannak olyan szereplők a piacon, akik hisznek az intézményi szegmensben, ahogy azt az év eleji brókerpiaci mozgások is példázzák.
A lakossági piaci súly növelésére áhítozó brókercégek számára ugyanakkor kijózanítólag hathat, hogy a hazai lakossági brókerpiac az elmúlt hónapokban már korántsem mutat akkora lendületet, mint a tavalyi év első felében. Egyes forrásaink szerint könnyen lyukra futhat, aki csak most ébredezik ebben az iparágban.
