A Bollinger gyakorlati használata:.
Az árfolyam eléri az alsó vagy felső szalagot Az alsó és felső szalag egy árcsatornát képez, így a Bollinger szalagot egy árcsatorna típusú indikátorként is értelmezhetjük, méghozzá annak egy speciális változata, hiszen maga alakítja ki a csatorna szélességét. Amennyiben az árfolyam elérte s felső szalagot, akkor idővel eléri majd az alsó szalagot is, ezért, mint minden árcsatornában, a csatorna felső és alsó részének elérése fontos jelenség, azonban mint ezt már említettük, ez önmagában nem ad vételi vagy eladási szignált.
A következő példában jól látható, hogy a Bollinger szalag kiegészítve a Stohastic indikátorral már hatékony segítség a kereskedésben, és jól használható trendfordulók előrejelzésére. Az EGIS grafikonján, a Stohastic rendre megerősítette a fordulókat, miután az árfolyam elérte a Bollinger szalagot.
Az BUX index következő grafikonja jól példázza, hogy az árfolyam sokáig a Bollinger szalaghoz tapadhat, és ez esetünkben nem hogy eladási szignált nem adott, de sokkal inkább erős piaci trendet jelzett. A Bollinger szalag momentum inkatorokkal való együttes használatának hatékonyságát mutatja, hogy az RSI vagy a Stohastic jelzéseivel kombinálva, a BUX esetében is időben lehetett azonosítani a trendfordulókat.
Miközben a Bollinger szalagot használjuk, folyamatosan más indikátorra támaszkodunk, a befektetői döntés maghozatalakor. Jogosan merül fel hát a kérdés, hogy miért foglalkozunk a Bollingerrel, és miért nem csak az RSI-t vagy Stohasticot figyeljük? Önmagában a technikai elemzés egyik eszköze se "mindenható", sokkal megbízhatóbb jelzést kapunk, ha több, különböző forrásból származó, egymást megerősítő szignálok alapján hozzuk meg a befektetői döntést. A Stohastic, és főleg az RSI önmagukban gyakran adhatnak téves jelzéseket, a Bollingerrel kiegészítve azonban már lényegesen megbízhatóbb indikációkat kap a kereskedő.
Az árfolyam áttöri az alsó vagy felső szalagot
Az alsó vagy felső szalag áttörése a John Bollinger féle meghatározás alapján, mint már korábban megjegyeztük nem feltétlenül jelent trendfordulót, sőt, sok esetben a résekhez hasonlóan a meglévő trend folytatását jelzi. Mégis a gyakorlat azt mutatja, hogy amennyiben a gyertya testének több mint fele a szalagon kívülre kerül, akkor a közép tendencia alapján nagy valószínűséggel az árfolyam visszatér a szalagba, és középre veszi az irányt. Az erre alapuló kereskedési technika különösen a day-tradesek körében közkedvelt, ahol 60, 30 vagy akár 5 perces grafikonon is alkalmazható a módszer. A decemberi határidős BUX index (BUX 712) 60 perces grafikonján jól látszik, hogy milyen shortolási lehetőséget teremtett, amikor 2007.08.27-én, nyitás után a felső szalag fölé került az árfolyam.
