Az Európai Unió szabályozó hatóságai a kartellek elleni uniós szabályok esetleges megsértésének kivizsgálása érdekében kedden razziákat hajtottak végre két tagállam több online ételkiszállító cégénél. A vizsgálat középpontjában az áll, hogy a cégek állítólag megsértették a versenytilalmi megállapodásokat.
Az Európai Parlament által közzétett friss Eurobarométer felmérés alapján Európában átlagosan a polgárok 48 százaléka bízik a közszolgálati televízióban és rádióban mint hírforrásban. Azonban Magyarországon csupán 25 százalék hisz az állami médiának, ezzel az 27 EU-tagállam közül a legalacsonyabb bizalmi mutatóval rendelkezik. Még a lengyel közmédia is hitelesebb a magyarországinál, 26 százalékos bizalommal – írja a Népszava.
Az Európai Bizottság szóvivője szerint a magyar nemzeti konzultáció kérdései alaptalanok és valótlanok, az uniós végrehajtó szerv nem reagál a kormány állításaira, mert nem tartja szükségesnek, hisznek abban, hogy a magyarok képesek intelligensen véleményt nyilvánítani.
Jövő kedden várhatóan zöld jelzést kap az Európai Bizottságtól a magyar helyreállítási terv és a REPowerEU-forrásokra benyújtott terv - értesült a Szabad Európa. A jóváhagyás után 4,6 milliárd euró uniós forráshoz juthat Magyarország, és 60 napon belül nagyából 13 milliárd euró kohéziós forrás évekig elhúzódó lehívása kezdődhetne meg.
Az Európai Bizottság az uniós jogszabályok érvényre juttatása érdekében tett legutóbbi lépése során több tagállam, köztük Magyarország ellen is jogsértési eljárást kezdeményezett. A kabinetnek összesen hét ügyben küldtek felszólítást és indokolással ellátott véleményt a kötelezettségszegési eljárások részeként, amelyekben a légszennyezéstől kezdve a jogi eljárások megfelelő lefolytatásáig számos irányelv betartását követeli meg a kormánytól.
Közel került az elfogadáshoz az Európai Unió kiberbiztonságról szóló jogi szabályozása, a csatlakoztatott eszközök biztonságának megerősítését célzó úttörő jogalkotási javaslat, mivel a második intézményközi tárgyalás még ebben a hónapban meghatározza a lehetséges állásfoglalás kereteit. A megbeszéléseken azonban egy vitás kérdés is nagyban jelen van: az érzékeny kiberfenyegetési információk megoszthatósága.
Az Európai Bizottságot is vizsgálják az új uniós célzott hirdetéseket tiltó szabályok megsértése miatt. A vádak szerint egy ellentmondásos törvény népszerűsítése érdekében célzott hirdetéseket alkalmazott a testület a digitális platformokon, a felhasználók érzékeny magánadatait felhasználva.
Lengyelország készen áll arra, hogy hozzáférjen a felfüggesztett európai uniós finanszírozáshoz: az Európai Bizottság jóváhagyja a lengyel kormány azon kérelmét, hogy hozzáférhessen a mintegy 2,8 milliárd eurós támogatáshoz, amelynek célja a tagállamok orosz energiafüggőségének csökkentése. A döntés várhatóan a következő hetekben születik meg – számolt be a Bloomberg. A helyzetet bonyolítja, hogy időközben a parlamenti választásokon többség nélkül maradó Mateusz Morawiecki és pártja próbálkozhat a kormányalakítással, miközben az ellenzéki Donald Tusk és szövetsége készülne a hatalomátvételre. Magyarország is hasonló módon juthat EU-pénzekhez.
Az Európai Bizottság ellenőrzése már rengeteg előrelépést lát a magyar közbeszerzési eljárásoknál, sőt az elmúlt évek egyeztetései alapján is pozitív trend rajzolódik ki: a kormány és a hatóságok bőven hoztak intézkedéseket a brüsszeli aggályok kezelésére. Egy a Portfolio birtokába jutott bizottsági értékelési anyagban a hatóságok és a kormányzat válaszlépéseit, intézkedéseit egyes területeken proaktívaknak tartják, de a Bizottságnál úgy látják, még „rendszerszintű szabálytalanságok” vannak. A korrekciós intézkedések összértéke átlagosan 3 százalék alatt maradt. Mindez pedig közelebb hozhatja az uniós források lehívását is, amelyeket különböző jogállamisági aggályok miatt blokkol az Európai Bizottság.
A múlt héten az Európai Bizottság bejelentette, hogy kezdeményezi a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is közölték azóta: Magyarország nem támogatja a kijevi kormánnyal való egyeztetéseket, mivel szerintük az országnak lépéseket kell tenni a korrupció visszaszorítására, valamint a magyar kisebbség jogait is bővíteniük kellene. Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) átfogó elemzésében aprólékosan feltárja azokat a sokrétű kihívásokat, amelyek Ukrajna lehetséges európai uniós csatlakozását övezik, ami sokkal komolyabb kihívásokat vetít előre, mint a magyar kormány kifogásai. Ebből pedig az látszik, hogy az EU közös agrárpolitikájától kezdve a közös költségvetés támogatási rendszerén át a brüsszeli intézményi rendszer esetében is komoly problémákat okozna Kijev belépése. Nem a magyar kormány lesz az oka, hogy Ukrajna két évtizedet is várhat az EU-tagságra.
Az uniós kormányokat képviselő tárgyalók és az Európai Parlament áttörést értek el hétfőn, amikor véglegesítették a lítiumhoz és a nikkelhez hasonló létfontosságú ásványi anyagok államközösségen belüli ellátására vonatkozó célértékekről szóló megállapodást. Ez része az Európai Unió szélesebb körű stratégiájának, amelynek célja, hogy csökkentse a harmadik országoktól – különösen Kínától – való függőségét a tiszta ipari termékek előállításához nélkülözhetetlen fémeknél.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói egy péntek késő esti egyeztető ülésen véglegesítették az Európai Unió 2024-es költségvetéséről szóló megállapodást. Bár így eldőlt, hogy jövőre milyen célokra költhet az Európai Bizottság, de a hétéves pénzügyi keret felülvizsgálatát (MFF) még fúrja több tagállam, köztük Magyarország is. Ezen múlhat Ukrajna támogatása és a közös hitelfelvétel törlesztése is, valamint az egész EU működése a jövő évben. De a Portfolio-nak bizottsági források arról beszéltek, van terv arra, hogy a magyar kormány vétója miatt ne váljon fizetésképtelenné az EU.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára nemrég egy Facebook-posztban közölte, hogy Ukrajna EU-csatlakozásáról is lesz kérdés a következő nemzeti konzultáción.
Magyarország új fejlesztési koncepciója alapvető változásokat hoz a területi tervezés és szolgáltatások terén, sokkal jobban koncentrálva a hasonló adottságú (ún. együtt kezelendő) térségekre. Eközben az Európai Unió pedig pont a makrorégiós stratégiák alkalmazását erősítené, főként az ország határokon átnyúló együttműködésre összpontosítva. Azonban van átfedés a két látszólag ellentétes megközelítés között: a kormány részben épp ilyen határ menti kooperációkkal kívánja javítani a kistérségek és erős városmag nélküli területek infrastruktúráját és szolgáltatásait. A kérdés azonban az, hogy miként illeszthető be ez a megközelítés az Európai Unió által támogatott makroregionális kezdeményezések kereteibe – többek között ezekről a kérdésekről tájékoztatta Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár a Portfolio-t.
Az Európai Ügyészség (EPPO) az EU pénzügyi érdekeit hatósági jogkörrel védő szervezet többletforrásokért küzd, Laura Codruța Kövesi főügyész a finanszírozás növelését szorgalmazza, mivel csak tavaly 5 milliárd eurónyi uniós forrásról állapították meg, hogy azokat csalárd módon használták fel. Az Európai Bizottság viszont ennek ellenére is sorra utasítja el az EPPO kérvényeit.
Az Európai Unió tagállamai tartaléktervet vizsgálnak arra az esetre, ha Magyarország esetleg megvétózza az Ukrajna támogatására javasolt 50 milliárd eurós finanszírozási csomagot. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elfogadhatatlannak nevezte az uniós tervet Kijev megsegítésére a csütörtöki kormányinfón, ami miatt szükség lehet a brüsszeli vésztervre. Fordulatot hozhat, hogy nemcsak a magyar kabinet nem támogatja a javaslat egy részét.
„Arra bíztatom az Európai Bizottság képviselőit is, hogy legyenek túl a politikai félelmeiken, és ne az Európai Parlament politikai állásfoglalásainak, hanem a saját szakmai álláspontjuknak megfelelő döntést hozzák” – mondta el Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a mostani, a magyar uniós források felszabadításáról szóló vitáról. Aaz előző uniós támogatási ciklus Terület- és Településfejlesztési (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programok (VEKOP) csütörtöki záróeseményén a politikus így is pozitívan értékelt minden eddigi eredményt az előző kohéziós programok esetében és köszönetet mondott az Európai Bizottság támogatásáért.
Az események meglepő fordulataként Kína engedményt tett az európai vállalkozások esetében az adatáramlási korlátozások enyhítésével. A növekvő geopolitikai feszültségek közepette ez egy a feszült kapcsolatok javítására tett kísérlet, ami kulcsfontosságú Pekingnek az egyre romló kínai gazdssági környezetben.
Az EU az autóipar kiterjedt lobbitevékenységét követően arra készül, hogy a gépjárművekre vonatkozó Euro 7-es emissziós, környezetvédelmi szabály tervezetében szigorítás helyett változatlanul hagyja az elsősorban dízelautók által kibocsátott mérgező gáz, a nitrogén-dioxid elfogadható mértékét - írja a Guardian. Az Európai Parlament csütörtökön szavaz az Euro 7-es javaslatról.
Az EU-bővítés felé tett jelentős lépésként az Európai Bizottság javasolni fogja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és Moldovával, de lényeges jogállami reformokat köt ki feltételként – tudta meg a Politico, amely szerint bár eredetileg Bosznia-Hercegovinával is megnyitották volna a csatlakozási tárgyalásokat, esetükben további elvárásokat fogalmazhatnak meg. A magyar kormány lehet a kerékkötője az ukrán EU-tagságnak.
Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
