Bár a minap kiadott Eurostat-térkép szerint szépen fejlődtek gazdaságilag az elmúlt 9 évben a magyarországi régiók, de a skálázás sajnos elfedi azt, amit a részletes számok mutatnak: Nyugat-Dunántúl kivételével a régióinkban csak korlátozottan nőtt az életszínvonal, és így az országos eredményt nagy iramban közelítik a románok, a lengyelek pedig már két éve lehagytak bennünket.
Több hónapnyi átmenet után mától már új dizájnnal jelenik meg a palyazat.gov.hu kormányzati uniós pályázati weboldal, igaz ha valaki még nagyon ragaszkodik a régi dizájnhoz, az oldal tetején egy gombra kattintva ez még továbbra is elérhető maradt.
Egy hónappal az október 17-i megnyitás előtt, azaz ma megjelent a Vállalkozói és ipari inkubációs szolgáltatások fejlesztésének támogatása című uniós pályázati felhívás, melyre mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) keretében - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.
Éppen azon a napon jelentett be fontos döntéseket a kormány az EU-pénzek terén, amikor közzétette, hogy az alig érkező brüsszeli átutalások miatt itthon rekord magasra futott az államháztartási hiány. A két szál szorosan összefügg és emiatt az történt, hogy múlt szombattól a felére vágta az uniós pályázatok közszférán kívüli kedvezményezett nyerteseinek kifizethető támogatási előleg mértékét a kabinet. Ez azonnali hatállyal spórolást jelent az állami büdzsének, de közben jókora nehézséget okozhat a projektek végrehajtóinak, hiszen eddig nem így terveztek. Számos egyéb fontos szabályt is megváltoztatott szombati hatállyal a kormány, amelyek között olyanok is vannak, amelyek viszont pár hónapos távon inkább a havi uniós támogatás-kifizetés összegének növekedése irányába mutatnak.
Számos fontos politikai és akár gazdasági következménye is lehet annak, hogy az Európai Parlament plenáris ülése ma bő kétharmaddal megszavazta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló jelentést és így felszólította az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy vizsgálja meg a magyarországi helyzetet, illetve probléma esetén tegyen ajánlásokat az országnak. Az alábbiakban ezeket a lehetséges következményeket vesszük sorba röviden.
Több hónapnyi előzetes vizsgálat után augusztus végén úgy döntött az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF), hogy hivatalos vizsgálatot indít az 1,9 milliárd forintnyi EU-pénzből elvileg megvalósult csornai napelemgyár ügyében, ahol az épület évek óta üresen áll - tudta meg a hvg.hu. A projekthez az Eximbank több mint 7 milliárd forintnyi hitelkeretet biztosított, és bár válaszában a pénzintézet áttételesen megerősítette az OLAF-vizsgálatot, de részleteket nem írt.
A világ egyik megatrendje, a városokba költözés, a következő évtizedekben Magyarországon is folytatódhat, de közben a távmunka lehetőségek terjedése, mint másik megatrend, fékezi ezt és a kettő együtt oda vezet, hogy olyan élhető térségek lesznek a legnagyobb nyertesek, mint például a Balaton, vagy a Velencei-tó - vetítette előre a következő évtizedek egyik lényeges fejlesztéspolitikai szempontját a Közgazdász-vándorgyűlés egyik panelbeszélgetésében Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. A nagy trendek kapcsán részben ő, de főként az MNB elnökének főtanácsadója, Szapáry György is beszállt abba a vitába, ami abból kerekedett, hogy az Európai Unió sikeres volt-e eddig, vagy inkább hanyatlik, illetve csökken-e a jelentősége a következő időszakban. Arról is vita kerekedett, hogy a föderalizmus, vagy az erős nemzetállamok közössége-e a megfelelő út az EU számára.
A 2021-2027 közötti uniós pénzügyi kerethez kapcsolódó Európai Bizottsági javaslatokról és a digitális fizetőeszközök gazdasági hatásairól is tárgyaltak az európai pénzügyminiszterek - írja a Pénzügyminisztérium sajtóközleményében. Az Ecofin Bécsben tartott informális ülésén a digitális vállalkozások uniós szintű megadóztatásáról szóló elképzeléseket is megvitatták.
A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus forrásfelhasználásának mind a négy fontos mutatószámában a nyolc régiós ország között az élen jár Magyarország - mutatott rá a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadása egyik ábrájával Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára.
Az európai állam- és kormányfők láthatóan nem készek arra, hogy a 2020 utáni uniós költségvetést még a mostani Európai Parlament mandátuma, azaz 2019 májusa előtt elfogadják, így mindebből reálisan az következik, hogy 2022 előtt nem nagyon tudnak a tagállamok az új EU-büdzséből pénzt költeni - mutatott rá a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának Általános Politikai Igazgatósága vezetője.
"Teljesen nonszensz, hogy ki akarnánk lépni az európai államok közösségéből, se nem érdekünk, se ideológiailag vezérelt lépés nem lehetne ez" - jelentette ki a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára. A miniszterelnök minapi kirgizisztáni látogatására is utalva hozzátette: az, hogy keressük a kapcsolatokat az eurázsiai rokonokkal, nem jelenti azt, hogy ne lenne érdekünk egy globálisan is erős Európai Unió. A minap egy tanulmány alapján azt mutattuk be, hogy az EU-ból való kilépés milyen drasztikus hatásokkal járna Magyarország számára, Takács kijelentése akár erre adott reakció is lehet:
Az Európai Unió mintegy 20 millió euró támogatási keretösszegű mesterséges intelligenciával összefüggő kutatási és innovációs pályázatát hét pályázó közül az AI4EU konzorcium nyerte el. Meghatározó európai ipari vállalatok, kutatóközpontok, kis- és középvállalkozások és egyetemek mellett magyar oldalról a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói is részt vesznek az uniós megafelület fejlesztésében.
Franciaország álláspontja az, hogy nem finanszíroznak olyan országokat a következő uniós költségvetési ciklusban, amelyek semmibe veszik az uniós alapelveket - mondta Jean-Yves Le Drian külügyminiszter. A politikus ilyen országnak nevezte meg Lengyelországot és Magyarországot. Közben az EU-s költségvetésért felelős német biztos is kemény szavakkal illette a két országot a minap.
Az összes EU-tagállam közül Magyarország a legnagyobb nyertese az uniós tagságnak, így ha összeomlana a közösség, azaz "sima" szabadkereskedelmi övezetig lépne vissza az integráció, az minket viselne meg a legjobban - derül ki a Bank de France mélyreható tanulmányából. Az anyag az áruforgalom alapján minden tagállam esetén bemutatja, hogy mekkora lenne az EU-integráció visszafordításának költsége és egy külön vizsgálat arra is rávilágít: a magyar gazdaságnak fájna a leginkább, ha kilépnénk az EU-ból, azaz minden más tagállam kisebb veszteségekkel megúszná a saját távozását a közösségből.
Az iskolai tanév kezdetével folytatódik az uniós iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogram az EU tagállamaiban, amely Magyarország kapcsán azt jelenti a 2018-2019-es tanévben, hogy az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programot 3,75 millió euróval (kb. 1200 millió Ft), az iskolatejprogramot pedig további 1,91 millió euróval (kb. 620 millió Ft) támogatja az EU. Az Európai Bizottság közleménye arra is rámutat, hogy ez nem feltétlenül a végső összeg, mert a tagországoknak lehetőségük van arra, hogy az uniós hozzájárulást nemzeti támogatással egészítsék ki.
Idén november-decemberben új versenyképesség-javítást, illetve az ipar 4.0-s automatizációs és digitális megoldások alkalmazását ösztönző felhívások jelenhetnek meg hazai forrásból, amelyekre a jövő év elején lehet majd benyújtani a pályázatokat - erősítette meg a Világgazdaság korábbi információit most az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Minimálisan változott a társadalmi egyeztetés hatására, így rendkívül kedvező maradt annak a ténylegesen nulla százalékos uniós kkv-hitelnek a feltételrendszere, amely jövő hétfőn, szeptember 10-én nyílik meg és közel 60 milliárd forintos a keretösszege. A keretből 1-50 millió forintnyi hitel igényelhető, de induló cégek is 25 millió forintig terjedően juthatnak forráshoz, amelynek futamideje a leghosszabb maximális amortizációs idővel rendelkező eszközhöz igazodik.
A MÁV-Start Zrt. és a MÁV Zrt. alkotta konzorcium 3,6 milliárd forintos támogatási szerződést kötött az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) informatikai fejlesztésre az Integrált közlekedésfejlesztési operatív programban (Ikop) - közölte a vasúttársaság pénteken az MTI-vel.
Szűkszavú közlemény jelent meg a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán, amelyből kiderült, hogy jelentősen kitolták a szegedi lézerközponttal kapcsolatban a projekt fizikai befejezésének és a pénzügyi elszámolásának a határidejét.
A 2021-2027-es uniós költségvetés magyarországi pályázatainál már nem gépvásárlásra és üzemcsarnok építésre kell fókuszálni, hanem a munkaerő képzéssel és egészségmegőrzéssel való fejlesztésére, azaz az "emberek agyába kell fektetni a pénzt" - mutatott rá a Világgazdaságnak Essősy Zsombor.
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
A német munkaerő-kölcsönzés piaci volumene 2023-ban 32,9 milliárd euróra csökkent, de a 25 legjobb munkaerő-kölcsönző...
Milyen állami támogatás és kedvezményes hitel érhető el gyermekvállalás előtt álló párok számára? Hogyan kombinálhatók... 
Sok eladásom volt a hónapban, mert pénzre van szükségem. Az eddigieken felül tervezek még eladni, MMM-et mindenképpen...
A ChatGPT-hez hasonló technológiák az amerikai gazdaság munkafeladatainak 15 százalékát képesek elvégezni, de teljes...
Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
