A szegedi lézerközpontként a köztudatba bekerült projekt a hivatalos adatok szerint a mostani uniós ciklusban a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Programból (GINOP), illetve előd programjából, a GOP-ból, kap forrást szakaszolt uniós nagyprojektként. Ez azt jelenti, hogy "feldarabolták" a teljes projektet külön elemekre és az előző ciklusbeli keretből 32 milliárdot, a mostaniból pedig eredetileg 40, mostantól viszont már 42,25 milliárd forintot adnak rá.
A GINOP-ból egyébként a kifizetési adatbázis szerint egyelőre 33,3 milliárdot fizetett ki az Irányító Hatóság, amely összeg május vége óta nem is változott. Emögött az lehet, hogy a lézerközpont fontosabb berendezései még nincsenek teljesen készen, illetve nem mentek még végig a szükséges közbeszerzések, amelyek után a projekt tényleges megvalósítására ki lehetne fizetni a fennmaradó részeket.
A szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont átadott épületegyüttesének egyik tömbje az 2017. május 23-án, a központ ünnepélyes megnyitója napján. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A lézerközpont körül annak kapcsán forrósodtak fel a viták a tavasszal, hogy az intézmény nemzetközi boardjának három tagja márciusban lemondott arra hivatkozva, hogy a magyar kormány szerintük a tudományos életet megkerülve hozott politikai döntést egy 20 milliárdos gigaprojektről. Erre reagálva áprilisban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egyrészt félreértésről beszélt (mármint a kutatók szerinte félreértik a helyzetet és a tárca motivációit), másrészt azt szorgalmazta, hogy a kritikák helyett a tudósok álljanak be az intézmény támogatása és minél magasabb nemzetközi kihasználtságának megszervezése mögé. Erre pedig akkoriban az Akadémiai Dolgozók Fórumán reagált "az MTA fizikus közössége". Az Index akkori összefoglalójának egyik legerősebb üzenete az volt, hogy bár az ELI-ALPS valóban nem vált széleskörű, külföldi és hazai kutatók aktív részvételével fejlődő projektté, de ennek oka az, hogy a projekt "szinte kizárólag helyi, a politikusokkal jó kapcsolatot ápoló tudósok kezében maradt".
Emellett az is probléma szerintük, hogy
a tervezés és kivitelezés során elkövetett mulasztások következtében jelenleg a műszaki tartalom a vártnál gyengébb, a kutatók számára a legizgalmasabb paraméterű (a nagy ismétlődési frekvenciájú és a legrövidebb impulzusú) lézernyalábok egyelőre nem állnak rendelkezésre. Ez veszélyezteti az ELI-ALPS eredeti tudományos misszióját.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
