Az iparági ösztönzők, illetve a kormányzati intézkedések ellenére jelentős lemaradásban van a hazai kkv-szektor digitalizációs szintje. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő uniós mutató (DESI) alapján a digitális technológiák vállalati alkalmazásában Magyarország a 25. helyet foglalja el az uniós országok rangsorában (a 2022. évi érték Magyarországon 21,6 volt a 36,1-es EU-s átlaggal szemben), vagyis a tagállamok utolsó negyede között szerepel a digitális fejlettség terén.
A hazai kkv-k nem igazán használják ki a digitális technológiában rejlő lehetőségeket, amit az is jól mutat, hogy a vállalkozásoknak mindössze valamivel több mint harmada rendelkezik legalább alapszintű digitális intenzitással, vagyis ér el 4 pontot a különböző digitális technológiák vállalati szintű használatának 12-es skáláján.
A digitalizáció egy cég életében jellemzően két irányból jön: vagy kényszer hatására, ami Magyarországon például a kötelező online számlázással, elektronikus adóbevallással, cégkapu használatával jött, a másik pedig, amikor iparágtól függően a beszállítók, vagy a vevők elvárják, hogy ne csak a kommunikáció történjen digitálisan, hanem az érdemi ügyintézés is: egy szerződés megkötése, egy szállítólevél kiállítása, egy teljesítési igazolás kibocsátása, vagy akár a minőségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentumok.
Ezeknek a digitális folyamatoknak a bevezetéséhez azonban forrásra van szükség, amit jelen makrogazdasági helyzetben nehezen teremtenek elő a cégek, vagy más területre fordítják, ezért is övezte nagy várakozás a mikro- és kisvállalkozások innovációs képességét támogató, GINOP Plusz 2.1.3-24 pályázatot, amelyen
akár 50 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is elérhető.
A pályázat keretösszege 2024-ben 40 milliárd, 2025-ben pedig 35 milliárd forint, amiből cégenként 20 és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás igényelhető. A támogatás intenzitása 50-70% közötti, előleg is igényelhető a támogatási összeg 30%-áig, de legfeljebb 15 millió forint. A pályázat segítségével várhatóan 3700 vállalkozás részesülhet innovációs támogatásban.
Milyen cégek pályázhatnak és pontosan mire?
A pályázat mikro és kisvállalkozások számára elérhető, tehát 50 fő alatt kell legyen a létszám, illetve nem haladhatják meg a 10 millió eurós árbevételi és mérlegfőösszeg korlátot, továbbá kell legyen
- legalább egy teljes lezárt üzleti évük
- és minimum három fős statisztikai létszámuk.
A finanszírozáshoz kapcsolódó projekt összköltsége nem haladhatja meg az utolsó lezárt év árbevételének 50 százalékát, illetve maga a támogatás nem lehet több mint az utolsó lezárt év saját tőkéje. Tehát a maximum projektmérethez 142,8 milliós árbevétel és 50 milliós saját tőke szükséges, a minimum projektmérethez pedig legalább 57,2 milliós forgalom és 20 milliós saját tőke.
A pályázat az üzleti innováción belül négy területre fókuszál:
- a gyártástermelés,
- a logisztika,
- a marketing
- és a szervezeti innováció.
Dobos József, a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó X-Business Kft. alapító tulajdonosa szerint két-három éve volt az utolsó olyan pályázat, amelynek vissza nem térítendő forrásait kapacitásbővítésre, eszközbeszerzésre lehetett fordítani, most pedig az elérhető forrás akár a 70 százaléka is szólhat eszközbeszerzésről, amennyiben az kapcsolódik valamilyen innovációs folyamatreformhoz.
Ez nem egy hagyományos K+F pályázat, ahol valamilyen termék vagy szolgáltatás kifejlesztése a cél, hanem a vállalkozás működési folyamatainak az innovációját szeretnék támogatni. A pályázat fókusza valamilyen eszköz és/vagy szoftver beszerzése, amely mellett munkabért és innovációs tanácsadást tudnak elszámolni a kkv-k
– mondta a Portfolio-nak Dobos, aki szerint tapasztalható egyfajta kockázatkerülés ebben a makrogazdasági helyzetben, vagyis önerőből nagyon kevesen mernek beruházni, de egy ilyen, 70 százalékos intenzitású pályázat mindig nagyon népszerű szokott lenni.
Jönnek a DIMOP Plusz pályázatok is
Kifejezetten a KKV-k digitalizációját támogatják a társadalmi egyeztetésre bocsátott DIMOP Plusz pályázatok. A DIMOP Plusz 1.2.3/A-24 és a DIMOP Plusz 1.2.3/B-24 kódszámú kiíráson a GINOP-pal szemben nem csak mikro és kisvállalkozások, hanem középvállalkozások is indulhatnak majd. Ezeknél a pályázatoknál egy előzetes felmérést kell végezni a pályázó digitális intenzitására vonatkozóan. A pályázat célja a megállapított szint túlszárnyalása a pályázott informatikai beruházással. A támogatási kérelmeket a tervek szerint október végétől lehet benyújtani.
A DIMOP Plusz 1.2.3/A-24 alapvetően hitel támogatásként indul, ami maximum 20 millió Forint lehet 10% önerő mellett, tehát maximum 22 millió forintos projektekben érdemes gondolkodni. A pályázott összeg akár 50%-a átfordulhat vissza nem térítendő támogatásba.
DIMOP Plusz 1.2.3/B-24 pályázat azoknak a digitálisan érettebb mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szól, amelyek új típusú technológiát szeretnének bevezetni. Ez tisztán hitelprogram, 20 és 200 millió forint közötti kamatmentes hitelösszeget lehet igényelni, tehát a pályázott összeget teljes egészében vissza kell fizetni.
Hogyan érdemes belevágni?
Varga László, a work management szoftvereket fejlesztő DMS One Zrt. üzletfejlesztési igazgatója szerint minden cégnél célszerű megnézni, hogy mi a core folyamat, és azokhoz milyen típusú dokumentumok tartoznak. „Egyes alapvető folyamatok minden vállalkozásnál megtalálhatóak, ha beérkezik egy számla, azt jóvá kell hagyatni, szakmai teljesítést igazolni, utalás előtt vezetői jóváhagyást kérni, és ezek a legtöbb cégnél még most is e-mailben történnek” – mondta a Portfolio-nak Varga, vagyis
nem feltétlenül a papíralapú működést kell digitalizálni, hanem a meglévő digitális folyamatokat kell egy sokkal gyorsabb és hatékonyabb működési módra átállítani.
Érdemes átláthatóvá tenni azokat a folyamatokat, amelyek a vevői szerződéseket érintik. Ilyen a szerződések jóváhagyása, a már említett számlaigazoltatás, a beszerzések, árajánlatok kezelése. Ha ezeket - és a kapcsolódó dokumentumokat - egyetlen átlátható rendszerben kezeljük, akkor a hozzájuk kapcsolódó döntéseket is könnyebb meghozni. „A GINOP Plusz 2.1.3-24 pályázat jó apropó, hogy végre ne csak tüzet oltsunk. Ne csak a nehézzé vált problémát oldjuk meg gyorsan, valamilyen kézenfekvő digitális eszköz bevezetésével, mert ez oda vezet, hogy a szigetszerű megoldásokat képtelenek leszünk folyamatba szervezni. Olyan eszközre van szüksége a vállalatoknak, amely az elejétől a végéig képes kezelni összetett folyamatokat” - tette hozzá Varga, aki kiemelte, hogy a work management rendszerek egyes munkavállalók esetében a munkaidő ötödét is képesek megtakarítani, továbbá áttekinthetővé és mérhetővé teszik a folyamatokat.
Varga László szerint az említett pályázati forrásból már nagyon komoly projektet lehet megvalósítani, akár egy cég főbb üzleti folyamatainak teljes digitalizációját. “A kisebb vállalkozásnál célszerű a folyamatok alapjainak lefektetésével kezdeni, például, hogy milyen döntési kompetenciákkal rendelkezzenek az egyes középvezetők. Ha ezek nem csak leírva vannak, és egy fiókba dugva, hanem be vannak építve egy rendszerbe, akkor könnyebb kikényszeríteni a megvalósításukat is. Például egy szerződést csak akkor lehet aláírni, ha az összes jóváhagyásra kötelezett munkatárs a kattintásával hozzájárult.”
Az üzletfejlesztési vezető úgy látja: abban a cégméretben, amit a GINOP Plusz 2.1.3-24 pályázat most céloz, iparágtól függetlenül felmerülnek a fenti problémák. “Megoldásként az első ötlet jellemzően valamilyen ERP rendszer beszerzése, ebben az esetben azonban nem az első ötlet a legjobb. Az ERP rendszerek is csak szigetszerű megoldások, melyek nem képesek teljes folyamattámogatásra. Egy work management szoftver esetében azonban nem lehetnek lefedetlen területek. Egy ilyen rendszernek képesnek kell lennie ad-hoc feladatkezelésre, HR folyamattámogatásra, szabványirányításra (SOP - standard működési eljárások), sőt akár az ügyfélszolgálati munka támogatására is.” Most, hogy mindehhez elérhető vissza nem térítendő forrás, ráadásul akár 70 százalékos intenzitással, érdemes előre hozni olyan fejlesztéseket, amit a gazdasági környezet miatt későbbre ütemeztek a vállalkozások - tette hozzá Varga László.
Mikortól lehet pályázni?
A pályázat a szeptember 25-én megjelent kiírás szerint október 29-én nyílik meg, az ország teljes területéről lehet pályázatokat benyújtani, tehát Budapestről és Pest vármegyéből is. 18 hónap alatt kell bevezetni, implementálni a vállalkozás működésébe a pályázat keretében beszerzett szoftvert.
“Nem érdemes megvárni a pályázat második benyújtási szakaszát, mert nagy érdeklődés várható, és nem biztos, hogy marad keret a később pályázó vállalkozások számára” – tette hozzá Dobos József, aki szerint egy kisebb, egyszerűbb cég gyorsabban el tudja végezni a folyamatfelmérést és az új folyamatok kialakítását, de egy felkészült tanácsadó szervezettel a nagyobb cégek számára is elegendő lesz a pályázatbeadás október végi megnyílásáig rendelkezésre álló időszak.
A cikk megjelenését a DMS One támogatta: a fejlesztő szeptember 12-én tartott pályázati tanácsadást a témában.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
