Öt éve működik a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja, a FIEK, ami az egyetem innovációhoz köthető tevékenységeit szervezi. Említene néhány példát a közelmúltból, ami jól jellemzi a szervezet működését?
Joó Attila: A FIEK valóban 2017-ben alakult a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ nevű pályázat kapcsán, azonban ma már gyakorlatilag egy olyan szervezeti egység, mint egy 9. kar a BME-n. Ennek megfelelően sok, karokon átívelő pályázatmenedzsment zajlik nálunk. Ebbe beleértendő a Kompetencia Központ pályázat, de nálunk működnek a Nemzeti Laborok, az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázat is, ami az egész egyetemi innovációs rendszerek fejlesztéséről szól, az ITM támogatásával.
Ehhez kapcsolódik a szervezet alaptevékenysége is, hogy azokat a szabadalmi ügyintézéseket, amelyek eddig nem rendszerezett formában zajlottak az egyetemen, egy külön FIEK-en belüli szervezeti egységgel segítsük, illetve szolgáljuk ki az oktatók, kutatók ilyen jellegű igényét. Az elmúlt időszak legfontosabb eredménye is ehhez kötődik,
a szabadalmi igények száma jelentősen megugrott, iparjogvédelmi szabályzat készült, illetve iparjogvédelmi alapot hozott létre az egyetem, a fenntartói támogatás terhére intézzük ezeket a szabadalmi ügyeket.
Megalakult az egyetem Innovációs Tanácsa és létrejött az Iparjog Bizottság is, amely minden szabadalmi ügy kapcsán összeül. Szintén ennek az évnek az eredménye, hogy a körülbelül két éve indult szabadalmi eljárások mostanra olyan stációba jutottak, hogy már bizonyos esetekben az egyes nemzeti szakaszok ügyintézése zajlik. Az eredmények közé sorolnám még a Z10-et, amely a BME akcelerátor és inkubációs programja és tere egyben, az ide bekerülő hallgatói csapatok a Hiventures-től tőketámogatást kapnak, sok ötlet pedig már a második körös befektetését is megkapta, ezen támogatások összege együttesen elérte az 1,5 milliárd forintot.
Schenk Borbála: Szintén a múlt év újdonsága a Horizon Europe programunk, amely keretében komplex támogatási portfóliót alakítottunk ki BME-s oktatóknak, kutatóknak azzal a céllal, hogy minél több és minél színvonalasabb pályázatot adjanak be. A Horizon Europe keretprogramban, amely az Európai Bizottság (EB) majdnem 100 milliárd eurós kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramja 2021-27 között, több ezer pályázati felhívás jelenik meg az európai kutatás fősodrába tartozó, izgalmasabb kutatási területeken a kvantumszámítógépektől kezdve a megújuló energián át az innovatív anyagokig. A felhívások zömének logikája az, hogy az EB meghatároz egy területen egy komplex társadalmi, technikai kihívást, és ezekre kell a konzorciumoknak valamilyen innovatív ötlettel választ adni.
A pályázatokra olyan nemzetközi konzorciumok szerveződnek, amelyekben vannak egyetemi szereplők, ipari szereplők, szakmai szervezetek, önkormányzatok is akár. A keretrendszer szétfeszíti annak az együttműködésnek a keretét, ami az eddigi akadémiai kapcsolatépítést, kutatási együttműködést jellemezte.
A Műegyetem felismerte annak fontosságát, hogy a kutatók nemzetközi láthatóságát, a partnerkeresési törekvéseit segítse.
A pályázattámogató struktúra abban is segíti a kutatókat, hogy megtalálják a számukra megfelelő felhívásokat és konzorciumi partnereket, és abban is, hogy el is tudják készíteni a pályázatokat úgy, hogy azok megfeleljenek az Európai Bizottság követelményeinek, hiszen a pályázati sikerhez nem elég a remek ötlet, ismerni kell a pályázás sajátos logikáját is.
A Horizon kapcsán azt fontos látni, hogy a keretprogram elődjében, a Horizon 2020 keretprogramban, ami 2014-20 között zajlott,
a Műegyetem volt a magyar pályázók között a második legsikeresebb az elnyert támogatási összeget tekintve és a legsikeresebb az elnyert pályázatok száma szerint.
Ezt az eredményt meg kell őrizni, sőt regionális szinten is vezető szintre kell emelni. Ha a H2020 keretprogram utolsó évéhez hasonlítjuk, akkor a Horizon Europe első évében már egyharmaddal több pályázatot adtunk be és többet is nyertünk. Ez egy organikus építkezés, de ennek az eredményei szépen lassan már láthatóak.
Tavaly kezdte meg működését az ipari biztonságtechnikával foglalkozó Kompetencia Központ, melynek célja a hatékonyságot, a létesítmény- és folyamatbiztonságot növelő módszerek kidolgozása. Milyen cégekkel működik együtt az egyetem ezen a projekten, és pontosan milyen területek, helyzetek azok, amire megoldásokat keresnek?
J. A.: Négy nagy cég vesz benne részt, ezek a Bosch, a Mol, a thyssenkrupp és a ZÁÉV. Ami összefogja a különböző iparágakat, az a safety engineering, az ipari biztonság kutatási területe. A biztonságot többféleképpen értelmezhetjük, lehet egy adott termék biztonságossága, például egy jármű biztonságos működése, vagy az olaj- és gázipari folyamatok biztonsága, de ide tartozik a közlekedési infrastruktúra, a projektben nevezetesen egy újfajta előregyártott vasbeton hídgerenda biztonságos építése is, illetve az építőipari folyamatok biztonságos lebonyolítása, határidőre, és a tervezett költségek mentén történő végrehajtása, ennek a digitalizált támogatása a célkitűzése a projektnek. A biztonságtudomány aktuális kihívása a modellezésen és adatfeldolgozáson alapuló, digitálisan koordinált, biztonságközpontú tervezés és üzemeltetés megvalósítása.
Ezek az együttműködések nem öncélúak, hanem azonnali hasznosulást feltételeznek az ipari partnerek számára. Ehhez nyilván kell az a megoldandó kérdéshalmaz, ami a cégektől jön, és kell az oktatóknak, kutatóknak az a napra kész, innovatív gondolkodása, ami ismeri a világban zajló kutatási tevékenységeket, azokból kiemelkedik, és az új tudományos eredményeket felhasználva konkrét válaszokat tud adni a cég igényeire. Ezekben a fejlesztési folyamatokban rendkívül szoros együttműködés van a cégekkel, ami példaértékű lehet minden egyetem és ipari partnere számára.
A Kompetencia Központhoz hasonlóan Nemzeti Laboratóriumok is működnek a különböző szakterületek koordinálására. Miben térnek el ezek a Kompetencia Központtól, milyen célkitűzésekkel hozták létre őket?
J. A.: A Nemzeti Laborok nem céges innovációs tevékenységet támogatnak, ezért ott nincsenek is vállalati partnerek, hanem egyetemek és kutatóintézetek alkotják a konzorciumokat, ezekből jelenleg hat működik és egy hetedikre pályázunk még. Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Labor az önvezető járművek fejlesztésével foglalkozik, a ZalaZONE tesztpályával együttműködésben. A Kvantuminformatikai Nemzeti Labor kvantumszámítógép-fejlesztéssel foglalkozik, az első működő prototípus most készült el, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor számos kapcsolódó informatikai területen folytat aktív tevékenységet, a Megújuló Energiák Nemzeti Labor a karbonsemlegességi cél érdekében, illetve energiatárolási kérdésekben végez átfogó kutatásokat. A Gyógyszerkutatási Nemzeti Labor is kiemelkedő, napjainkban kifejezetten fontos terület lett, átfogó kutatást végzünk szerves és szervetlen kémiai területeken. A Víztudományi Nemzeti Labor pedig a vízkészlet-gazdálkodás, vízbiztonság, illetve a vizeink állapotának megőrzése területén végez kutatásokat, ami szintén nemzetgazdasági érdek.
Ezeken a kutatási területeken 4-5 éves programban végzünk egyetemi szinten kutatási tevékenységet, amelyek később nemzetgazdasági szinten tudnak hasznosulni.
Napokon belül indul a BME Innovációs Napja és az ahhoz kapcsolódó Competence Fair, amely, ha jól értem egyfajta szakvásárként kapcsolja össze az egyetemi innovációt a gazdasági szereplők igényeivel. Be tudnák mutatni, hogy működik ez a gyakorlatban?
J. A.: A hagyományosan évente megszervezett Innovációs Napon bemutatkoznak azok az innovációs tevékenységek, amelyeket az egyetem végzett, amelyeket a céges partnereinkkel végeztünk. Hírt adunk az egyetem fejlődéséről kifejezetten az innováció és a céges kapcsolatok területén, ilyenkor adják át a BME kutatóknak az innovációs nagydíjat is. Megpróbáljuk bemutatni azokat a kompetenciákat, amelyeket az egyetem rendelkezésre tud bocsátani a cégeknek, ehhez kapcsolódik a legújabb szolgáltatásunk, a BME kompetenciatérkép létrehozása. Ez is mostanra készült el, itt magyar és angol nyelven érhetők el az egyetemi kutatók, kutatócsoportok és a későbbiekben az egyetemi kutatási infrastruktúra is.
S. B.: A második napon lesz az angol nyelvű Competence Fair, ez egy új kezdeményezés, az hívta életre, hogy az egyetem felismerte és a legmesszebb menőkig támogatja azt, hogy a sikeres pályázati részvételhez erős nemzetközi láthatóság kell és nem feltétlenül elég a hagyományos már meglévő tudományos kapcsolatrendszeren működő network, hanem ebbe be kell vonni más partnereket is. Már egy technológiai fejlesztést sem lehet úgy megvalósítani, hogy csak a technológiára koncentrálunk, hanem számos tudományág módszereit, társadalomtudományi kompetenciákat kell beleépíteni a kutatási designba.
A kompetenciavásárral egy olyan alkalmat szeretnénk nyújtani a kutatóinknak, ahol meg tudják mutatni magyar és külföldi akadémiai és ipari partereknek, hogy milyen kutatási területeik vannak, mivel foglalkoznak, milyen érdeklődési körük van.
Szeretnénk támogatni, hogy a közös érdeklődésből kiindulva létrejöjjenek azok beszélgetések a kutatók és a céges partnerek között, amelyekben kipattanhatnak az innovatív fejlesztésekhez, közös pályázatokhoz vezető ötletek.
A programban lesznek rövid előadások, amelyekben BME-s kutatócsoportok mutatkoznak be. Sokrétű programot szervezünk, amit egy innovatív kapcsolatépítő mobilapplikáció is támogat, ez már aktív és használható az eseményig és utána is. Lehetőség lesz az online jelenlétre is, lesznek érdekes, a beszélgetések megkezdését ösztönző tevékenységek a programban és a mobilapplikáción. Szervezünk speed networking szekciót, amikor a résztvevők random módon, az érdeklődési területeik alapján lesznek összesorsolva egy rövid beszélgetésre. Szeretnénk minél több lehetőséget kínálni, jobban megmozgatni a partnereket, olyan módszereket nyújtani nekik, amik a fiatalabbakat is bevonzzák.
A Horizon Europe támogatás első évének egyik fontos eredménye az, hogy nagyon sok műegyetemi kutatócsoportot bekapcsoltunk európai kutatási együttműködésekbe, olyanokat is, akik eddig nem vettek részt, vagy csak kisebb szerepkörben. Szélesítjük a pályázásban való részvételt, és ennek egyik nagyon fontos fejlődési lépcsőfoka ez a vásár. A másik, szintén a nemzetközi láthatóságot segítő egyetemi kezdeményezés a Kompetenciatérkép. Ez egy online elérhető platform, amely szintén a kutatócsoportjaink és a kutatóink szakértelmét, kutatási érdeklődését és eredményeit jeleníti meg potenciális akadémiai és ipari partnerek felé könnyen kereshető módon. A Kompetenciatérkép fontos újdonsága, hogy egyrészt biztosítunk olyan keresőszavakat, amelyek mentén az európai keretprogramba való bekapcsolódást és a pályázatipartner-keresést könnyítjük meg, másrészt pedig itt nemcsak egy adatbázisról van szó, hanem gazdag információtartalmú, online elérhető, angol nyelvű profilokat hozunk létre a kutatócsoportoknak és kutatóknak.
A rendezvények a BME Balatonfüredi Tudáscentruma (BTC) ad otthont, amelyet a tavalyi évben adtak át és a BME első vidéki továbbképző központja. Ha éppen nem rendezvényt tartanak az épületben, akkor milyen tevékenységek zajlanak itt és miért éppen Balatonfüreden nyílt?
J. A.: A BME Balatonfüredi Tudáscentrum története bő 10 évvel ezelőtt kezdődött. A megvalósított és folyamatban lévő akkori projektek egymásra épülő eredményeinek (speciális képzési programok, vállalkozási, mentorálási módszerek és nyílt innovációs módszertanok) köszönhetően fogalmazódott meg az igény egy Tudáscentrum kialakítására, amely a digitalizációhoz kapcsolódó versenyképességet országos szinten elősegíti.
A BME Balatonfüredi Tudáscentrum célja, hogy az egyetem 240 éves tapasztalatát és tudását valós üzleti értékké és előnnyé konvertálja. A BTC a piaci igényekhez igazodó képzéseket szervez, mint például digitalizációs felkészítő képzések; szakmaspecifikus, úgynevezett „tűszerű” felnőttképzések; gyakorlatorientált mérnök informatikus és informatikus üzemmérnök képzés. Közreműködik a balatonfüredi és környéki vállalatok és az önkormányzatok K+F és innovációs tevékenységeiben, K+F menedzsment szolgáltatást nyújt. Ez az intézmény lényegében egy híd a középiskolás vagy akár fiatalabb generációk, a vállalatok, az önkormányzat és az akadémia között. Összefoglalva, Budapesten kívül is szeretnénk hasznosítani azt a tudást, ami a BME-n rendelkezésre áll, a kompetenciáink és az új Tudáscentrumunk megismerésére egy jó alkalom a FIEK kétnapos rendezvénye.
A cikk megjelenését a BME támogatta. A június 16-17-i innovációs rendezvényre ezen az oldalon lehet regisztrálni, a kompetenciatérkép pedig itt érhető el.
