Az összefoglaló legfontosabb információi saját kiegészítéseinkkel:
- Vera Jourová, a jogállamiságért felelős bizottsági alelnök azt mondta, hogy nem tavasszal, hanem csak az év második felében várható az új jogállamisági jelentés, amely minden tagállamban egységes elvek mentén értékeli a helyzetet
- A korábbi jelzésekkel ellentétben a jelentés négy kérdéskörre fókuszál majd. A három már eddig is ismert terület: az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni fellépés határozottsága és a sajtószabadság állapota. A Bizottság negyedikként a tagállamok alkotmányos garanciáiról is összehasonlító elemzést készít majd, jórészt megfelelve a magyar és lengyel részről gyakran felhozott kettős mérce vádjára.
- Jourová azonban leszögezte: nem az a lényeg, hogy egy országban van-e alkotmánybíróság vagy sem (a magyar kormány tavaly azzal támadta a jogállamisági kérdésben határozottan fellépő finn soros EU-elnökséget, hogy ott nincs is alkotmánybíróság – a szerk), hanem az, hogy ahol nincs ilyen, ott is léteznek-e más ellensúlyok a rendszerben és a jelentés erre kíván fókuszálni majd.
- Emmanuel Crabit, az igazságügyi és fogyasztóvédelmi főigazgatóság jogállami ügyekben illetékes igazgatója azt mondta a lapnak: a külön-külön országjelentések helyett egyetlen, de valamennyi országot magába foglaló jogállami jelentés készül majd, és ezek minden ország esetében rávilágítanak majd a kiugró, „jelentős” fejleményekre.
- Az igazgató hozzátette: miközben minden országot egyenlő mércével mérnek majd, az eljárás alá vont tagállamok esetében nincs kizárva, hogy alaposabb és terjedelmesebb értékelést tartalmaz majd a jelentés. Azt is jelezte: az éves jelentés a pozitív oldalakra is felhívja majd a figyelmet.
- Az Európai Bizottság és az Európai Parlament részéről az a várakozás, hogy az éves jogállamisági jelentés az elkészülte után a tagállamok elé kerül megvitatásra; ezt a magyar kormány határozottan ellenzi – jegyzi meg a lap.
- Az EU-pénzek kifizetésének jogállamisági feltételekhez kötése kapcsán Vera Jourová emlékeztetett rá, hogy bár a jogállamisági rendeletről elvileg minősített többséggel dönthetnének a tagállamok (így a magyar és lengyel ellenkezés ellenére is átmehet – a szerk.), ám mivel a rendelet része a 2021-2027-es keretköltségvetésről szóló tárgyalásoknak, ezért a kormányfők egyhangú döntésétől függ, hogy lesz-e belőle valami.
- Emmanuel Crabit nem lát direkt összefüggést a jogállami feltételrendszer és a 7-ik cikk szerinti eljárás között, vagyis a kifizetések esetleges felfüggesztése vagy csökkentése nem lehet semmiképpen sem automatikus azon az alapon, hogy egy tagállammal szemben már folyik a 7-es cikk szerinti eljárás.
Ez tehát azt jelenti, hogy az EU-pénzek kifizetésének esetleges korlátozása csak az Európai Bizottság jogállamisági értékelésén múlna, illetve azon, hogy a 2021-2027-es költségvetésbe illeszkedő jogállamisági feltételrendszert egyhangúan elfogadják-e a tagállamok.
Vera Jourová szerint folytatni kell mind Magyarországgal, mind Lengyelországgal szemben a 7-ik cikk szerinti eljárást és szerinte nem igaz az, hogy ne lenne ezeknek hatása a kormányok magatartására, mert valószínű példaként hozta fel azt, hogy a magyar kormány visszavonta a közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. Ezt emelte ki
Az elmúlt napokban megszaporodtak a magyar jogállamiság témájáról szóló hírek, hiszen múlt héten az EP-ben volt egy szavazás róla, ami után Orbán Viktor elmondása szerint a Fidesz egy centire volt attól, hogy kilépjen az Európai Néppártból. Azóta kiderült, hogy milyen feltételt kaphat a magyar kormánypárt azért, hogy visszaállítsák a tagságát a néppártban:
Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images
