Íme az összesítés
683 milliárd forint – ez a hatalmas, a 7 éves országkeret közel 8%-át kitevő összeg jött ki, miután kigyűjtöttük a különböző Operatív Programok legfrissebb pályázati menetrendjéből a nevesített kiemelt projekteket. Vizsgálatunkban csak a 10 milliárd forint körüli, vagy annál nagyobb projektekre koncentráltunk, így sok olyan projektet eleve kihagytunk az összesítésből, amelyek néhány milliárd forintosak. Közben viszont számos olyan fejlesztés felkerült a listánkra, amelynek jó része eleve nem Budapesten, hanem akár országos kihatással valósul meg (pl. digitális infrastruktúra fejlesztés állami szerveknél). A budapesti EU-források jövőjéről született friss anyagaink:
Nézzük mindezen hiányosságok mellett a tíz legnagyobb uniós projektet, amelynek biztosan van köze Budapesthez. A 3-as metró felújítása még talán sokaknak beugrik, ami egyébként messze a legnagyobb uniós fejlesztés a 2014-2020-as ciklusban Budapesten, de az M0 déli szektorában sok dugót okozó nagy fejlesztést már talán kevesebben kapcsolják EU-pénzhez. Egy nagy budapesti villamos- és trolibusz beszerzési projekt, illetve egy hulladékgazdálkodási fejlesztés pedig feltehetően szűk körben ismert. Amint az alábbi listán látjuk: a valamennyire budapesti kötődésű top10 projekt összes támogatása eléri a 358 milliárd forintot.
A 7-10 milliárd forintnál nagyobb, budapesti „kötődésű” uniós projektekből egyébként összesen 34-et találtunk, amelyeket az alábbi táblázatokban Operatív Programonként külön-külön is bemutatunk, ismét hangsúlyozva, hogy sok projektnél a pénzköltés távolról sem csak Budapesten hasznosul, de ennél jobb szétbontást nem tudunk tenni. A látvány kedvéért azonban tortadiagramon is bemutatjuk, hogy a 34 nagyobb projekt mely területekhez kapcsolódik és ezeknek mi a belső aránya.
Amint látjuk:
a 3-as metrós és egyéb projektek miatt messze a legnagyobb, több mint 50%-os az aránya a közlekedésfejlesztési projekteknek (IKOP).
Másodikként jönnek az olyan fejlesztések, amelyek nagy eséllyel fővárosi székhelyű állami-kormányzati digitális-közszolgáltatási infrastruktúrát érintenek országos kihatással (KÖFOP-VEKOP), harmadik helyen pedig humámerőforrás fejlesztéssel összefüggő projektek (népegészségügy, digitális kompetenciák, EFOP) találhatók, szintén jelentős részben országos kihatással. Negyedik helyen a környezetvédelmi és energiahatékonysági (pl. kórház energiahatékonysági felújítási, KEHOP) projektek találhatók, és találtunk több olyan projektet is, ami a közép-magyarországnak szóló fejlesztési programból nagyobb mértékben budapesti projekteket takar (VEKOP).
Lássuk egyesével a programokat!
Az alábbiakban a fenti sorrend mentén külön táblázatokban is bemutatjuk a 7-10 milliárd forintos és nagyobb, részben budapesti „kötődésű” uniós programokat. A közlekedési projektek (IKOP) között 10-et találtunk ebben a kategóriában 359 milliárd forintos támogatással, de nyilván nem tökéletes a lista, hiszen jobb híján szerepel rajta a Budapest-Hatvan, és a Rákosrendező-Esztergom vasútvonal fejlesztésének teljes költsége is. Hasonló, az elővárosi tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó uniós pénz (pl. HÉV-ek teljes felújítása) jó eséllyel a következő uniós ciklusban is elérhető lesz majd Budapest számára.
A közszolgáltatási és dedikáltan közép-magyarországi uniós források projektjei között kilencet tudunk azonosítani a vizsgálat során, amelyekre 124 milliárd forintnyi forrást szántak. Jól látszik az alábbi táblázatban, hogy lényegében mindegyik olyan, hogy országos kihatása is van, így nem lehet csak tisztán Budapestnek szóló támogatásként értelmezni. Mi viszont jobb szétbontás híján most így soroljuk fel ebben az összesítésben. Hasonló közszolgáltatási, digitális infrastruktúra javítást célzó uniós források szintén várhatók a 2021-2027-es ciklusban.
A humánerőforrás fejlesztést célzó EFOP-ban négy projektet tudtunk azonosítani 86 milliárd forintos kerettel, amelyek része biztosan Budapesten hasznosul az intézmények székhelyéből, illetve a Budapesten található nagy számú iskola miatt (pl. digitális kompetencia fejlesztés).
A környezetvédelmi és energiahatékonysági programban (KEHOP) 7 nagyobb projektet tudtunk azonosítani 64 milliárdos támogatással. Valójában azonban a táblázat legalsó projektje öt különböző fejlesztést takar, amelyek mindegyike egyenként több milliárdos keretösszegű és mivel ugyanazon pályázatból finanszírozott energiahatékonysági felújításokról van szó, és ezek Budapesten valósulnak meg, így ezeket egybevontuk és így jött ki rájuk a 16,5 milliárdos keret. A projektek között kettő a Dunát is érinti, az egyik a csillaghegyi öblöt igyekszik védeni, a másik pedig a soroksári Duna-ágnál hoz fejlesztést. Utóbbira a 2021-2027-es ciklusban is bizonyára lesz még forrás.
A közép-magyarországi régiónak szóló programban (VEKOP) 4 olyan projektet találtunk 50 milliárdos kerettel, amelyek közül kettő biztosan Budapesten valósul meg, a másik kettő pedig részben. A kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitását javítani hivatott pályázat konkrétan bölcsőde- és óvodabővítéseket, építéseket takar, ebből a pályázatból építették fel Budapest II. kerületében az új óvodát, amit Varga Mihály pénzügyminiszter adott át, de több más, fővárosban zajló hasonló projekt is ide tartozik. A Pest megyének szóló út a munkaerőpiacra projekt pedig a budapesti munkaerőpiac méretéből adódóan részben szintén bizonyára a fővárosban csapódik le, ezért vettük bele a számításainkba.
Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
